Feszült helyzet

Sosem tartottam magam féltékeny típusnak. Úgy tűnik, most ezt is át kell értékelnem. Egyre feszültebb Péter és közöttem a hangulat. A munkamennyiség nem csökkent, még mindig egyedül töltöm az estéim többségét. Közös programot sem szervezünk már, a hétvégék is munkával telnek. Odáig fajultak a dolgok, hogy már a kolléganőivel lassan több időt tölt, mint velem. Ezt a múltkor egy feszültebb pillanatomban szóvá is tettem. Persze ez az egy megjegyzés hatalmas veszekedésbe torkollott. És mondanom sem kell, én jöttem ki rosszul a helyzetből. Mint a tipikus, nyafogó barátnő, aki féltékenykedik, jelenetet rendez minden ok nélkül.

Sokat gondolok arra a felhőtlen néhány napra, amit Egyiptomban töltöttünk. Annyira más volt minden. Eszembe sem jutott, hogy valaha is ilyen konfliktus lehet közöttünk, hogy ennyire keserűek lehetnek a napjaink. Ez persze a kapcsolatunk minden területére kihat. Egy átdolgozott este, egy feszült légkörben elfogyasztott vacsora után furcsa is lenne a romantika. És ez minden nap eszembe jut, pontban 6 órakor, amikor csörög a telefonom, figyelmeztetve a napi tablettára. Az elmúlt két hétben ez inkább csak bosszantó emlékeztető volt éppen válságos szerelmi életemre.