Bulis hétvége

Nagyon jó hétvégénk volt Péterrel és a barátainkkal. Egyik délelőtt hívott a barátnőm, hogy meglepetés születésnapi partit szeretne rendezni Rékának. Mindent tökéletesen előkészítettünk, az ünnepelt nem tudott semmit.

Péterrel elhívtuk Rékát és a kedvesét moziba, majd egy nagyon jó kis szolid helyre invitáltuk meg őket egy jó kis beszélgetésre. A többiek addig előkészítették a terepet, összevárták a vendégeket, és egy kis sarkot szülinapos dekorációkkal díszítettek fel. Végig nagyon izgultam, nehogy elszóljam magam, vagy érezhető jellét mutassam annak, hogy itt valami készülődik.

Mikor beléptünk, a vendégek felálltak, és elénekelték a boldog születésnapot kezdetű dalt. Réka meglepődött, és majdnem elsírta magát. Körbenézett, kik is vannak jelen, és boldogság tükröződött az arcán. Mindenki meghatódott Réka határtalan örömén, de mint később kiderült, ez a nagy öröm másnak is szólt. A finom torta elfogyasztása után az ünnepelt felállt, megköszönte a kedvességet, és hogy élete egyik legszebb pillanatát megoszthatja velünk. Réka menyasszony. Örömömben elsírtam magam, és - először mióta Péterrel vagyok - irigyeltem a barátnőmet. Végigfutott rajtam ezer gondolat, boldogság, félelem, bizonytalanság. Egy új élet kezdete, egy csodálatos út melyre már talán én is szeretnék rálépni.

Egész este Péter kezét szorongattam, és nem tudtam kiverni a fejemből képzelgéseimet amint fehér menyasszonyi ruhában boldogan átölelem a szerelmem. Biztonságban éreztem magam, csak egy család tudja megadni azt az erőt ami ahhoz kell, hogy boldoguljunk az életben. Péternek nem mertem beszélni az értéseimről, vártam, hogy talán Ő fog valamit mondani. Mondani nem mondott semmit, de annál többet éreztem. A romantikus zene alatt összeolvadtunk, éreztem a szíve dobbanását, férfias erejét. Talán egy kicsit hamarabb is hazamentünk, mint ahogy illet volna. De a biológia működött, és milyen jó volt hallgatni az ösztöneinkre.