Csodálatos májusi kosár

A húsvéti események alig múltak el, máris itt volt a következő mozgalmas hétvége. Anyák napja alkalmából Péterrel igazi nagy vásárlást csaptunk.

Sokat gondolkoztunk, mivel lephetnénk meg az anyukákat, mégis csak a hagyományos virág mellett tettük le a voksunkat. Egy csodálatos virágboltba menetünk, ahol olyan mennyiségű szín kavalkád volt, hogy alig tudtunk választani. Cserepes virág mellett döntöttünk, aminek a földjébe pálcikákra erősített bonbonok voltak szurkálva, mintha csak bimbók lennének. Péter feltűnően többször összenézett az eladóval; beszélgettek, amit nem igazán értettem, de nem is akartam firtatni, nehogy elrontsak valamit. A kedvesem többször átölelt, és sokat kérdezgette, melyik virág tetszik nekem a legjobban, hiába mondtam, hogy nem nekem választunk, hanem az szüleinknek. De ő csak mosolygott, és véleményemre volt kíváncsi.

Vasárnap reggel még sütöttem egy tepsi süteményt, amit magunkkal vittünk a köszöntésre. Először Péter anyukáját, majd az én édesanyámat köszöntöttük fel. Nagyon boldogok voltak. Anyukámék kertjében, van egy kis díszhalakkal teli kerti tó. A halállomány túlságosan elszaporodott ritkítani kéne. Péter ezen felbuzdulva apukám pecás felszerelésével nekiállt horgászni. Egymás utána húzta ki a halakat, amik gyönyörű sárga, piros színekben pompáztak. Egy nagy vödörbe gyűjtöttük őket, és elhatároztuk, hogy hazafelé menet beöntjük egy kis csatornába, ami egy tóba ömlik. Olyan büszke voltam magamra, hogy micsoda állatmentők vagyunk. Miután elköszöntünk anyukáméktól, igyekeztünk a halakkal, és Péter beöntötte őket a csatornába. Olyan nyugalom árasztott el. Egészen addig, míg Péter fel nem világosított, hogy a csukák egyből megeszik őket, ilyen feltűnő színnel nem tudnak a vad természetben megélni. A ragadozó halak prédájává válnak.

A bánatomat hamar elfújta az a meglepetés, ami a házunk bejárata előtt ért. Egy hatalmas májusi kosár. Május elsején májusfát szokás állítani a szeretett lány házának kertjébe. Ennek a mai modernebb formája egy gyönyörű kosár, amiben 3 cserepes virág volt összerakva, masnival díszítve. Annyira boldog voltam, és nem gondoltam volna, hogy az én drága Péterem még él ennek a hagyománynak, és megörvendeztet egy ilyen csodával.

Büszke voltam rá, amiért ilyen tiszta és nemes módon fejezte ki a szeretetét. Elolvadtam teljesen a karjaiba omlottam és hagytam magam úszni a boldogságban, és csak úsztam és úsztam…