Már csak egy hét!

Jövő héten végre valahára eljutunk nyaralni. Már alig várom, lélekben és fejben készülök, mit nem szabad majd itthon hagyni. Előbányásztam a gyógyszeres tasakomat is, amit minden utazásra vinni szoktunk. Ebben elvileg mindig benne van, ami feltétlenül fontos, és csak a szavatosságokat kellene leellenőriznem, de valami megmagyarázhatatlan okból Péter mindig ebből vesz ki gyógyszert, ha éppen fáj valamije. Így aztán nyaralás előtt újrafeltöltést kell eszközölnöm.

Biztos minden családban más és más van a gyógyszeres táskában, a miénkben lázmérő, lázcsillapító, fájdalomcsillapító és hasfogó az alap, ehhez jön még a fogamzásgátló, amit az utolsó pillanatban kell bedobni, ezért folyamatos parám, hogy otthon hagyom. Ez nem lenne túl jó, mert (főleg külföldön) még egy egyszerű fájdalomcsillapítót sem egyszerű pótolni, nemhogy a bogyót! Úgyhogy a következő, nem megkezdett levelet én mindig be szoktam rakni jó előre, biztos ami biztos, maximum hazahozom.

A másik, ami újabban szintén nélkülözhetetlen, az a szúnyogriasztó. Nem tudom, ti nem vettétek észre, hogy egyre vadabb szúnyogok vannak? Úgyhogy én fújom magam, Péter meg szagolja, szerencsére van olyan spray is, aminek egészen kellemes, citromos az illata.  És ha már a fújkálóknál tartunk, nekünk (főleg nekem) muszáj égésre való kencét magunkkal vinnünk, hiába az 50+-os naptej, egy-egy hűvös kezelés minden nyaralásnál elkél.

Ez természetesen egy kisebb vagyont jelent, amit a gyógyszertárban kell hagyni, de ez a sokk még mindig sokkal jobban megéri, mint az olasz tengerparton azt magyarázni a vendéglősnek, hogy nem leprások vagyunk, csak a leégett bőrünk kopik. :)))