A várva várt konzultáció és ami utána következett

Végre eljött a nap, amivel egy kicsit közelebb kerülünk a régóta áhított álmunkhoz. A délelőtt nehezen telt, fél 3ra kellett mennünk. Mindketten izgultunk, hisz egy eddig ismeretlen és új világba fogunk belecsöppeni. Beléptünk az intézetben és mintha másik világba toppantunk volna. Magyarországon létezik ilyen egészségügyi intézet? Sosem gondoltam volna... Gyönyörű, tiszta folyosó, a mosdóban WC papír, kézmosó és kéztörlő. Hihtetlenül kedves lányok a recepción, akik részletesen elmagyaráztak mindent. Kitöltöttük a szükséges papírokat és leültünk, hogy sorra kerüljünk. Behívott minket a doktorúr, részletesen átbeszéltük az eddigi történetünket és felvázolta a lehetőségeinket. Már csak a lombik beavatkozást ajánlja. Nem is baj, nagyobb a siker esélye és már úgyis beletörődtünk vagyis elfogadtuk.

Elmondta, hogy milyen vizsgálatokat kell még megcsináltatnunk és megbeszéltük, hogy januárban kezdjük. Decembert jobban szerettem volna, de a Karácsony miatt nem kezdenek bele a kezelésbe. A november a műtét miatt túl közeli lett volna, így maradt a január... Nagyon pozitív hangulatban és reménnyel felvértezve tértünk haza.

Másnap rögtön neki is láttam a vizsgálatoknak. Elmentem a körzeti orvosomhoz, hogy beutalót kérjek az ÁNTSZ-be a hepatitis és HIV vizsgálatokra. Így nem kell érte fizetni, nem sajnáljuk a pénzt, de ha meg lehet úszni fizetés nélkül akkor legyen. Végülis nem hiába fizetjük a TB-t. A férjem is ugyanezt tette, mert ezt a vizsgálatot mindkettőnknek meg kell csináltatni. Ezen kívül nekem szükségem volt még egy rákszűrésre, ami nem kis fejfájást okozott, ugyanis az nálam nem mindig sima ügy. Rettegve vártam az eredményeket, nehogy valami a program útjába gördüljön. De nem!!! Most velünk van a szerencse csillagunk. Minden nap újabb negatív eredmény boldog tulajdonosai lettünk, minden nap elgördült egy újabb akadály és egyre közelebb és közelebb kerültünk... Azt hiszem erre mondják, hogy az élet apró örömei... Minden rendben volt a Chlamidia szűréssel és a vérképemmel is. December elejére minden megvolt ahhoz, hogy kezdhessünk.

Karácsony előtt még egy utolsó megbeszélés, a negatív eredmények bemutatása... Megkaptam a receptjeimet és kimondhatatlanul boldog voltam.

A Karácsony jó hangulatban telt, bár már tavaly Karácsonykor elhatároztam, hogy 2008. december 24-én már eggyel többen leszünk. Nem így lett, de 2009-ben így lesz, így kell lennie. Bár végülis gyarapodott a család a kiskutyánkkal... :)

Végig úgy vigyáztam magamra, mintha hímes tojás lennék, nehogy megfázzak vagy elkapjak valamit ami keresztbe húzza a terveinket. Semmi puszi, kivételesen odafigyeltem, hogy ne igyak és egyek senki után. Sikerült!!! Egészséges maradtam! Semmi alkohol se nekem se a férjemnek. Szilveszterkor mikor éjfélkor koccintottunk, kiborítottam azt a pezsgőt a poharamból, ami éjfél előtt került bele. Atyavilág! Babonás lettem, tiszta lappal akartam kezdeni 2009-et! Új év, új remények... És 2 éve először, alig vártam, hogy megjöjjön.