Végre süt a napocska!

Délelőtt elég reménytelennek tűnt, hogy a szokásos erdei sétánkat le tudjuk róni a kutyikával. De igen... Kisütött a nap és nemcsak süt de még ereje is van. Lehet, hogy végre itt a tavasz???

Itt a tavasz, jönnek vissza a költöző madárkák, és remélem az én pocakomba is költözik valaki vagy valakik :)! Még az állatkák is szerelembe esnek... Kizöldül minden, jaj alig várom! Ez a kedvenc évszakom! Közeleg a szülinapom és valahol fent fényívekre innen, már készítik a nagy utazásra a mi kis jövevényünket vagy jövevényeinket!

Nagyon jót sétáltunk, tényleg isteni volt a nap sugaraiban fürdőzni. Jó sok kutyussal találkoztunk és Mavlócinak új barátai lettek. Bár reggel egy kis incidens megzavarta Mavlóci lelki békéjét. Apujával épp a szokásos egészségügyi sétáját tette, mikor egy szemétfelszedő bácsi mellette szúrta le a botját, amitől a mi kis hősünk annyira megijedt, hogy rá nem jellemző módon vadul ugatni kezdett. Onnantól kezdve minden embert nagy ívben kikerlt. Sajnos a délutáni sétánk alkalmával ugyanezt tapasztaltam, de az erdőben feloldódott. Remélem kialussza magából.

Edzeni készülünk, hm.. már 5 napja, de nem sikerült eljutnunk. Na persze nem az idő hiánya, hanem a lustaságunk miatt. Ma eldöntöttem, hogy ha az ég a földdel összeszakad akkor is megyünk, de a férjecském hazajött és egyből a hálószoba felé vette az irányt, olyan fáradt zegénke. Na majd ha felkelt elcipelem, végül is csak szembe kellene átvonszolni magunkat (a konditeremmel szemben lakunk), ha már ott vagyunk megy mint a karikacsapás.

Nos az edzés ma is kimaradt az életünkből. Helyette inkább ettünk fincs sült krumplit!!! :) Talán majd holnap...