Csak pozitívan

A mai Meddőségi Centrumos látogatásom után egészen jó hangulatban távoztam. Nem kellett sokat várnom és a 3.5 cm-es cisztám 1.5 cm-esre húzódott vissza. Igaz, nem tűnt el, de legalább kisebb lett, és a csökkenő tendenciát nézve, mire jön a következő mensi, már el is tűnik. Remélem. Mindenesetre kérdeztem a doktort, hogy akkor felírja e a fogamzásgátlót. Mondta, hogy ha megígérem, hogy a mostani ciklusban nem véreztetek be tüszőt, akkor nem kell. Hát így megkértem, hogy akkor talán gyorsan írja is fel azt a fogigátlót. Ahogyan magamat ismerem mindent képes vagyok produkálni, jobb lesz ez így. Már be is vettem az első szemet. Utoljára 3 éve szedtem...

A vizsgálóban míg az ultrahangra vártam, beszélgettem az egyik nagyon kedves asszisztensnővel (ott mindenki hallatlanul kedves) és elmesélte, hogy egyre több és több páciens van, az alkalmazottak száma pedig ugyanannyi mint kezdetben. Már az április is tele van. Hát igen, ez nagyon sajnálatos, hogy ennyi párt érint a gyermektelenség.

Az időjárás nem éppen a pozitív gondolkodásnak kedvez. Elkeserítő, hogy még mindig nem köszöntött be a tavasz. Sőt napról napra egyre hidegebb van és esik az eső. Szerencsére a délutáni sétánk idejére az eső elállt a szél ráerősített. De sebaj, minket semmi sem gátol a délutáni mókánkban. Útközben találkoztunk egy közterületes bácsival. mikor megláttam a torkomban dobogott a szívem, ugye mondanom sem kell, hogy nem örömömben. Mavlócin nem volt szájkosár. Mikor elhaladtunk mellette szerencsénkre Mavlóci nem a vérszomjas, acsarkodós profilját mutatta (nincs is ilyen neki) inkább szorosan a lábam mellé húzódott és elsiettünk anélkül, hogy a bácsi megállított volna minket. Huh... ezt megúsztuk. 
Már hetek óta törjük a fejünket, hogy a kullancsriasztás melyik módszerét válasszuk Mavlóci számára. Van aki a nyakörvre esküszik, mások pedig a cseppekre. Mi most a cseppek mellett döntöttünk és a régi bolhanyakörvét is fent hagyjuk rajta. Hátha így elkerülnek minket az apró vérszomjas jószágok.