Pánikbeteg vagyok

Emlékszem

Hát az előző éjszakákat nem bírtam ki, rettenetes pánikrohamaim voltak. Minden éjjel fél 3-kor felébredtem, majd onnantól vége volt mindennek. Hiába pakoltam a szekrényt, vagy próbáltam elterelni a figyelmemet, semmi hatása. A szívem ezerrel pörgött, ájulni készültem..Gyűlölöm ezt az állapotot. Ha nem fog az egész enyhülni, egy-két héten belül, akkor visszaszokok a cigarettára. Lassan gyógyszermérgezést kapok, annyi bogyót szedek már mint egy nagyon beteg idős ember. Csak példaként: B6 a...

Egyedül..

Ma nem igazán vagyok jó passzban, bár ez szinte egyik napra sem mondható. Ma egyedül vagyok éjszaka és azon gondolkodom, hogy fogom átvészelni....gyerekek táborban, apa dolgozik! Bár nem vagyok egyedül, hisz itt van szorongás, jó erős és kitartó! Nagyon nem szeretem, s ez enyhe kifejezés, az éjszakákat, az estéket, főként az egyedüllétet. Sötét van, ami átölel és nyomaszt. Nem értem az egészet..sok pánikosról olvastam, akik nagyon megszenvedik ezt a betegséget, hozzájuk képest jól vagyok, ám...

szorongás..

Hát, igen-itt van, kérés és hívás nélkül, mint oly sokszor! Ma idehaza voltam a srácaimmal, apa dolgozott tehát ismét fél családi életet éltünk mint szoktunk. Gondoltam pihenek, de a házimunka nem tűrt halasztást. Ám azért fél 10-ig ágyban voltunk a srácokkal és társasoztunk. Szorongás velem volt egész nap, kísért és kísért. Ha a cigaretta elhagyása miatt jött vissza ilyen erősen, hát kibírom. de az tény, hogy akkor is 5 éve tart ez az állapot. Nem gyógyultam meg ezt tudom. Már gyerekkoromban...

Irány a korház!

Köszönöm a hozzászólásokat, sokat segítenek, ám sajnálom, hogy más is átéli ezeket a rémségeket. A mai nap "csodásan" telt..vizsgáztattam néhány embert, kik a sikeres teljesítmény érdekében egymásra tekintet nélkül kérdeztek. Az megnyugtató volt, hogy ma ügyfél nincs, tárgyalni nem kell. Ám egy másik cég munkatársai segítséget kértek egy panaszos levél megválaszolásában, így ahelyett, hogy ma nem 12 órát dolgozom és hazamegyek, ismét maradtam. Dolgom végeztével kollegáim szokásos csevegését...

Ismét a roham..

Hát megint jött, itt volt velem. Gyorsan érkezett váratlanul, s azt hitte legyőz, ám épp tárgyaltam ezért nem hagyhattam, bár volt egy pillanat megingás, mielőtt sikerre vittem a harcot. Figyelemelterelés, ez bejött 70%-ban. Idehaza vadul pakolom ilyenkor a szekrényemet, melyben hirtelen feleslegessé válik néhány ruha, majd a következőben már az a ruha sem kell, mely az előzőben még nélülözhetetlen volt. Ezeket zsákba teszem, s Lions klub vidéki irodánkban lévő tagjának elviszem. Ma nevetve...

Ma sem vették észre..

Miért tikolom? Mert vezető vagyok, ki nem tűnhet sebezhetőnek! Mert anya vagyok, kinek a gyerekei nem érezhetnek bizonytalanságot, nem láthatják anyjukat remegve az őrület határán azon gondolkodni, hogy ebbe nem lehet belehalni, bármit érzek is.. nehéz, mert 5 éve azt ígérte a főorvosnő"ebből Ön simán kigyógyul" ám mintha mást éreznék, valami mást. Érdekes egy betegség ez..az értekezleteket, oktatásokat, tréningeket megtartom, határozott és kiegyensúlyozott egyéniségnek tűnök. Olyan fontos...

A titok!

Magányos pánikbeteg, igen ez a jelző illik hozzám. Rengetegen vesznek körül, ám senki nem tudja, miként élem meg ezeket a rémségeket. Már nagyon jó színész vagyok, titokban szabadulok meg a kínok kínjától, titokban bekapott Frontin na nem egy persze, hanem néha 4-5, hogy gyorsan hasson. Persze érdekes egy baj ez az én bajom. Anyukám halála után egy évvel kezdtem szapora pulzusra ébredni, majd egész nap tenni-venni, míg nem tudtam kontrolálni, s az orvosi rendelőből vitt el a rohammentő. Nem...