Szőrnyű nap

A mai nap, amikor igazán nem kellett volna, rettenetesen rosszul lettem. Egyszerűen elemi erővel, vadul és eszelős erővel tört rám a pánik, egy pillanat alatt. Jött az a szörnyű nem tudk uralkodni rajta, a megőrülök és zsibbadt a szám, remegtem, vert a szívem, ment a hasam, szédültem. A leglehetetlenebb helyzet, amikor ülsz a géped előtt, készíted a prezentációt és felállsz..csak ennyi és véged. 6db 0,25-ös Frontin tudta csillapítani, de mire hatott majdnem futkozni kezdtem a folyosón, mentőt akartam magamnak hívni és egyebek. Az irodám pedig tele volt emberrel és remegtem. Jaj de rossz volt. Nem merek pár hete egyedül maradni éjjel, szerintem totál kitört rajtam ez a franc. Amikor apa dolgozik képes vagyok a kollégámmal hajnalig beszélgetni telefonon, hogy ne érezzem magam egyedül. Hál Isten neki hasonló problémái vannak, s azt hiszi én segítem Őt, holott nélküle elvinne a pánikroham reggelre. Rafináltam felajánlom számára, hogy szívesen beszélgetek vele, hogy jobban legyen... Valószínű, hogy lassan itt lenne az ideje egy orvosnak, aki segítene, ám tele a naptáram. De orvos, vagy kinyúlok ezt tudom, tehát itt az ideje egy kontrollnak.

Tulajdonképpen dolgozom mint a vadállat, aludni pedig ismét nem tudok, persze így sokáig nem lehet fizikailag top-on lenni. Egyszerűen félek aludni vagy mi a szösz? Nappal viszont, ha hétvége van a kötelező takarítás, főzés, mosás után alszom és alszom. A gyerekeim nem veszik hasznomat, pedig imádom Őket. a minap óriási düh töltött el amiatt, hogy hagytam tv előtt tölteni egy egész délutánt a gyerekeknek. Tulajdonképpen ez szombatonként szinte mindig így zajlik. Iskola, házimunka és alszom, a gyerekek a tv előtt, vagy xbox előtt leledzenek kb.6-ig, akkor feléledek és az anyjuk vagyok. Majd nem alszom. Vasárnap mise így megint korán kelünk...szóval nem alszom, pánikolok és nem alszom pánikolok és..........