Pánik

Mostanában ismét volt egy-két rohamom, melyre nem számítottam. Volt kisebb és volt nagyobb. Volt megfulladós és szívrohamos, egy kis agyvérzést kaptam és lebénulok fajtájú is. Voltak jó napjaim is, volt, hogy 3 napig nem dolgoztam csak aludtam és volt, hogy 3 napig szinte nem aludtam csak dolgoztam. Őrület az egész! Szedem az új gyógyszert Cipralex-et, de csak zabálok tőle, igaz valamivel jobban is vagyok, de közel sem érte el a várt hatást.  Igazán nem gondoltam 5 évvel ezelőtt, hogy ennek az állapotnak se vége, se hossza. A minap egy értekezleten olyan állat rosszul lettem, hogy azt hittem vége mindennek. Vettem be titokban vagy 3 Frontint, aztán vártam ami rettenetes volt. A helyzet úgy adódott, hogy csak passzív résztvevője voltam a megbeszélésnek, így volt időm pánikra. Mert ugye erre már rájöttem, azaz arra, hogy ha aktív munkában vagyok nincs semmi bajom, de ha ülök vagy tv-zek, vagy csak figyelek már jön is ezerrel. Beszorultam abba a nyavajás liftbe is 1 másodpercre, amely nekem örökkévalóságnak tűnt..pillanat alatt kiment az erő belőlem és épp meghaltam volna, mikor egyszer csak kinyílt az ajtó, szőrnyű volt. Mennem kell Londonba a központba, egyszerűen rettegek. Tudom, hogy attól, hogy repülök ami évente többször adódik-fájdalmaim vannak. Szokás szerint, mikor emelkedik a gép akkor jön rám, a mivan ha most kapok ezt meg azt..majd elemi erővel tör rám. Olyan is van, hogy a gépen semmi bajom de az első este már halálos rettegés a pániktól. Jó lenne magam mögött tudni minden pánikkal kapcsolatos szenvedést, mert elegem van az egészből, elegem van!