Hétvége

Úgy érzem, kellően elfáradtam a héten. Már csak egy iskola látogatás, egy kis házimunka, egy kis falusi búcsú vasárnapra és a végére egy kis izgalom, hogy vajon sikerül-e majd  az MRI vizsgálat.

Az elmúlt 2 napban csökkent ismét a szorongás, ez az érzés lenyűgöz. Bár most ismét fáj a fejem, de valószínű front lesz, illetve szigorúan csak erre gondolok. Nagyon jó érzés nem szorongani, egészségesnek érezni a pszichém, ám persze amikor épp beleélem magam, akkor hirtelen jön, lopakodik és kínoz.

Mióta letettem a cigarettát, nem remeg a kezem. Mindig azt gondoltam, hogy a szorongásoldók miatt remegek, de nem. Ez legalább egy jó hatás, illetve a pulzusom normalizálódott 60-70 közé, az extrém kilengések után. Bár egészségesnek nyilvánították a szívem, azért a 6,25-ös Talliton felét reggelente beveszem. Valamit biztos segít a gyógyszer is.

Lassan az étvágyam is jön vissza, már képes vagyok akár 2 túrós palacsintát letolni egy leves után, sőt még este is eszem vacsit. Még nem híztam, de remélem pár kiló visszajön. Szükségem lenne a kosztümjeimre, amelyek jelenleg lötyögnek rajtam és nem szívesen vásárolnék újjakat. De nem bízom el magam, tudom, hogy ismét jönni fog a kibírhatatlan rosszullét...Jó lenne lemenni a térképről, kikapcsolni a telefont egy kicsit. Ám a felelősség, a nyomorult újabb munkakörrel csak fokozódik. Ma erősen gondolkoztam rajt, mikor teleírta az asszisztensem a határidőnaplómat decemberig, hogy akarom-e ezt csinálni, most még felállhatok. Nem tettem, pedig nics újabb teherre szükségem.

Na mindegy, jelenleg kevésbé szorongok és ez nagyon-nagyon jó. A többivel ráérek később foglalkozni..