B.U.É.K

Szóval a 2008-as év nincs többé! Az év utolsó napjának eltöltése, szigorúan családi környezetben történt, mely meglehetősen jól sikerült. A terv az volt, hogy útnak eredünk, vagy eleget teszünk egy meghívásnak, de inkább idehaza maradtunk. Az alkohol fogyasztása 1 kis pohár forralt borban kimerült még délután a városi forgatagban, amit odahaza sikerült kiraknom..Régen ittam alkoholt amikor arra alkalom adódott, ám 5 éve még a buli hevében is tartózkodom tőle, legfeljebb 1 pohár pezsgő az ami belefér. Igazából a gyógyszerek miatt nem merek inni, nem  az egészséges életmód fontosságát szajkózom itt vadul. Ha a kettő közül választhatnék, hát inkább a buli és a bulin fogyasztott pia, mint a pánik! Nem tudni mikor szorulok bogyóra, így inkább nem iszom. Na szóval, ezek miatt a forralt bor, ami elképesztően rossz volt, kikívánkozott. Szilveszter után ráálltam a mérlegre, 1,5 kg feljött, ami jó! Aki ismer, hihetetlennek tartaná azt a kaja arzenált, amelyet felsorakoztattam Mivel a szürke hétköznapokban, csak  éttermi és menza kaját eszünk többnyire, így most főztem vadul mindenfélét, melyből a kollégáknak is juttattam, kik juttattak a saját kajájukból. Mivel az ország több részéről verődtünk össze egy céghez, így mindenki a helyi specialitásokkal készült, ami csere-bere alapon került asztalról-asztalra, ezzel persze alkalmat adva arra, hogy legálisan is találkozhassunk az ünnepek alatt, egy kis szakmázásra...

Szóval, kaja az volt rengeteg. A pánik roham, az tulajdonképpen nincs! Az az igazi pánik, az mostanában elkerül. A szorongás az kísért, de azzal együtt lehet élni. Az az érzés számomra egy készenléti állapot, mellyel feszülten figyelek mindenre, ami rossz lehet. Egy negatív állapot, amikor kis problémából magamban nagy problémát csinálok, s általában az egészségi állapotunk az amelyet figyelemmel kísérek. Szóval fiatalok és egészségesek vagyunk én mégis félek a haláltól, ez nem változik. De hát ettől vagyok dilis, ezt már tudjuk.