Amikor még fiatal voltam

Jó régen volt, nem vitás. Azzal kezdtem az írást még augusztusban, hogy az első gyermekem születése előtt milyen formás lábaim voltak. Pedig akkor még nem is gondoltam, hogy középkorú fejjel ez ilyen fontos kérdés lesz. A férjemet a főiskolán ismertem meg, mindig azt mondta, olyan szép lábaim vannak, mint egy gazellának. Tudom… túlzás volt! Formás lábaim voltak, de semmi különlegesség, átlagos magassághoz (akkor talán 168 cm körül voltam) átlagos testfelépítés és forma társult. Nem mondanám, hogy hibáztam, mert akkoriban nem jutott eszembe a visszér megelőzése. Mutassanak ma nekem egy tizenévest akinek az jár a fejében, hogy mivel előzhetném meg a visszereimet? Nem is lenne normális. Nekem sem járt ilyesmi a fejemben, csak a miniszoknyák meg a férjem fejének elcsavarása. Utólag mondhatom: jól sikerült. Majd mesélek a lányomról is, sajnos már ő is seprűvénás, pedig még csak 20 éves lesz.