Reggie reggelire

December 2

 

 

Ma egy kis vásárlást ejtettünk meg (ami most hogy teljesen el vagyunk zárva a külvilágtól, sajnos mindig rengeteg macerát és bő fél napot jelent) aztán meg csak pihentünk. Viktor egész hétre szabadságolta magát, mert bár teljesen rendben van, itt nem kell sehova se rohanni. Így ma én is elrejtőztem még a bizonyára fogaikat csikorgató munkaerő-éhes TCE hiénák elől (vonjatok le belőle kettőt, Afrikában ilyenek nincsenek?), és csak agyaltam, terveket szövögettem és akklimatizálódtam 

 

Pozitívan konstatáltam hogy itt, mivel egy óriási homokos, bokros területen élünk, az erős szél miatt nincsen annyi szúnyog, mint Zombában volt. Van viszont helyette mindenféle más jószág, tücsök és bogár, és hogy ez a rovarhad ne legyen elég, a szomszédok csirkéi, és kecskéi is az ajtó elé bóklásznak olykor-olykor.

 

A szobánk egy különálló kis házikó, két emeletes ággyal, egy asztallal, mert a másik sajnos letört a falról így csak az emléknyomai díszítik az amúgy rettenetesen koszos falat (ami nagyszüleinknél disznóól, az itt valószínűleg konferenciaterem lenne), két műanyagszék, és kisszekrények. Szóval határozottan több mint a régebbi helyen volt, bár határozottan ramatyabb állapotban is van.

 

Itt minden ház (szoba) 3 másikkal együtt egy közös udvart körülölelve helyezkedik el. Van egy tunéz DI csaj szomszédunk, Aouicha (aisa), a másik két házban meg az iskola tanulói laknak (de akár lehetnek tanárok is, még mindig rettenetes nehezen tudjuk megkülönböztetni az egyik fekete embert a másiktól), akik valami rejtélyes módon egy komplett család, (vagy akár kettő is, a létszámból ítélve- a mai napig nem értem hogyan férnek el ezen a 10 nm-en?).

 

Higgyétek el, a malawi ember szomszédsága nem egy tündérmese, ugyanis elképesztően hangosak, reggel 5-kor, mikor az általános afrikai élet beindul, magnó bekapcs, és bömböltetik akármi is legyen benne. Én azt élvezem legjobban mikor reggie- vagy funkyzene megy, és reggel csak arra riadok, hogy ütemesen rázkódik a fejem..

Nesze neked nyugodt afrika, meg hogy ott majd közel kerülsz a természethez.