Diagnosztikai módszerek - Terheléses EKG
Az EKG vizsgálatnak egy speciális formája a terheléses EKG, mely során EKG regisztrátumot készítenek fizikai terhelés során. A beteg vagy szoba biciklin vagy futópadon mozog és közben vizsgálják a terhelés hatására bekövetkezett változásokat.
Milyen esetekben javasolt terheléses EKG?
A terheléses EKG fő indikációja a koszorúér betegség diagnosztikája. Fizikai aktivitás hatására megnő a szív oxigénigénye, így elégtelen keringés során relatív oxigénhiány alakul ki, amit EKG eltérések formájában is lehet látni.
Másik indikációs terület a szívritmuszavarok (arrhytmia) diagnosztikája. Több ritmuszavar kialakulása szívfrekvencia függő, így csak akkor lehet diagnosztizálni, ha a terhelés alatt folyamatos EKG regisztrálás történik. A fokozott terhelés vérnyomás kiugráshoz is vezethet, ami ezzel a vizsgálattal szintén kimutatható. Mindemellett lehetőség van a szív terhelési kapacitásának megítélésére is.
Mikor nem ajánlott a terheléses EKG? |
Léteznek olyan kardiológiai kórképek, amelyek esetén a terheléses vizsgálat elvégzése vagy tilos (aortarepedés, ismert szívinfarktus, szívizomgyulladás, embólia és trombózis, súlyos szívritmuszavar, szívizom- és szívbelhártya-gyulladás), vagy az orvosnak mérlegelnie kell (aortaszűkület és szívritmuszavar egyes esetei, szívizombántalom, korábbi stroke, stb.) a beteg állapotának ismeretében a kontraindikációt. Egészségi állapotok, amikor nem ajánlott a terheléses EKG |
A terheléses EKG előtt
A terheléses EKG vizsgálat nagyobb előkészületet nem igényel. Érdemes azonban kényelmes, sportos öltözetben menni, vagy a helyszínen átöltözni, hogy a ruha ne gátolja a mozgást a vizsgálat során. Az étkezés a vizsgálatot mindössze annyiban befolyásolja, hogy telt gyomorral sokkal nehezebb a biciklizés vagy a gyors séta, így érdemesebb kevesebb, de nagyobb energiatartalmú ételt fogyasztani. A rendszeresen szedett gyógyszereket be kell venni, kivéve, ha az orvos más utasítást nem ad.
A vizsgálat menete
A terheléses EKG vizsgálat közben a beteg félmeztelenül van, testére az EKG készítéséhez szükséges elektródokat felteszik. Karjára vérnyomásmérőt helyeznek. A vizsgálat közben folyamatosan regisztrálják a vérnyomást, a pulzusszámot és az elektronikusan elmentett EKG görbéből meghatározott időkben nyomatatnak egyet.
A biciklizés közben megadott tartományban kell tartani a sebességet. Az ellenállást azonban fokozatosan növelik, így a tekerés egyre nehezebbé válik, így nő a szív munkája is. A vizsgálat előtt meghatároznak egy elérendő pulzusszámot, melyet a beteg életkorából számítanak ki (maximális frekvencia: 220-életkor, pl. egy 45 éves betegnek 220-45, tehát 175/perc frekvenciájú érték). A terhelés során arra törekednek, hogy minél magasabb frekvenciát érjen el a beteg, mert alacsony frekvenciánál nem informatív a vizsgálat.
A vizsgálatnak vége szakadhat, ha a beteg eléri a maximális szívfrekvenciát, kiugrik a vérnyomása, EKG eltérések lesznek, vagy ha mellkasi fájdalom jelentkezik. A vizsgálatot csak olyan helyen szabad végezni, ahol adva vannak a feltételek minden szükséges beavatkozáshoz, extrém esetben újraélesztéshez is.
A vizsgálat végeztével visszaállítják alacsonyra a bicikli ellenállását és a betegnek egy darabig még levezetésként tekerni kell a biciklit, majd nyugalomban is történik megfigyelés és vérnyomás, pulzus, EKG regisztrálás.
Lásd még A nyugalmi EKG-vizsgálatról
(WEBBeteg - Dr. Németh Ágnes)
További diagnosztiakai módszerek | |
| |