Diagnosztikai módszerek - Hysteroszalpingográfia, hysteroscopia

A hysteroszalpingográfia a méhüreg alakjának, állapotának és a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatára alkalmas eljárás, mely során a nőgyógyász a méhnyakba vezetett speciális eszközön keresztül kontrasztanyagot juttat a méh üregébe.

A kontrasztanyag egyre feljebb jutva kirajzolja a méhűr alakját és a petevezetékeket, melyek tágassága, az esetleges elzáródás helye jól megítélhető a vizsgálat során készített röntgenfelvételeken.

A hysteroszalpingográfiát csak akkor szabad elvégezni, ha nem áll fenn hüvelyi fertőzés, gyulladás, illetve ha a terhesség ténye is kizárható. Ugyanis a felfelé haladó kontrasztanyag feljebb viheti a fertőzést, és az embrióra is veszélyes lehet, nem is beszélve a röntgensugár magzatkárosító hatásáról.

Annak érdekében, hogy a sugárterhelés elkerülhető legyen, mostanában egyre leterjedtebb az úgynevezett hysteroszalpingoszonográfia, mely abban különbözik az előbb részletezett módszertől, hogy a vizsgálóorvos röntgen helyett ultrahanggal követi nyomon a kontrasztanyag útját.

A hysteroscopia (hiszteroszkópia) – magyarul méhtükrözés – során a vizsgáló orvos számára láthatóvá válik a méh és a méhnyak belső felszíne, sőt, bizonyos esetekben terápiás beavatkozásokra is sor kerülhet a vizsgálat során.

Többféle hysteroscop – méhtükör – van használatban, a merev eszközöktől kezdve (olcsóbbak, jobb minőségű képet biztosítanak) a száloptikás fiberohysteroscopon keresztül (nem szükséges érzéstelenítés és méhnyaktágítás a beavatkozáshoz, gyorsan, kíméletesen alkalmazható) a microhysteroscopokig (100-150-szeres nagyítású kép is nyerhető segítségével a méhnyálkahártya felületéről). Az operációs méhtükör és a resectoscop nem csak a diagnosztikában nyújtanak segítséget, hanem kisebb műtéti beavatkozások elvégzéséhez is használhatók.

A méhtükrözés idejére a méh üregét kissé ki kell tágítani, hogy az orvos jobban lásson, és a vizsgálat kivitelezhető legyen. Ez a tágítás szén-dioxid, fiziológiás sóoldat, vagy glicinoldat befecskendezésével történik.

Mik a hysteroszkópia javallatai?

Ha például leszakad a méhen belüli fogamzásgátló eszköz jelzőfonala, ezért az gyakran nem távolítható el, csak hysteroszkópia során. Visszatérő vérzészavarok esetén, ha a curettage/méhkaparás nem jár eredménnyel, akkor ezzel a beavatkozással felfedezhető és akár el is távolítható a vérzést okozó elváltozás, például mióma vagy polip. Ha a mióma nem túl nagy és a közvetlenül a nyálkahártya alatt helyezkedik el, abban az esetben a göb eltávolítására is lehet használni a hysteroszkópot.

A meddőségi kivizsgálások során is nagyon fontos szerepe van az eljárásnak, hiszen a méh fejlődési rendellenességeire (sövény, kettőzőttség), méhen belüli összenövésekre deríthet fényt. Ezen elváltozások egy része meg is oldható a hysteroszkóp segítségével.

Nem szabad hysteroszkópiát végezni terhesség, hüvelyfertőzés, rosszindulatú daganat gyanúja esetén. A beavatkozás szövődményei viszonylag ritkák, de mégis előfordulhat méhperforáció, sérülés, erősebb vérzés, felszálló fertőzés, endometriosis, a tágításra használt anyag miatt tüdőödéma, gázembólia, shock.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos