Diéta Crohn-betegségben szenvedőknek

A tápanyagok elégtelen felszívódása miatt a gyulladásos bélbetegségben szenvedők (például Crohn-betegség, colitis ulcerosa) gyakran alultápláltak és soványak. Orvosi és dietetikusi együttműködés mellett visszaállítható a beteg ideális tápláltsági állapota és testtömege.

Miért fontos speciális diétát követni?

A diéta folyamatosan követi a beteg állapotát. A fellángolási időszak után mindig jön egy viszonylag hosszabb nyugalmi állapot. Minél pontosabban tartja a beteg a diétát, annál kisebb az esélye a súlyosabb tünetek megjelenésének, hosszabb ideig tart a nyugalmi időszak.

Milyen szempontokra kell figyelni az étrend összeállítása során?

Az étrend összeállítása során figyelembe kell venni, hogy milyen időszakban van a beteg, az ételek terén milyen az egyéni tűrőképessége, mi okoz panaszokat, és természetesen azt is, hogy milyen az ízlése. A betegség kezdetén ajánlott étrendi naplót vezetni, amelyben fel lehet tüntetni azt, hogy pontosan mikor és mit fogyasztott a beteg, miből és hogyan készült az étel, valamint azt, hogy jelentkeztek-e kellemetlen tünetek az étkezések után. A nem megfelelő tápanyag-hasznosulás miatt naponta 5-6 alkalommal javasolt étkezni, egyszerre csak kis mennyiségű ennivalót, ezáltal nem lesz túlterhelve a gyulladt, sérült tápcsatorna.

Az étrend alapvetően energiában és fehérjében gazdag, zsírszegény, nem tartalmaz durva rostokat és erős, csípős fűszereket. A táplálékok megfelelő felszívódása függ attól, hogy a bélszakasz mely része érintett gyulladással.

A gyakori hasmenés miatt fontos a folyamatos, egyenletes mennyiségű folyadék fogyasztása. Naponta átlagosan 2,5 liter innivaló javasolt, ami ideális esetben csapvíz, szénsavmentes ásványvíz, cukrozatlan gyógytea (bélrendszert nyugtató hatású a kamilla-, a csipkebogyó- és a hárstea), esetleg szűrt, hígított gyümölcslé. A szénsavas üdítőitalokról, energiaitalokról, kávéról, tejes gyümölcsturmixokról és az alkoholról le kell mondania a betegnek.

Akut periódusban (fellángolás) az alábbi ételek fogyaszthatóak, amennyiben a beteg tud enni: főtt burgonya, főtt rizs, főtt tészta, pirított búzadara, vizes burgonyapüré, héjában sült burgonya, főtt sárgarépa, párolt alma, diétás rántott leves, zöldségalaplé, reszelt alma héj nélkül, pirítós, abonett kenyér, kétszersült. Ha súlyosabbak a tünetek, kórházi kezelés válhat szükségessé, ahol adott esetben parenterális táplálással fedezik a szervezet tápanyagszükségletét, és egyúttal tehermentesítik a gyulladt bélrendszert.

A tápszerekkel történő étrend-kiegészítésre szükség lehet akut és nyugalmi időszakban is, ezáltal javítható a beteg tápláltsági állapota. Vitaminok és ásványi anyagok közül pótolni kell a B₆-, B₁₂-vitaminokat, folsavat, vasat, cinket, káliumot, szelént.

A nyugalmi szakaszban fokozatosan visszaépíthető az étrend (progresszív diéta). Ekkor már a fent sorolt ételeket ki lehet egészíteni zsírszegény, magas fehérjetartalmú fogásokkal, például: csirkemell, pulykamell bőr nélkül, sovány sertéshús, például karaj. A látható zsíros részeket el kell távolítani az előkészítés során, és lehetőleg fűszerezés nélkül, párolva vagy főzve készítse el a beteg. Egyéni érzékenység függvényében hetente 1-2 alkalommal lehet fogyasztani tengeri halat, például pisztrángot, lazacot, tonhalat, szardíniát, folyami halak közül busát grillezve (úgy, hogy ne piruljon meg, ne képződjön pörzsanyag), főzve. A főtt tojásfehérje kiváló tápanyagforrás, fogyasztása ajánlott.

Crohn-betegség esetén szénhidrátok közül a kevés rostot tartalmazó, finomított lisztből készült termékeket kell előnyben részesíteni, például fehér kenyér, fehér liszt, tésztafélék, kekszek, puffasztott rizsszeletek, kukoricapehely. Még jobb, ha vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsított fajtát választunk. Gyümölcsök közül az alacsony rosttartalommal rendelkezőket válassza a beteg, például banán, alma héj nélkül, reszelve, sárgadinnye, görögdinnye, őszibarack héj nélkül. Minél érettebb a gyümölcs, annál kisebb a rosttartalma, így azokat érdemes választani. Fellángolási időszakban minimális mennyiségű gyümölcs javasolt, reszelve, aprítva, pürésítve, párolva a minél jobb emészthetőség érdekében. A zöldségeknek magas a rosttartalma, ezért nyers fogyasztásuk kevésbé ajánlott. Zsenge cukkini, főzőtök, sütőtök, burgonya, sárgarépa fogyasztható párolva, főzve, aprítva vagy passzírozva, főzeléknek, pürének, levesnek elkészítve. Felvágottak közül a zsírszegény gépsonka, csirkemellsonka ajánlott. A sovány tejtermékek egyéni érzékenység alapján fogyaszthatóak, például natúr joghurt, kefir, sovány sajtok, sovány túró, a laktózmentes fajtákat előnyben lehet részesíteni panaszok esetén. Sütéshez, főzéshez kis mennyiségű növényi zsiradék használható, például napraforgóolaj, lenmagolaj, repceolaj.

Kerülni kell a teljes kiőrlésű, rozsos, magvas termékeket, vajjal, zsiradékkal készült vagy frissen sült pékárukat, kelt tésztákat. A konzerv gyümölcsök hozzáadott cukortartalma általában magas, ezért azokat kerülni ajánlott, gondot okozhatnak az aprómagvas gyümölcsök, a citrusfélék magas savtartalmuk miatt nem javasoltak. A nyers zöldségek nem ajánlottak nehéz emészthetőségük miatt. A puffasztó hatású káposztaféléket, karfiolt, száraz hüvelyeseket, hagymaféléket, savanyúságokat ne fogyassza a beteg. Olajos magvak, diófélék, pattogatott kukorica ronthatnak a beteg állapotán. Könnyen vezethetnek fellángoláshoz a zsíros, magyaros, pirított, túlsütött ételek, vörös húsok, füstölt húsok és húskészítmények, valamint az erőteljes fűszerezés (például feketebors, csípőspaprika, chili, fokhagyma, torma, mustár). A tükörtojás, rántotta, omlett nem ajánlott. A tejet általában nem jól tolerálják a Crohn-betegek, ezért fogyasztását mellőzni javasolt, továbbá a zsíros tejtermékekét is, például zsíros túró, sajtok, tejföl, tejszín, juhtúró. Állati zsiradékok használata nem ajánlott ételkészítéshez magas telítettzsír-tartalmuk miatt.

Forrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember