Laboreredmények: a D-dimer teszt

A D-dimer teszt a legelterjedtebb és legmegbízhatóbb laboratóriumi módszer a vénás trombózis és embólia igazolására. Azt mutatja ki, hogy az érpályán belül keringő vérben beindult az alvadási folyamat.

Mi is az a D-dimer?

A D-dimer egy olyan fehérjetermék, mely az alvadási folyamat során keletkezik. A kialakult vérrögben található, úgynevezett keresztkötött fibrint egy enzim bontani kezdi, ennek során keletkezik a D-dimer. Ez a fehérje molekula laboratóriumi módszerekkel kimutatható, mennyisége lemérhető.

Mikor vizsgáljuk a D-dimer-értéket?

Alapvetően minden olyan kórképben megjelenik, és mérhető a D-dimer mennyisége, ahol véralvadék alakul ki az érpályában. Elsősorban trombózisnál és embóliánál figyelhető meg.

A D-dimer jelenlétét mindig vizsgáljuk, ha felmerül a mélyvénás trombózis vagy a tüdőembólia gyanúja. Ilyen esetekben ugyanis szinte mindig emelkedett, vagy kifejezetten magas a D-dimer értéke. A legjobb minőségű laboratóriumi mérés esetén 1% alatti annak az esélye, hogy meglévő trombózis vagy embólia mellett nem mutatható ki D-dimer-emelkedés.

A laboratóriumi módszer rendkívül érzékeny, már nagyon kis koncentrációjú D-dimert is kimutat. Viszont az a hátránya, hogy nem specifikus a vénás tromboembóliás betegségekre. Vannak olyan kórképek, ahol a kórfolyamat részeként létrejön az érpályán belüli alvadási folyamat is, de mégsem alakul ki jól körülhatárolt vérrög. Ilyen gyakran fordul elő daganatos betegségek esetén, vérmérgezés, súlyos fertőzés vagy trauma során, illetve égési sérüléskor, műtét utáni állapotban, de még terhesség esetén is.

Milyen tünetek esetén merül fel a vérvétel szükségessége?

Ha a beteg a következőkre panaszkodik, vagy a vizsgálat során az alábbiak észlelhetők, mindig gondolni kell mélyvéna trombózisra vagy tüdőembóliára:

• egyoldali végtagduzzanat
• végtagfájdalom
• a láb lilás-vöröses elszíneződése

(Ezek tulajdonképpen a mélyvénás trombózis leggyakoribb tünetei.)

Bővebben A mélyvénás trombózis tünetei

Vagy a tüdőembólia jellegzetes jeleinek jelentkezésekor:

• nehézlégzés
• légzési elégtelenség
• köhögés
• vérköpés
• mellkasi, háti fájdalom
• szapora pulzus
• ismeretlen ok miatt kialakuló sokkos állapot, ha az eszméletvesztés, a szapora pulzus, a vérnyomásesés, illetve a keringés- vagy légzés-összeomlás oka nem ismert

Mindkét kórkép (de elsősorban az embólia) általában hirtelen fellépő panaszokkal kezdődik, de a „tankönyvet nem ismerő betegségek” esetén előfordul, hogy akár egy-két hetes panaszokkal fordulnak orvoshoz a betegek. Mivel a tüdőembóliában észlelhető vérrög leggyakrabban az alsó végtag vénáiban található trombusból szakad le, az embóliát rendszerint megelőzik az alsó végtagi trombózisra utaló tünetek (akár 1-2 héttel hamarabb).

Bővebben A tüdőembólia és tünetei

Mit kell tudni a vérvételről?

A D-dimer teszt egy laboratóriumi teszt, melynek mennyisége vénás vérből határozható, tehát vérvétel szükséges hozzá. A beteg részéről előkészületet nem igényel, tehát az étkezés kihagyása nem szükséges, illetve a gyógyszerek bevételének korlátozásával sem jár.

Hogyan értékeljük a kapott értéket?

A D-dimer normál értéke 0,5 mg/l (vagy ug/ml) alatt van. A D-dimer-eredmény értékelése kissé szokatlan a többi laboreredményhez képest. Ennél az értéknél ugyanis jó hír, ha nem mutatható ki, mert akkor majdnem bizonyosan kizárható a vénás tromboembólia lehetősége.

Amint látjuk, a kimutatható D-dimer-emelkedés sok más kórkép vagy állapot során is tapasztalható.

Összességében az értékelésnél fontos a klinikai kép, a tünetek, a fizikális vizsgálat és a képalkotó módszerek (color-Doppler/színkódolt ultrahang vagy CT-vizsgálat) együttes értékelése a D-dimer-eredménnyel, mert így megbízhatóan lehet igazolni vagy ki lehet zárni a vénás tromboembóliát.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus