Diagnosztikai módszerek - Pulzoximéter

A pulzoximéter egy rendkívül egyszerű, általában kis méretű, műanyag házba foglalt diagnosztikai eszköz, melyet az ujjára csíptetve tud használni a páciens. Segítségével gyorsan és könnyedén mérhető a vér oxigéntelítettsége és az aktuális pulzus.

A gyógyászat számos területén használnak pulzoximétert, például altatáskor, sebészeti beavatkozások közben, illetve krónikus szív-érrendszeri és tüdőbetegségek követése során. Népszerűségéhez hozzájárul, hogy olcsó és használata semmilyen kellemetlenséggel vagy kockázattal nem jár a vizsgált személy számára.

Ez a cikk is érdekelheti Egyedül alvók is felismerhetik az alvási apnoe jeleit

Hogyan működik a pulzoximéter?

A pulzoximéter működési elve a fotopletizmográfia. Ennek lényege, hogy az ujjat egy LED fényforrás világítja meg látható vagy infravörös fénnyel. A fény egy része visszaverődik vagy szóródik, míg egy része átjut az ujjon. Az ujjon átjutó fény intenzitását fotodetektor detektálja. A detektált fényintenzitásokból különféle módszerekkel számítható az oxigénszaturáció és a pulzus.

A mérést számos tényező befolyásolhatja. Fényes körömlakk vagy műköröm ronthatja a mérés pontosságát és fals eredményekhez vezethet. A vizsgálat hideg végtagon elvégezve sem szolgáltat megbízható eredményt, mert ilyenkor az artériák összeszűkülnek. Célszerű nyugalomban, legalább szobahőmérsékletű helyiségben végezni a méréseket a lehető legpontosabb eredmények érdekében.

Milyen paraméterek mérésére alkalmas a pulzoximéter?

A mérés során információt nyerhetünk vérünk oxigéntelítettségi állapotáról, vagy más néven az oxigénszaturációról. Az oxigénszaturáció, mint már említettük, megadja, hogy az artériás vérben található oxigénszállító fehérjének, vagyis a hemoglobinnak hány százalékához kötődik oxigén. Egészségesekben ez az érték normálisan 96 százalék feletti, míg a dohányosok, illetve krónikus tüdő- és szívbetegséggel élők alacsonyabb, akár 90 százalék körüli értékeket mérhetnek. 90 százalék alatt már súlyos oxigénellátottsági zavarról beszélünk, ez azonban csak a klinikai tünetekkel (fulladás, rosszullét) együtt értékelhető.

Bővebben A szén-monoxid-mérgezés tünetei és megelőzése

A pulzus azt jelenti, hogy mennyit ver a szívünk percenként. Akinek a szíve 70-es frekvencián működik, annak percenként átlagosan 70-szer húzódik össze és ernyed el a szívizomzata. A pulzus egészségesekben viszonylag tág határok között változhat, nyugalomban 60-90 között optimális. Sportolók pulzusa általában alacsony, ami az esetükben szívük edzettségét jelzi, azonban a túl alacsony pulzus, nem sportolókon mérve, nem az egészség jele! Gyakran mérhető alacsony pulzus magas-vérnyomás és szívritmuszavar esetén.

Fizikai aktivitás során pulzusunk akár 180-ra is emelkedhet. Az emelkedés mértéke általában a sporttevékenység intenzitásával egyenesen, míg edzettségi állapotunkkal fordítottan arányos. Ez azt jelenti, hogy minél edzettebb valaki, annál kevésbé emelkedik meg a pulzusa azonos intenzitású mozgás következtében. Gyermekek, serdülők és fiatal nők pulzusa nyugalomban is magasabb, illetve stresszhelyzetben átmenetileg megemelkedhet, ez nem tekintendő kórosnak. A tartósan és nyugalomban mért magas értékek kórjelzőek lehetnek, gyakran fordul elő alacsony vérnyomás, szívelégtelenség és szívritmuszavar esetében. Amennyiben pulzusa tartósan 50 alatti vagy 100 feletti, ezt jelezze orvosa felé. A pulzoximéter a fenti két paraméteren kívül képes a pulzusgörbe rögzítésére is.

Mi az a pulzusgörbe és mire használható?

A pulzusgörbe folyamatos, valós idejű képet ad szívünk működéséről és érrendszerünk állapotáról. A pulzusgörbe rendszeres monitorizálásával és elemzésével lehetőségünk nyílik nyomon követni szív és érrendszerünk változásait napról napra.

A pulzusgörbe elemzés során nyerhető paraméterek két nagy csoportot alkotnak. Az első csoportba a morfológiai paraméterek tartoznak, melyek a görbe alakját írják le és fontos információkat hordoznak a szív és az érrendszer aktuális állapotáról. Szembetűnő különbségek figyelhetők meg egészséges és érelmeszesedésben szenvedő egyének görbéi között, azonban számos egyéb kórállapot is jellegzetes képet mutat.

A másik nagy csoportot a szívfrekvencia-variabilitás (HRV) paraméterek alkotják, melyek a vegetatív idegrendszer és a szív állapotáról hordoznak értékes információkat. A HRV fiatal és edzett egyénekben általában igen magas és ez az egészség jelének tekinthető, míg idős, edzetlen, cukorbeteg személyek alacsonyabb értékekkel rendelkeznek. Szívritmuszavarokban hibásan magas HRV értékeket kaphatunk, azonban speciális szűrők segítségével ez a hiba kiküszöbölhető.

Kutatásom során a Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti Kutató Intézet keretein belül kutatjuk a pulzushullám analízis eddig még feltáratlan mélységeit, mely kutatásból reményeink szerint a tudományos eredményeken túl, minél hamarabb a krónikus betegséggel élő páciensek is profitálhatnak majd.

Tovább

• Minden, amit a pulzusról tudni kell
• Szinte észrevétlenül kerülhetnek életveszélybe a COVID-betegek - A csendes hipoxia

Wafa Dina, orvostanhallgató
Lektorálta: Dr. Miklós Zsuzsanna és Dr. Kulin Dániel