EEG-vizsgálat (elektroenkefalográfia)

Az elektroenkefalográfia (EEG) egy olyan képalkotó eljárás, amely az agy elektromos aktivitásának mérésére szolgál. Az EEG-vizsgálat kulcsfontosságú lehet az idegrendszeri betegségek diagnosztikájában, és sok esetben rávilágít olyan eltérésekre, amelyek más diagnosztikai módszerekkel nem vagy csak nehezen észlelhetőek.

Mi az EEG-vizsgálat lényege?

Az EEG-vizsgálat egy nem invazív eljárás, tehát nem jár sebészeti beavatkozással. Az EEG az agykéreg működését vizsgálja, az agyban található idegsejtek aktivitásának regisztrálásával. Az idegsejtek elektromos impulzusok által kommunikálnak egymással, és ezek az impulzusok együttesen generálják az agy elektromos aktivitását.

A vizsgálat során elektródákat helyeznek a páciens fejére, amelyek közvetlenül az agy felszínéről érzékelik az agy különböző területein keletkező elektromos hullámokat. Az eredmény egy grafikon formájában jelenik meg, amely az agyhullámok időbeli változásait mutatja.

Az EEG működésének alapjai

Az agyhullámok frekvenciájuk és amplitúdójuk alapján különböző típusokba sorolhatók. Ezek a következők:

• Delta hullámok (0,5-4 Hz): Lassú hullámok, amelyek alvás során jellemzőek.
• Theta hullámok (4-8 Hz): Alacsony frekvenciájú hullámok, amelyek relaxált vagy meditációs állapotban jelennek meg.
• Alfa hullámok (8-13 Hz): Nyugalmi állapotban, csukott szemmel gyakoriak.
• Béta hullámok (13-30 Hz): Aktív gondolkodás és éberség esetén dominálnak.
• Gamma hullámok (>30 Hz): Magas frekvenciájú hullámok, amelyek komplex gondolkodás vagy intenzív figyelem alatt jelennek meg.

Ezek az agyhullámok fontos információval szolgálnak az agyi aktivitásról, és különböző kóros állapotok esetén eltéréseket mutathatnak.

Milyen betegségek diagnosztikájában segít az EEG?

Az EEG-vizsgálat számos idegrendszeri és pszichiátriai betegség diagnosztikájában játszik kulcsszerepet. Néhány gyakoribb alkalmazási területe:

• Epilepszia: Az EEG képes azonosítani az epilepsziás rohamok során keletkező rendellenes agyi aktivitást.
• Alvászavarok: Az olyan problémák, mint az alvási apnoé vagy az inszomnia és más alvászavarok, szintén diagnosztizálhatók EEG-vel.
• Fejsérülések és agyrázkódások: Traumás agyi sérülések után az EEG-vizsgálat megmutathatja az agyi aktivitás eltéréseit.
• Demencia: Segítséget nyújthat az Alzheimer-kór és az időskori demencia korai diagnózisban.
• Idegrendszeri gyulladások: Az encephalitis (agyvelőgyulladás) vagy a meningitis (agyhártyagyulladás) során kialakuló kóros agyi aktivitás az EEG-n kimutatható.

Mire kell készülnie a betegnek az EEG-vizsgálat előtt?

Az EEG-vizsgálat teljesen biztonságos és fájdalommentes. A betegnek nincsen szüksége előzetes készülésre, de néhány egyszerű szabályt érdemes betartani:

• Hajmosás a vizsgálat előtt: Fontos, hogy a haj tiszta és száraz legyen, kerülve a hajformázó termékek, mint a zselé vagy a viasz használatát, mivel az elektródák rögzítéséhez a fejbőrrel való jó kontaktus szükséges. Érdemes fésűt vagy kefét hozni a vizsgálatra, mivel a haj a vizsgálat után kócos lehet.
• Kerülni a koffeint és a stimulánsokat: A vizsgálat előtti 12 órában nem ajánlatos kávét vagy energiaitalt fogyasztani, mivel ezek befolyásolhatják az agyi aktivitást.
• Gyógyszerek: A páciensnek tájékoztatnia kell az orvost az általa szedett gyógyszerekről, mert néhány hatóanyag megváltoztathatja az EEG eredményét.
• Relaxált állapot: Fontos, hogy a páciens a vizsgálat során nyugodt maradjon, mivel a stressz vagy a szorongás hatással lehet az agyhullámokra.

Az EEG-vizsgálat folyamata

Előkészületek: A vizsgálat előtt a fejbőrt megtisztítják, és körülbelül 20 kis érzékelőt (elektródát) rögzítenek speciális ragasztóval vagy pasztával, amelyek vezetékkel kapcsolódnak az EEG-rögzítő géphez.

Vizsgálat menete: A páciens ül vagy fekszik a vizsgálat alatt. A rutin EEG felvételek általában 20-40 percig tartanak, de az előkészületekkel és az utómunkálatokkal együtt az időtartam körülbelül egy óra. Más típusú EEG-felvételek hosszabb ideig is tarthatnak.

Eredmények: A vizsgálat befejezése után az elektródákat eltávolítják, és a fejbőrt megtisztítják. A haj valószínűleg kissé ragacsos és rendezetlen lesz, ezért érdemes otthon megmosni. Az eredményeket először elemzik, majd továbbítják a vizsgálatot kérő orvosnak, aki néhány nap vagy hét múlva megbeszéli azokat a pácienssel.

Kell-e tartani az EEG-től?

Az EEG-vizsgálat teljesen ártalmatlan, fájdalommentes és nem okoz kellemetlenséget. Az elektródák semmilyen áramot nem vezetnek a fejbőrbe, csupán érzékelik az agyi aktivitást. Az EEG-vizsgálat ideje alatt a páciens általában ül vagy fekszik, és a folyamat 20-40 percig tart, de egyes esetekben hosszabb időtartam is lehetséges.

Az EEG kiváló eszköz az agyi működés feltérképezésére, és hozzájárulhat a pontos diagnózis felállításához. Azok számára, akik neurológiai vagy pszichiátriai problémákkal küzdenek, az EEG egy megbízható és informatív vizsgálati módszer, amely megkönnyítheti az orvosi kezelést és a gyógyulást.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Sztankovics Dániel, biológus
Felhasznált irodalom: NHS, Mayo Clinic