Mik azok az immunglobulinok?

Az immunglobulinok (vagy immunoglobulinok) az immunrendszer úgynevezett B limfocitái (fehérvérsejtek egyik típusa) által termelt glikoproteinek, és a humorális immunválasz létrehozásában van szerepük. A humorális immunválasz maga az immunglobulinok – vagyis ellenanyagok (antitestek) – révén kialakult válaszreakció.

Az immunglobulinok szerepe a szervezetben

Bármely kórokozó ellen megindulhat a termelődésük, de ezek az ellenanyagok vesznek részt az allergiás reakciókban vagy az autoimmun folyamatokban is, amikor a szervezet a saját sejtjeit tévesen idegennek ismeri fel.

Az immunglobulinok a B sejtek által termelődnek, a vérkeringésben, nyirokkeringésben, de akár a szövetekben is megjelennek. A B limfociták termelik az immunglobulinokat a nyirokrendszerben, az alapján, hogy milyen ingerek érik őket mind a vérkeringés, mind a nyirokrendszer felől. Emellett egyes fajtáik memóriasejtekként funkcionálnak, őrizve a létrehozott ellenanyagból, hogy ha pl. egy adott kórokozó ismételten a szervezetbe kerül, már a kész immunglobulin készen álljon az immunválaszra.

Maga az ellenanyag receptorai révén bizonyos sejtek felszínén kifejeződő adott fehérjemolekulákhoz kötődik, ezzel beindítva az immunválaszt, segítve a védekezésben részt vevő többi sejt munkáját (így ők is felismerik az adott kórokozót és további támadást indítanak ellene).

Az immunglobulinok felépítése és alcsoportjaik

Az ellenanyagok nagyobb méretű fehérjék (melyekhez cukorrész is csatlakozik: glikoprotein), két típusú nagy alegység alkotja őket. Az úgynevezett könnyű- és nehézláncok. A nehézláncnak öt altípusa létezik, ezek adják meg az ellenanyagok alcsoportjait:

Immunoglobulin M (IgM)

Nagyméretű ellenanyag, elsősorban a vérben kering. Az első immunoglobulin, melyet a fehérvérsejtek termelni kezdenek. Mind baktériumok, vírusok, egyéb paraziták, egysejtűek ellen, de akár saját sejtek ellen.

Adott kórokozó ellen speciális IgM molekula termelődik, a szintje elsősorban friss fertőzést bizonyít.

Immunoglobulin G (IgG)

A legnagyobb mennyiségben termelt immunoglobulin, a keringésben és a szövetek közt is megtalálható. Egyébként átjut a méhlepényen is, így segíti az immunműködés szempontjából éretlen újszülött esetén a védekezést, az anyai antitestek által.

Immunoglobulin A (IgA)

A vérben is kering, de jellegzetesen a nyálkahártyákban jelenik meg, és ott segíti a szervezet védelmét. A légutakban, a gyomor-bélrendszerben, de a húgyutak, akár a hüvelynyálkahártya védelmét is segíti. Közvetlenül a nyálkahártya felszínére került kórokozók (vagy allergének) ellen biztosít védelmet.

Immunoglobulin E (IgE)

Vérben csak minimális mennyiségben kering, elsősorban a basofil fehérvérsejtekhez és hízósejtekhez kötődik. Az allergiás reakciók fontos résztvevője, azonnali aktiválódással, de jellegzetesen a férgek elleni immunválaszban is IgE-emelkedés tapasztalható.

Immunoglobulin D (IgD)

Alacsony koncentrációban termelődik, funkciója egyelőre további vizsgálatokat igényel.

Mikor termelődik sok ellenanyag?

• Fertőzésekben. Baktérium, vírus, gomba, férgek, egyéb paraziták és egysejtűek okozta fertőzések esetén: Mint látható, az immunglobulinok időbeni megjelenése, a szervezetben lévő eloszlásuk és fajtájuk is különböző, akár egy-egy kórokozóra specifikus. Ezek alapján lehet adott kórokozóra megjelenő immunoglobulin vizsgálatot végezni, ami segít akár friss vagy már lezajlott fertőzést elkülöníteni. A lezajlott egyben azt is jelentheti, hogy a keringő immunglobulin védettséget biztosít adott kórokozó ellen, de legalábbis gyorsabb immunválaszt eredményez, mintha újonnan kellene létrehozni az ellenanyag molekulákat.

• Gyulladásban, égésben, trauma, sérülés esetén: Amikor akár nemspecifikus, majd specializálódott antitestek szükségesek a szervezet védelmére.

• Allergia: Elsősorban IgE termelődés alakul ki és vesz részt a jellegzetes allergiás reakciók megjelenésében.

• Autoimmun folyamatok: Ilyen esetben a szervezet saját sejtet kórosan idegennek ismer fel, antitesttermelődést kiváltva, és a saját szövetet, szervet károsítva. Számtalan ilyen kórkép létezik, a mindennapokban leggyakoribb esetek pl. az autoimmun thyreoiditis – pajzsmirigy-alulműködést eredményezve –, vagy pl. a lisztérzékenység.

Mikor termelődik kevés ellenanyag?

Létezik veleszületett immunhiány, és szerzett immundeficiencia. Akár „csak” az immunrendszer elégtelen működése révén, vagy másodlagosan, következményként egy súlyos kórképhez (pl. daganat, májelégtelenség, autoimmun betegség vagy súlyos alultápláltság) társultan.

Ilyenkor természetesen romlik az immunrendszer működése, elégtelen a kórokozókkal szembeni küzdelem.

Mit vizsgálnak vérvétel során?

Bizonyos esetben kezelőorvosa kérhet immunoglobulin-meghatározást.

Ennek során vérszérum elektroforézise útján határozzák meg az immunoglobulin alosztályok mennyiségét. Attól függően, hogy emelkedett vagy csökkent a szintjük, jelezhet aktivált immunműködést (ami lehet fertőzés, autoimmun folyamat, allergia, rosszindulatú daganat is), alacsony értékek esetén immunhiányt is. Az adott alosztályok mennyisége segít a differenciáldiagnózisban.

Mind emelkedett vagy csökkent szint esetén fontos az arányuk, esetleg együttes változásuk, vagy önmagukban észlelt eltérésük.

Mivel kórokozók ellen speciális ellenanyagok jelennek meg, adott kórokozó ellen termelődő antitestek szintje információt ad arról, hogy a sejtett kórokozóval találkozott-e a szervezet, a fertőzés jelenleg zajlik-e, korábban történt-e, de még azt is megadhatja, van-e termelődő és keringő ellenanyag, tehát van-e védettség (átvészelt fertőzés vagy akár oltottság megítélésére).

Az ellenanyagok terápiás alkalmazása

Az ellenanyagok egyébként terápiásan is felhasználhatóak, emberi vérplazmából nyerve őket speciális immunoglobulin koncentrátum számos betegség kezelésében sikerrel alkalmazható.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus