Diagnosztikai módszerek: PET, PET-CT

Mi az a PET és mi a PET-CT? Milyen esetekben kerül sor erre a képalkotó vizsgálatra? Miről nyújt információt? Hogyan történik? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

Részletesen a PET-ről

A PET a pozitronemissziós tomográfia rövidítése, ez az egyik legmodernebb vizsgálóeljárás. Lényege, hogy bizonyos anyagokat pozitront kibocsátó radioaktív izotóppal jelölnek meg, melyeket részecskegyorsítóban állítanak elő. Ezeket a betegbe juttatják, a létrejövő pozitronsugárzást PET-kamerával detektálják, majd számítógép segítségével történik a képek létrehozása.

A pozitron a negatív töltésű elektronnak megfelelő tömegű, de pozitív töltést hordozó részecske. Ha a szervezetben egy elektronnal találkozik, egymást közömbösítik, és egymással 180 fokos szögben, ellentétes irányokban két foton (fényrészecske) hagyja el a testet. A detektorok azt érzékelik, ha egyszerre, de két ellentétes irányból érkezik egy-egy foton – ezt koincidenciának hívjuk – és ez jelenti azt, hogy a kibocsátás helyén a szervezetben az izotóp jelen volt, tehát nem közvetlenül a radioaktivitást, hanem annak a következményét regisztrálják.

Mivel a jelölt anyag a szervezetben hasonlóan viselkedik, mint a jelöletlen megfelelője, ezért azokban a szervekben feldúsul, amelyek az adott anyagot intenzívebben használják fel, és ezek a helyi dúsulások jelennek meg a képen. Így a PET-vizsgálat elsősorban a szervek anyagcseréjéről és működéséről ad képet, szemben például a CT-vel, azaz a komputeres tomográfiával, amely elsősorban az anatómiai viszonyokról – a szervek és elváltozások mérete, elhelyezkedése, egymáshoz viszonyított helyzete – nyújt felvilágosítást.

A PET-et ma már CT-vel kombinálva használják

A PET korlátozott térbeli felbontása miatt hosszú évek óta már nem önmagában használják, a mai PET berendezések CT-vel kombinálva, hibrid képalkotást hoznak létre. A CT és a PET felvételsorozata külön készül el, majd azokat egyetlen képbe (képsorozatba) fuzionálva egyszerre látszanak az anatómiai és a funkcionális eltérések, vagyis a működési zavarok és azok pontos helyei is megállapíthatók. A kombinált vizsgálatra a PET-CT vagy PET/CT rövidítést is használják.

Milyen jelölőanyagot használnak a vizsgálathoz?

A PET-vizsgálathoz használt jelzett anyagot aszerint választják ki, hogy mely szervet akarják vizsgálni. Az egyik leggyakrabban használt vizsgálóanyag az izotóppal jelölt fluoro-deoxi-glukóz, röviden FDG, amely a közönséges szőlőcukor jelzett változata. Azokban a szervekben dúsul fel, amelyek intenzív cukoranyagcserét folytatnak, így például a daganatos szövetekben, agyban, szívben, aktív fehérvérsejtekben. Mivel az FDG-t (szemben a szőlőcukorral) a szervezet nem bontja le, a vesén keresztül változatlan formában ürül ki.

A vizsgálathoz használt jelölőanyagot többnyire intravénás infúzióval, néha pedig belélegzéssel juttatják be a szervezetbe. A vizsgálat a beteg számára csak kis sugárterheléssel jár.

A PET-CT vizsgálat CT része alacsony dózisú, natív (kontrasztanyag adása nélküli) sorozatból áll, ami kisebb információtartalmú, mint a CT vizsgálatok általában, de ahhoz elegendő, hogy a sugárzás kiindulásának helye a szervezetben, illetve az elváltozásokban meghatározható legyen. Indokolt esetben kiegészíthető kontrasztanyagos sorozattal is, ami tovább pontosíthatja a diagnosztikát.

Milyen esetekben kerül sor erre a vizsgálatra?

85-90 százalékban daganatos betegség, illetve annak gyanúja miatt végzik a vizsgálatot, mely alkalmas:

• kis méretű, egyéb vizsgálatokkal még nem felfedezhető tumorok kimutatására;
• a tumorok kiterjedésének pontos kimutatására;
• annak megállapítására, hogy jó- vagy rosszindulatú-e a tumor, még a nehezen elérhető helyeken is;
• az alkalmazott daganatellenes kezelés hatásosságának a felmérésére;
• a tumor kiújulásának az igazolására;
• a szövettani mintavétel helyének megtervezésére.

A PET-CT nagy előnye, hogy korai fázisban biztonsággal képes felismerni a rákos elváltozást, kimutatja a jó- és rosszindulatú elváltozásokat, és hogy van-e áttét. Így már akár a korai fázisban lehetőség van a daganatok kezelésére.

Kb. 5-10 százalékban ideggyógyászati-pszichiátriai betegségek miatt történik a vizsgálat. Műthető, de gyógyszeres kezelésre nem reagáló, fiatal epilepsziás betegeknél az epilepsziás góc kimutatására, illetve egyes demenciák, mint pl. Alzheimer-kór korai diagnosztizálásában van szerepe, mert így lehetőség van a folyamat korai felismerésére és gyógyszeres kezeléssel való lassítására.

A szíveredetű betegségekben a szívizom életképességének a kimutatására, illetve a gyulladásos folyamatok diagnosztikájára is alkalmas.

Hogyan készüljünk fel a vizsgálatra?

A vizsgálat előtt az orvost feltétlenül tájékoztatni kell arról:

• ha a beteg várandós vagy szoptat,
• ha rendszeresen gyógyszert vagy valamilyen étrend-kiegészítőt szed,
• ha bármilyen allergiája (különösen a kontrasztanyaggal, jóddal vagy tengeri ételekkel kapcsolatos allergiák lehetnek fontosak) van
• ha krónikus betegségben szenved (pl. diabétesz, vesebetegség).

Fontos, hogy cukorbetegség esetén a vércukorértéknek 8,3 mmol/l alatt kell lennie a vizsgálat során. A veseelégtelenség a képek értékelését nehezítheti. A sugárterhelés miatt a vizsgálat terhesség alatt ellenjavallt, de szoptatás alatt elvégezhető.

A vizsgálatot megelőzően az elvégzendő PET-CT típusának megfelelően a beteg részletes instrukciókat kap. Szoptatás esetén javasolt lehet a vizsgálat előtt, hogy a tejet az anyuka fejje le és tegye el, ugyanis a vizsgálat után 24 órán keresztül a beadott sugárzó anyag miatt a szoptatás tilos, ez idő alatt lefejt tejet ki kell önteni.

A testen viselt fémtartalmú tárgyak (például ékszerek, szemüveg, műfogsor, hallókészülék) zavarhatják a vizsgálatot, ezért ezeket a vizsgálat idejére le kell venni. A testen belüli fémtárgyakról, így például pacemakerről, velőűrszegről, beültetett lemezekről vagy csavarokról tájékoztatni kell az orvost.

A teljestest PET-CT-vizsgálatot Általában éhgyomorra végzik. Ez azt jelenti, hogy előtte legalább hat óra éhezés szükséges, és inni is csak ásványvizet szabad, az elfogyasztott cukor ugyanis jelentősen megváltoztatja a jelölt anyag szervezeten belüli eloszlását. Másfelől a megfelelő hidratáltság szintén szükséges a vizsgálat sikeréhez, ezért javasolt előzetesen bőséges (kb. 1-1,5 liternyi) ásványvíz elfogyasztása. A cukorbetegek a vizsgálat előtt speciális utasításokat kapnak.

Hogyan történik a vizsgálat?

A PET-CT-vizsgálathoz nem szükséges befeküdni a kórházba, de természetesen kórházi kezelés alatt állókon is elvégezhető. A beteg egy részletes írásbeli tájékoztatót kap és alá kell írnia egy beleegyező nyilatkozatot.

A vizsgálathoz általában le kell vetni a saját ruházatot, és a beteg kap egy köpenyt. Mivel a felvétel készítése során hosszabb ideig mozdulatlanul kell feküdni, érdemes még előtte kimenni a mosdóba.

A használt jelölőanyagot a beteg általában intravénásan kapja meg, vagy le kell nyelni, esetleg belélegezni, a jelölőanyag típusától függően, majd körülbelül egy óra várakozás következik. Ez idő alatt a mozgás és a beszéd kerülendő. Egyes hasi vagy kismedencei vizsgálatokhoz vizeletkatéter behelyezése lehet szükséges.

Az intravénás tű bevezetésével járó fájdalmat leszámítva maga a felvétel teljesen fájdalommentes. A jelölőanyag beadása a karban egy rövid ideig tartó hidegérzettel járhat. A lenyelt jelölőanyag gyakorlatilag íztelen, és a belélegzett jelölőanyag sem érzékelhető. Az esetlegesen szükséges vizeletkatéter behelyezése átmeneti kellemetlenséggel járhat. Bizonyos esetekben vizet vagy hígított CT-s kontrasztanyagot kell meginni a vizsgálat előtt, ami a belek ábrázolásához fontos.

Ezután kezdetét veszi a vizsgálat, amely körülbelül 20-30 percig tart, ennek során a betegnek teljesen mozdulatlanul kell feküdnie. Bár maga a felvételkészítés teljesen fájdalommentes, a CT-hez vagy MR-hez hasonlóan a PET-CT-vizsgálat is kellemetlen lehet a klausztrofóbiások számára, ezért ezt a vizsgálat előtt jelezni kell a személyzetnek. Attól függően, hogy mely szerveket vagy szöveteket vizsgálják, a PET-CT-vizsgálatot kiegészítheti más vizsgálat, pl. intravénás kontrasztanyag adásával történő CT-sorozat.

Ha a vizsgálathoz intravénás kanülre vagy vizeletkatéterre volt szükség, azt a képkészítés befejeztével eltávolítják.

A vizsgálatot követően a jelölőanyagok teljes kiürüléséig, illetve lebomlásáig (kb. 20-24 óra) a beteggel a tartós, szoros testkontaktus kerülendő, különösen terhes anyák és csecsemők, kisgyermekek közelségét kerülje a beteg. Ezalatt a szoptatás sem javasolt a csecsemő esetleges sugárterhelése miatt. A jelölőanyagok gyorsabb kiürülése érdekében javasolt a bőséges folyadékfogyasztás.

A vizsgálat elérhetősége

A sok előnye mellett a PET-vizsgálatnak egy hátránya van: nagyon drága. Még több vizsgálóhelyre és több vizsgálatra lenne szükség, mint amennyi most a betegek rendelkezésére áll, bár az utóbbi években néhány új, korszerű berendezést is átadtak, és a vizsgálóhelyek bővülése is várható.

A NEAK által finanszírozott vizsgálatra a kezelő onkológus adhat beutalót. Egy szakmai bizottság dönt arról, hogy a beutaltnak valóban szüksége van-e a vizsgálatra. Mivel a vizsgálati kapacitás jelenleg kisebb, mint amennyire szükség lenne, a finanszírozott vizsgálatra várólistáról lehet bekerülni. A NEAK központi PET/CT várólista rendszerén regisztrációt követően a lista megtekinthető.

Több centrum esetében magánfinanszírozásban is elvégeztethető a vizsgálat, amit – mint említettük – magas ár jellemez.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Jóna Angelika gyermekgyógyász, Dr. Reinhardt István
Aktualizálta: Dr. Laki András, radiológus