Gyomortükrözés - Mikor szükséges? Hogyan zajlik?
frissítve:
A gyomortükrözéses (gastroscopia) vizsgálat mindig együtt történik a nyelőcső (oesophagoscopia), illetve a nyombél felső szakaszának (duodenoscopia) tükrözésével. A nyelőcső, a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszát a vizsgáló egymás után tekinti át. A vizsgálat éhgyomorra történik, rutin esetben 3-5 percig tart, az endoszkópot a szájon át vezetik a nyelőcsőbe.
A gyomortükrözés célja
A gyomortükrözés célja részben diagnosztikus, részben terápiás. Diagnosztikus vizsgálatot akkor végzünk, ha a felső tápcsatorna betegségeire vagy vérzésére van gyanú. Ezen tápcsatornaszakasz betegségeire utal a gyomorégés, a nyelési nehezítettség és a gyomorfájdalom. Vérzésre utal a vérhányás, vagy a szurok fekete színű széklet. A vizsgálat diagnosztikus céljai közé tartozik a rekeszsérv, a fekélyek felkutatása, a szövettani mintavétel.
Terápiás lehetőség az idegentest eltávolítás, szűkült nyelőcső esetén ballonkatéteres tágítás, emellett tágult, vérző nyelőcsői vénák elkötése vagy koagulatorral történő elsütése. Lehetőség van mindezek mellett a felfedezett polypok eltávolítására és szövettani vizsgálatra küldésére.
Napjainkban a gyomortükrözés szinte teljesen felváltotta a gyomorröntgen vizsgálatot. Ugyanis amellett, hogy a röntgenvizsgálat nem ad 100%-os eredményt, mintavétel és beavatkozás elvégzése sem lehetséges.
Minden rendben van a emésztőszerveivel? |
| Teszt az étkezési szokásokról és a gyomor- és bélbarát életmódról. Az emésztőrendszer állapotára vonatkozó teszt kitöltése |
Hogyan zajlik a gyomortükrözés?
A vizsgálati eszköz (endoszkóp) egy kb. ujjnyi vastag, hajlékony cső, melynek csatornáján keresztül lehetőség van levegő befújására, mely nagyobb látóteret biztosít a vizsgáló számára. Másrészt ezen a speciális csatornán keresztül különböző fogókat lehet levezetni, mellyel szövetmintát lehet venni vagy vérzést lehet csillapítani.
A vizsgálat éhgyomorra történik. Általánosan bevett szokás, hogy a beteg a vizsgálatot követő este ehet utoljára és vizet is csak éjfélig ihat. De minimum hat órának el kell telni az utolsó étkezés és a vizsgálat között. Természetesen sürgős esetben elvégezhető nem éhgyomorra is a vizsgálat. Ilyen eset például az erős tápcsatornai vérzés, illetve idegentest lenyelése.
A vizsgáló eszköz levezetése előtt megtörténik Lidocain spray-vel a garat érzéstelenítése. Az érzéstelenítés csökkenti a garatreflexet, mely reflex öklendezéshez, hányáshoz vezethet a vizsgáló eszköz levezetése során. A beteg az oldalán fekszik a vizsgálat alatt. A kivehető műfogsort kötelező eltávolítani, illetve a beteg szájába helyeznek egy műanyag harapásgátlót, melyet csutorának neveznek. Ez a harapásgátló egyrészt meggátolja, hogy a beteg ráharapjon az endoscopra, másrészt könnyebbé teszi az eszköz levezetését.
Megkönnyíti a vizsgálatot, ha az endoscop levezetése alatt a beteg az orrán keresztül veszi a levegőt, így csökken a hányinger, illetve ha megpróbál nagyot nyelni, mikor az eszköz a garaton halad át. A vizsgálat alatt jobb orron keresztül, aprókat lélegezni, illetve a lehetőségeknek megfelelően az arcot oldalra, lefele fordítani, hogy a nyál ne a garatfalon csorogjon hátra, hanem inkább a szájon keresztül folyjon ki. A garat falán csorgó váladék és nyál csak a hányingert fokozza.
A vizsgálat befejeztével a betegnek még néhány óráig nem szabad enni, mert az érzéstelenített garatfal miatt gyakoribb lehet a félrenyelés.
A gyomortükrözés lehetséges szövődményei
Vérzés - Kisebb vérzés nem ritka a nyálkahártyából vett szövettani mintavétel során, de ez szinte mindig magától megszűnik, és nem igényel terápiát. A magától nem szűnő, vagy vizsgálatot követően a megfigyelés alatt újra vérző esetek tekinthetők szövődménynek, amik sürgős ellátást igényelnek. Rizikót jelent a daganatos, fekélyes betegség, nyelőcsővisszeresség, továbbá a véralvadásgátló kezelés, ezért ennek felfüggesztése javasolt a vizsgálat előtt.
Perforáció ("kilyukadás") - A vizsgálat bármelyik fázisában előfordulhat perforáció. Tünete függ attól, hogy hol történik a sérülés. A felső gyomor-bélrendszeri perforáció jelei lehetnek: aránytalan és tartós mellkasi-hasi fájdalom feszüléssel, fájdalmas nehezített nyelés, bőr alatt megjelenő levegőgyülem, hangváltozások, légszomj, magas pulzus szám. A gyomortükrözés során fellépő perforáció kezelésében fontos lépés, hogy gyanú esetén a beteget koplaltatni kell, javasolt szonda levezetése, ami a gyomortartalmat elvezetheti. Széles spektrumú vénásan adott antibiotikumot kell indítani és gondoskodni kell a megfelelő fájdalomcsillapításról, vénán keresztüli folyadék, és táplálék pótlásról. A nyílást megpróbálják endoszkóposan ellátni, sikertelenség esetén sebészeti megoldás jön szóba.
Aspiráció (félrenyelés) - Vizsgálat alatt a váladék vagy a gyomortartalom légutakba történő bejutása, amely másodlagosan légzésbénulást, szívmegállást, ill. azonnali halált is okozhat; késői szövődmény lehetőség az aspiráció következtében kialakuló tüdőgyulladás. Gyakrabban fordul elő altatásban végzett gyomortükrözés, súlyos fokú elhízás, nem éhgyomorral történő vizsgálat, nyelést befolyásoló betegség esetén.
Ez is érdekelheti A gyomorfekély kezeléséről részletesen
Diagnosztikai módszerek | |
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Németh Ágnes és Dr. Dunás-Varga Veronika belgyógyász
