Káliumion - Mit érdemes tudnunk laborértékéről?

A szérumból meghatározott káliumion-koncentráció fontos információt szolgáltat a szervezet folyadék- és sóháztartásáról. Mi okozhatja, ha a szintje a normálisnál alacsonyabb, és mi azt, ha magasabb?

A káliumion a sejten belüli tér legnagyobb mennyiségben jelen lévő pozitív töltésű ionja. A vérbeni koncentrációja szigorúan szabályozott, így normális esetben csak szűk határok között változhat. A káliumionok koncentrációja határozza meg az idegsejtek és az izomsejtek (a szívizomsejtekét is!) ingerlékenységét. Az ion koncentrációja szoros kapcsolatban áll a nátriumion és a hidrogénion sejten belüli és sejten kívüli tér közötti megoszlásával, ezért e két utóbbira ható változások befolyásolják a káliumion koncentrációját is.

Egyensúlyát a szervezet a vesében, illetve a bélrendszerben szabályozza. Továbbá számos gyógyszer befolyásolja a vizsgálati eredményt, így ezek szedéséről az orvost feltétlenül tájékoztatni kell. Egyes növények (paradicsom, burgonya, spenót, alma, banán) a szokásosnál nagyobb mennyiségben tartalmaznak káliumot, melyeknek néhány esetben jelentősége lehet. Vizsgálata vízhajtóval történő kezelés során különösen fontos.

Milyen tünetekkel járhat, ha értéke a normálisnál alacsonyabb?

Szédülés, izomgyengeség, izomgörcs, bélmozgások leállása, szívmegállás (!) is lehet az alacsony káliumszint következménye.

Mi okozhatja az alacsonyabb szintjét?

Leggyakrabban hányás vagy hasmenés, vagy úgynevezett Cushing-szindróma, vagy bizonyos gyógyszerek, vízhajtók okozhatnak a normálisnál alacsonyabb káliumszintet.

Milyen tünetekkel járhat, ha értéke a normálisnál magasabb?

A normálisnál magasabb káliumszint sokáig nem okoz tüneteket, ritkán petyhüdt végtagbénulás jelentkezik. Súlyos esetekben hasmenés, szívritmuszavarok lépnek fel.

Mi okozhatja a magasabb szintjét?

Veseelégtelenség, hemolízis (vérsejtek fokozott szétesése), súlyos és kiterjedt szövetsérülés, egyes gyógyszerek, káliummegtartó diuretikumok okozhatnak a normálisnál magasabb káliumszintet.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus