LDH (laktát-dehidrogenáz, tejsav-dehidrogenáz)
A vizsgálat a glükózanyagcserében is részt vevő laktát-dehidrogenáz enzim vérbeli aktivitását határozza meg. A mintavétel éhgyomorra történik.
Laborérték |
Vizsgálati anyag: vérszérum |
Az enzim minden sejtben megtalálható, a keringésbe főként a nagy tömegű, nagy glükózanyagcseréjű szövetekből kerül (máj, vázizom, szívizom, vörösvértestek, esetleg daganatos szövet). Az enzimnek öt formája létezik, melyek eltérő mennyiségben találhatóak az egyes szövetekben. Amennyiben szövetsérülés történik, a pusztuló sejtekből felszabaduló enzim megjelenik a vérben, így az LDH aktivitásának mérése segítségével képet kaphatunk bizonyos szövetpusztulással járó folyamatokról. Alapesetben az izoformákat nem mérjük külön.
Ha értéke a normál tartománynál magasabb
A magas LDH-érték önmagában nem értelmezhető, de felveti lehetőségét sejtpusztulásnak. Mivel ennek legkomolyabb oka felnőttkorban a daganatos betegség, mindenképpen ki kell vizsgálni a magas LDH-szintet.
Így részletes anamnézis és fizikális vizsgálat segít meghatározni a tünetek, panaszok ismeretében, hogy merre megyünk tovább a kivizsgálásban. Ha nincs kórjelző, egy ismétlése az LDH-szint mérésének akkor is mindig szükséges. Egyebekben részletes nagylabor, mellkasröntgen, hasi ultrahang és célirányos vizsgálatok (pl. gyomor- és vagy vastagbéltükrözés emésztési panasz esetén, illetve pansztól függően vagy gyanú esetén nőgyógyászati vizsgálat, mammográfia, urológiai vizsgálat stb.) elvégzésére van szükség.
Természetesen speciális laboratóriumi technikával az öt izoforma is elkülöníthető, hogy segítséget adjon, de erre extrém ritkán kerül sor.
Az izoenzimek leggyakoribb előfordulása:
1: szív, vese, vörösvértest
2: szív, vese, vörösvértest
3: tüdő, lép, hasnyálmirigy, nyirokrendszer
4: izom, máj
5: izom, máj
A felnőtt szervezetben az LDH 2 izoenzim van a nagyobb mennyiségben. Az izoenzimek arányaiból lehet pl. egy szívizominfarktus meglétére következtetni, ha más jel nem lenne, de ez extrém ritka, hogy izoenzimbontást kérünk.
Inkább a társuló labor- és képalkotó-eltérésekből kapunk diagnózist.
Mi okozhatja az LDH magasabb szintjét?
Vörösvértestek szétesése, szívinfarktus, májgyulladás, krónikus hematológiai kórképek, sérülés, izomkárosodás, pl. autoimmun vagy idegrendszeri izombetegség esetén.
Egy erőteljesebb konditermes edzés nem okoz magas szintet.
A rosszindulatú daganat esetleges fennállásának lehetősége az, amely miatt mindig törekedni kell a vizsgálatára.
Lehet alacsonyabb is az LDH szintje a normálisnál, és ha igen, utalhat az bármi problémára?
Alacsony LDH-szint nem jellegzetes és nem is kórjelző.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus