Trombocita (THR) - Mit érdemes tudni a laborértékéről?

A vérlemezkék (trombocita) a véralvadásban játszanak szerepet. A csontvelőben képződnek, a vérben keringenek, és az érfal sérülése esetén összecsapzódva eltömítik az érsérülés helyét, ezzel elősegítik a vérzés megállítását.

Általában fokozott vérzékenységgel, illetve fokozott vérrögképződéssel járó betegségek gyanúja esetén végzik el a trombocitaszám meghatározására szolgáló vizsgálatot.

Mi okozhat a normálisnál alacsonyabb trombocitaszámot?

A vérlemezkék száma az elégtelen termelődés vagy a fokozott pusztulás következtében csökkenhet. A termelődés jellemzően csontvelői elégtelenség esetén alacsony. Fokozott pusztulás kialakulhat bizonyos gyógyszerek, mérgek hatására, ám ennek hátterében immunreakciók is állhatnak. Alacsonyabb THR-számot észlelhetünk továbbá az alábbi esetekben:

• A csontvelő nem termel elég vérlemezkét.
• A vérlemezkék fennakadnak a megnagyobbodott lépben.
• A vérlemezke-koncentráció felhígul.
• A vérlemezkék felhasználódnak vagy károsodnak.

Bővebben Az alacsony vérlemezkeszámról (trombocitopénia) részletesen

Az alacsony vérlemezkeszám következményei

Ha a vérlemezkék száma jelentősen lecsökken, vérzések jelennek meg (ez a vérzékenység állapota). Ilyenkor jellemzőek a pontszerű vérzések a szájnyálkahártyán, a bőrön. Sérülés esetén a sérülés helyén nagyobb kiterjedésű bevérzés keletkezhet (haematoma). Jellemző továbbá, hogy vérzés esetén az nehezebben, hosszabb idő alatt áll el.

Mi okozhat a normálisnál magasabb trombocitaszámot?

A vérlemezkék számának emelkedése

• idült gyulladásos betegségek esetén,
• nagy vérveszteséget követően,
• egyes daganatok esetén
• és vashiány mellett

is kialakulhat, de emelkedett trombocitaszámmal jár az essentialis thrombocytosis (más néven esszenciális trombocitémia) nevű vérképzőszervi betegség is.

Milyen tünetekkel járhat, ha a THR értéke a normálisnál magasabb?

A magas vérlemezkeszám következtében fokozott vérrögösödésre való hajlam léphet fel (inkább a fent említett haematológiai betegségben észleljük).

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, általános orvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus