Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. Kisebb részének összetevőit táplálékokból vesszük magunkhoz, a másik, nagyobb hányada a májban képződik (szintetizálódik). Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga, szerepe nélkülözhetetlen az emberi szervezetben.

A koleszterin típusai - Jó és rossz koleszterin

A koleszterinvegyületnek a laborvizsgálatok során három típusát, vagyis a koleszterinszintnek három összetevőjét különböztetjük meg: összkoleszterin, HDL- és LDL-koleszterin.

Az LDL (low density lipoprotein – alacsony sűrűségű lipoprotein) funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Bár az LDL jelentős része visszakerül újra a májba, illetve azok a sejtek veszik fel, melyek koleszterint igényelnek, kisebb része – falósejtek közvetítésével – az érfalba épül be. Az érfalon vagy érfalban lerakódó koleszterin komplex folyamat útján érszűkületet okozó plakkokat (lerakódásokat) alakít ki. Az LDL-koleszterin emelkedett szintje összefüggést mutat az érelmeszesedéssel, ezért kapta a "rossz" jelzőt, de természetesen jelenléte – bizonyos mértékben – szükséges a szervezetben, fontos tudni, hogy bizonyos koncentráció felett káros csak a jelenléte, de akkor nagyon is.

A HDL (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein) viszont felveszi a felesleges (a sejtek által fel nem vett) koleszterint, majd visszaszállítja a májba, ahol egy része az epével kiválasztódik. A HDL-koleszterin az úgynevezett „védő” vagy "jó" koleszterin, mivel a véráramban keringő vagy az érfalban már lerakódott koleszterint is felveszi vagy visszaszállítja a májba, ahol lebomlik, ezzel pedig részt vesz az érfal védelmében.

Összkoleszterin. Ha túl nagy a koleszterinkínálat és a sejtek a rendelkezésre álló mennyiséget nem tudják felhasználni, az egyensúly eltolódik, és a felesleges koleszterin a perifériás vérben kering és az erek falában rakódik le. A lerakódott koleszterin következtében nő az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke kialakulásának kockázata.

A koleszterin elsősorban rossz tulajdonságai miatt vált ismertté, de a teljességhez az is hozzátartozik, hogy nagyon fontos a szervezet számára, ugyanis nélkülözhetetlen eleme az állati és emberi sejteknek, részt vesz a sejtmembránok alkotásában, és számos fontos vegyület, mint pl. a D-vitamin, az epesavak és a mellékvesekéreg által termelt szteroid hormonok előanyaga.

Koleszterinszint célértékek

Egészséges embereknél az összekoleszterin célértéke 5 mmol/l alatti, az LDL-koleszteriné 3 mmol/l alatti. Az alábbi táblázat mutatja meg, hogy az összkoleszterin (vagy a laboratóriumi leleten totál koleszterin) milyen értéke esetén mekkora kockázatot jelent a szív-érrendszeri megbetegedések szempontjából egy egyébként még egészséges személy esetében:

A lipid célértékek a kardiológiai ajánlások szerint változnak annak függvényében, hogy a személy kardiovaszkuláris betegségben, illetve társbetegségben (pl. cukorbetegség, vesebetegség, elhízás) szenved-e. Ezért egy nagyobb kockázatú személy esetében (pl. dohányzás, túlsúly, más szívbeteg előfordulása a családban, korábbi infarktus esetén, cukorbetegség mellett, stb.) ennél alacsonyabb célértéket tűzhet ki a kezelőorvos.

• Kardiovaszkuláris tünetektől mentes nagy kockázatú betegeknél az összkoleszterin célértéke 5 mmol/l alatti (ebből az LDL 3 mmol/l alatti),
• Nagy kockázat esetén 4,5 mmol/l alatti (ebből az LDL 2,5 mmol/l alatti),
• Igen nagy kockázat esetén 3,5 mmol/l alatti (ebből az LDL 1,8 mmol/l alatti).

A HDL 0,9 mmol/l felett jó, a "kívánatos" az 1,1 mmol/l körüli érték, de nem kell extrém emelkedést várni, mert pl. 1,5 mmol/l felett bizonyos vizsgálatban ez is növelte a kardiovaszkuláris betegség kialakulásának rizikóját.

A diétával és/vagy gyógyszeresen elérendő célértékeket kezelőorvosa mindig egyénileg határozza meg.

Koleszterin és triglicerid - A vérzsírokról

A vérzsírok (lipidek) lipoprotein-szemcséket alkotva, fehérjékhez kötődve keringenek a véráramban. Egyik nagy csoportjukat jelenti a koleszterin, a másik – laboreredményeken is látható – csoport a triglicerid. A trigliceridek egy glicerinmolekula és különböző telítettségű zsírsavak vegyületeként jönnek létre, és a szervezet energiaellátásában is részt vesznek.

A trigliceridek tehát nem tartoznak a koleszterinvegyületek közé, ám a vérzsírok ezen komponensének határértékeit is figyelembe kell venni a laborlelet értékelésekor. Amennyiben az összkoleszterin és a trigliceridek szintje is magas, különösen fontos az életmódváltás (mely étrendbeli változást, rendszeres testmozgást és a testsúly normalizálását jelenti). Többek között a magas trigliceridszint alakítja ki a zsírmájat is, mely napjainkban már népbetegségnek számít. Bizonyos ideig még visszafordítható és teljes mértékben rendezhető májeltérésről van szó, mely azonban hosszú idő alatt májfibrózishoz is vezethet.

A triglicerid célértéke általánosságban 2 mmol/l alatt van.

Milyen okai lehetnek a magas koleszterinszintnek?

A koleszterin egy része az elfogyasztott táplálékból származik, azonban szervezetünk (főleg a máj) maga is képes koleszterint előállítani. A koleszterinszint normál szinttől való eltérésének ezért két sarkalatos pontja van:

1. az egyik a táplálékkal való túlzott telítettzsírsav-bevitel, melyből a szervezetben koleszterin képződik, mivel ilyenkor a szervezet normál anyagcsere esetén sem képes a fel nem használt koleszterin lebontására,
2. a másik a szervezet szabályozó mechanizmusában keletkező rendellenesség, amikor a koleszterin májban történő előállítása és szétosztása során támad zavar, és nem keletkezik vagy nem kellő mennyiségben keletkezik koleszterin. Ez lehet előre kódolt genetikai rendellenesség, vagy szerzett eltérés is. Ennek az ellenkezője is elfőordulhat, amikor a koelszterinszint öröklötten magas, ezt nevezzük familiáris hiperkoleszterinémiának.

A HDL-koleszterin alacsony értéke hajlomosít az érelmeszesedésre és ezzel szoros kapcsolatban álló szív-érrendszeri megbetegedések kialakulására. A szívizominfarktus, érelmeszesedés, érelzáródás, stroke a vezető halálokok közé tartozik mind a férfiak, mind a nők körében. Mivel az LDL-koleszterin és az összkoleszterin emelkedett értéke egyaránt a koleszterin érfalban történő lerakódásának kedvez, csökkentve ezzel az érfal rugalmasságát, elősegítik az érelmeszesedést és növelik a következményes szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Bővebben A magas koleszterinszint okairól itt írunk részletesen

Az alacsony koleszterinszint is káros

Egyes betegségek, pl. alultápláltság, rosszindulatú daganatos betegségek, különböző eredetű májbetegségek, fertőző betegségek, pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis), felszívódási zavarok járhatnak alacsony koleszterinszinttel. Létezik egy olyan ritka betegség is, amikor a szervezet nem képes koleszterint termelni, ez a Smith-Lemli-Opitz szindróma.

Tehetünk valamit a koleszterin optimális szinten tartásáért?

Mivel a vér koleszterinszintjét nagymértékben befolyásolja a bevitt táplálék telítettzsírsav-tartalma, a magas koleszterinszint csökkentésének első lépése a telített zsírsavakban szegény diéta bevezetése, testsúlyunk optimalizálása és a rendszeres testmozgás. Szintjét változatos táplálkozással (sok zöldség fogyasztásával, a zsíros ételek kerülésével, a húsok közül a lazac, a pisztráng és a csirkehús választásával), rendszeres testmozgással lehet az optimális szinten tartani, sőt, ha egyéb betegség miatt nem tilos, akkor rendszeresen, jó minőségű vörösborból fogyasztott legfeljebb napi fél dl is védő hatással bírhat. A familiáris hiperkoelszterinémiában szenvedőknek a koelszetrintartalmú ételek fogyasztását is korlátozniuk kell.

Amennyiben az életmódváltás nem vezet eredményre, vagy valamilyen betegség okozza a rossz koleszterinszint-értékeket, koleszterincsökkentő gyógyszerekkel állítható be az optimális érték.

Általánosságban elmondható, hogy diétával és életmódváltással három hónapos próba tehető, viszont ha ezután is magas a koleszterinszint, érdemes az orvosi tanácsot megfontolni, és akár a koleszterincsökkentőkkel szembeni manapság gyakori ellenérzés ellenére is gyógyszeres terápiát alkalmazni, természetesen orvosi felügyelet mellett. Természetesen a gyógyszeres terápia mellett is ajánlott egészséges életmódot folytatni.

További tudnivalók A koleszterinszint gyógyszeres kezelése | A koleszterinszint csökkentése diétával, életmóddal | Kinél milyen időközönként kell ellenőrizni az értékeket?

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Borsi-Lieber Katalin, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus