Retikulocitaszám - Mit jelent a laborleleten?

A retikulocita a vörösvértestek fiatal, éretlen alakja, mely már elvesztette magját. Normál esetben a vérben csak kis mennyiségben vannak jelen, a csontvelőből nagyrészt csak érett vörösvértestek kerülnek a keringésbe.

A vizsgálat során meghatározzák a retikulociták számát és százalékos arányát a vérben.

A kapott érték felvilágosítást ad a csontvelő vörösvértest-termelő funkciójáról, arról, hogy működése kielégítő-e.

A retikulocitaszám normál értéke:

• 0.8–2.2%
• 40–97 G/l

Mikor emelkedik a retikulocitaszám?

Normál esetben a szervezet megpróbál viszonylag állandó vörösvértestszámot biztosítani. A csontvelőben történő termelés és az elöregedett alakok lebontása révén egyensúlyt tart fent.

Azonban, ha a vörösvértestek pusztulása, vesztése fokozódik, a csontvelőben zajló érési folyamat nem tud lépést tartani a veszteséggel, ezért nemcsak az érett vörösvértestek kerülnek a keringésbe, hanem az éretlen alakú, mag nélküli retikulociták keringésbe kerülése is fokozódik.

Ilyen esetben tehát megnő a vérben mérhető retikulociták száma, százalékos aránya, mindaddig, amíg az egyensúly helyre nem áll.

Milyen okai lehetnek a vörösvértestek fokozott elvesztésének, pusztulásának?

• Hirtelen bekövetkező nagyfokú vérvesztés baleset vagy vérvesztéssel járó betegség következtében, pl. vérző emésztőrendszeri fekély.
• A nem akutan bekövetkező, lassú, de folyamatos vérvesztés is emelkedett retikulocitaszámot eredményez, pl. emésztőrendszeri daganatok.
• Az érpályán belül a vörösvértestek szétesését okozó megbetegedések, melyek egyik csoportját képezik azok az örökletes kórképek, melyek abnormális vörösvértestek jelenlétével járnak, melyekre a fokozott pusztulás jellemző. A másik csoportba tartoznak azok a rendellenességek, melyek nem örökletesek, de szintén a vörösvértestek fokozott pusztulásával járnak: vérátömlesztés szövődménye, terhességben az úgynevezett HELPP-szindróma.
• Gyógyszerek is okozhatnak vörösvértest-pusztulást.

Milyen okokból lehet még emelkedett a retikulocitaszám?

• Egyes betegségekben a vörösvértestek fokozott képződését nem indokolja fokozott pusztulás vagy veszteség, de mégis nagy mennyiségben képződnek a vörösvértestek és retikulociták, ilyen betegség pl. a polcitémia vera, de a dohányzás is előidézhet ilyen állapotot.
• Vashiányos vérszegénységben a kezelés hatékonyságát jelzi, ha a vérben felszaporodik a retikulocitaszám és a retikulociták aránya.

Mikor találkozhatunk alacsony retikulocitaszámmal?

• A csontvelőt érintő betegségek során, pl. aplasztikus anémia.
• Daganatos betegségek kezelésében alkalmazott kemoterápiás és sugárterápiás kezelések is károsíthatják a csontvelőt.
• A B₁₂-vitamin és a folsav nélkülözhetetlen a vörösvértest képzésének folyamatában. Ha ezekből hiány van, a nem megfelelő táplálkozás vagy a nem megfelelő felszívódás vagy nem megfelelő hasznosulás következtében, a vörösvértestképzés zavart szenved, és a retikulocitaszám is alacsony lesz, tükrözve a csontvelő nem kielégítő működését.
• A vesékben termelődik az úgynevezett eritropoetin nevű hormon, mely fokozza a csontvelőben a vörösvértestek képződését. Ha a termelése vagy felhasználása nem megfelelő, a vörösvértestképzés, ezáltal a retikulociták képződése sem megfelelő.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus