Allergia ellen a parazitafertőzés is védelmet nyújthat

A kutatók megfigyelései azt támasztják alá, hogy a kórokozóktól egyre inkább mentesített környezet az elmúlt évtizedekben hozzájárulhatott a különféle allergiák és az asztma világszerte tapasztalt - egyre erőteljesebb - terjedéséhez.

A gyerekek parazitafertőzése és allergiakockázata közötti összefüggést kutatva a brit Johanna Feary (Nottinghami Egyetem) alaposan áttanulmányozott 21 vizsgálati felmérést, amelyekben Dél-Amerika, Afrika, Kuba, Vietnam, Törökország bélparazitával fertőzött régióiban élő 29 ezer ember adatát dolgozták fel korábban a tudósok.

Az elemzésből az derült ki, hogy a parazita (elsősorban bélférgek, így horogféreg, ostorgiliszta) által fertőzötteknél csaknem harmad akkora (31 százalékkal kisebb) valószínűséggel alakultak ki allergiás reakciók, mint a parazitafertőzéstől mentes egyéneknél.

Az említett hírrel kapcsolatban a WEBBeteg.hu allergológus-immunológus szakértőjétől kértünk kommentárt.

A paraziták védő hatása

Az a megfigyelés, hogy bizonyos bélparaziták védő hatásúak lehetnek az allergiával szemben, nem újdonság az allergológus számára, továbbá jó pár éve közismert a higiénia hipotézisként ismert elmélet is, mondja dr. Csáki Csilla.

Már a lakosság egyre nagyobb része fogadja el tényként, hogy a túlzásba vitt fertőtlenítés következtében, a pici gyerekek manapság nem találkoznak elegendő mennyiségű vírussal, baktériummal, más kórokozóval, ezért immunrendszerük (kényszerűségből, azaz immunológiai paradoxonként) az egyébként ártalmatlan anyagok felé fordul, azokkal kezdi meg a küzdelmet.

Az idegen antigénektől mentes - túlzottan steril - környezet az immunrendszer korai érési periódusában (a magzati kor és az egy éves életkor közé tehető időszakban) az allergia irányában aktiválhatja az immunrendszert. Ezzel szemben, a sok idegen antigén, baktérium, vírus, parazita jelenléte pedig a tényleges külső védekezés felé tolja.

Az elsőszülött gyerek hajlamosabb az allergiára

Mindezt számos példa igazolja - sok családban tapasztalják, hogy az elsőszülött gyerek, akinél még minden tárgyat „sterilizálnak” (vagyis alaposan leöblítenek, mielőtt a kezébe adják), aki csak 3 évesen megy közösségbe, gyakrabban lesz allergiás, mint az őt követő testvérei, akik minden fertőzést már csecsemőkorban elkaphatnak a nagyobbaktól, és akiknél a tisztaság már nem olyan nagy elvárás, hiszen nem is igen volna betartható.

Azt is kimutatták, hogy ha a gyerek születésétől tartanak kutyát a családban, az állat(szőr) nem hogy nem veszélyes, hanem épp ellenkezőleg, védő hatású a későbbi allergiával szemben.

A korán kezdett közösségi élet, a bölcsőde hátrányos ugyan a gyereknek a sokszori fertőzés, a betegségek miatt, viszont úgy tűnik, eközben csökkenti az allergiás betegségek kialakulásának esélyét.

Az indokolatlan antibiotikumos kezelés káros

Ez az előny azonban elvész akkor, ha egy éves kora előtt a baba betegségét, például akár a náthás hurutját antibiotikummal kezelik. A gyógyszer ugyanis kiírtja a hasznos bélbaktériumokat, és ezáltal hátráltatja az immunrendszer megfelelő fejlődését. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen káros orvosi gyakorlat, ha csecsemőknek nem csak a ténylegesen megalapozott, indokolt esetekben adnak antibiotikumot.

Azt is megfigyelték a kutatók, hogy a tanyasi (vidéki) életmódot folytatók körében fordul elő a legkevesebb allergia. Az un. farm hipotézis szerint a háziállatok jelenléte, a több környezeti szennyeződés bizonyos védelmet nyújthat az allergiával szemben.

Tehát a mai tudományos nézetek szerint a sok takarítás, fertőtlenítés helyett bizonyos mennyiségű piszok, no és a példánknál maradva, a bélbaktériumok is védhetnek bennünket az egyféle civilizációs ártalomnak is mondható allergiától.

A pollenszezonok ismerete alapvető fontosságú mind az allergiás, mind az őt kezelő szakember számára. Az orvos a beteggel való első találkozás során célzottan rákérdez arra (is), hogy az év melyik időszakában jelentkeznek a tünetei és mikor, melyik hónapban a legrosszabbak. A páciens válaszaiból a figyelmesen diagnosztizáló szakember következtetése már - az allergiás bőrteszt elvégzése előtt - ki tudja jelölni a lehetséges allergének körét. Ami azért is fontos, mert korlátozott hely áll rendelkezésre a páciens alkarján, tehát célszerű, hogy a lehetséges mintegy 20 helyre azokat az anyagokat: allergéneket cseppentsék fel, amelyeket a panaszok szezonalitása alapján, mint a leggyanúsabb vizsgálandó allergént, pollent választotta ki az orvos.

Ezért van tehát annak oly nagy jelentősége, hogy az allergiára gyanús egyén minden évben - a pollenjelentésekre figyelve - pontosan rögzítse tüneteinek időbeli lefolyását. Fontos támpontot nyújthat ezzel orvosa számára, nem csak a diagnózis felállításában, hanem a kezelésben is. Segít ugyanis eldönteni, melyik hónapban, milyen kezelést állítson be a betegnek és milyen életmódbeli változásokat (teszem azt augusztusi utazást) javasoljon – mondja az allergológus.

A jól ismert pollennaptár alapján a páciens látszólag könnyen eldöntheti, ő mire lehet allergiás, azonban a találgatás sokszor mégis megtévesztő lehet, figyelmeztet Csáki doktornő.

A május-júniusi iskolai erdei táborok után például sok gyerek minden évben orrfolyósan, nehézlégzéssel jön haza, a szülő pedig joggal gyaníthatja hogy az ilyenkor virágzó fűpollen váltott ki allergiát. Valójában a táborokban, vagy a nagymamánál megjelenő, tipikusan nyári jellegű tünet azonban gyakran „csak” a megváltozott lakókörnyezet fokozott poratka-terhelésével és az elvileg nem szezonhoz kötött poratka allergiával magyarázható.

Nem tudjuk tehát eleget hangsúlyozni a korrekt, orvosnál történő allergiavizsgálat elvégzésének fontosságát, bármilyen allergiaellenes kezelés megkezdése előtt – a durva tévedések elkerülése érdekében! Azt javasoljuk tehát, hogy senki ne állítson fel magának allergia diagnózist, kizárólag a pollennaptár követésére alapozva sem, mondja dr. Csáki Csilla allergológus-immunológus.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró)