Parlagfű: jótékony és hasznos növény?
megjelent:
Az interneten kering egy levél, amelynek írója azt taglalja, a parlagfű mennyire egészséges és intelligens növény. Annak fényében, hogy minden lehetséges fórumon ennek ellenkezőjéről hallani, érdekes állításokat tartalmaz, mind orvosi, mind növénytani szempontból.
Dr. Matus Gábort, a Debreceni Egyetem növénytani tanszékének egyetemi adjunktusát (aki egyúttal az MTA DAB Szárazföldi Ökológiai Munkabizottság tagja) kértük meg, reagáljon az állításokra.
A parlagfű intelligens és nagylelkű?
Íme az eredeti levél egy részlete: "A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja, az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki nyerne a lottón 1 milliárdot és neki csak 100 millió kellene, és a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók között. Valamennyi parlagfű képes erre az önzetlen cselekedetre, és vajon hány ember lenne képes erre? Ezért irtja a balga ember és irtatja sok balga hatóság kül- és belhonban egyaránt? Ők ugyanis nem lennének képesek ilyen nemes cselekedetekre! Nem kell tehát irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a dolgát!"
| Immunterápia: A gyógyulás ígérete allergiásoknak |
| Az allergiás betegek nagy része - panaszai enyhítését remélve, olykor marékszámra, tüneti gyógyszereket szed. Egyéni szempontjaikat figyelembe véve, érthető, hogy bíznak a gyors megoldást kínáló szerekben, ám társadalmilag, az egészségügy adott finanszírozási helyzetében, nem fogadható el, mert mindez milliárdokat emészt föl. Immunterápiáról bővebben |
A parlagfű tényleg megvédheti a talajt?
Matus Gábor szerint a parlagfű lehet hasznosabb, mint a kopár földfelszín, extrém helyzetekben véd az erózió ellen, mint minden élőlény. Ami legfeljebb tágabb összefüggésekből kiragadott részigazság: ezekre a hasznokra minden más egyéves gyomfaj is képes, köztük számos olyan is, amely nem szélmegporzású, ezért nem önti magából az allergén pollent. Ezek tehát hasznuk mellett a parlagfűvel szemben kevesebb kárt okoznak.
Ami nem igaz a levélből
A parlagfű egyáltalán nem valami önzetlen módon működő faj, amely azon törné magát, hogy velünk jót tegyen. Az intelligencia növények esetében aligha értékelhető kifejezés. Természetesen minden faj képes nagyon trükkös élettani mechanizmusokkal a számára kedvező helyzetet kiaknázni.
A parlagfű esetén, mint más pionír fajoknál is jól ismert mechanizmus (fitokróm rendszer), hogy a magba jutó fény hullámhosszától befolyásolt módon mintegy "érzékeli", hogy nyílt felszín alakult-e ki felette, azaz "érdemes"-e csíráznia vagy éppen ellenkezőleg a magba jutó fény növényzet jelenlétét jelzi, azaz olyan körülményeket, amikor kompetítorokkal kellene számolnia, azaz érdemesebb a talajban a magnyugalom állapotában várakozni.
A talaj nedvességét visszatartó növény nem létezik. A fotoszintézis csak víz felhasználásával lehetséges, tehát mint minden növény, úgy a parlagfű is párologtat.
| A leggyakoribb kérdések a parlagfű allergiával kapcsolatban |
| Míg augusztus közepe-szeptember eleje sokak számára a nyaralást, iskolakezdést, nyárutót jelenti, addig az országban minden ötödik ember egy probléma megoldására koncentrál: az allergiás tünetek csillapítására. A leggyakoribb kérdések a parlagfű allergiával kapcsolatban |
A parlagfű ellenségei
Ami ezen felül még igaz: a parlagfű észak-amerikai eredetű faj, melynek ezért természetes kártevői odaát maradtak, következésképpen olyan mértékű térfoglalásra tettük képessé, ha úgy tetszik: hoztuk helyzetbe, amire magától nem lett volna képes. Hogy a térnyerés mennyiben az ellenségek hiányára vezethető vissza, az bizonyítja, hogy betelepítésével sikeresen kísérleteztek Ausztráliától, Kínán keresztül Oroszországig. A parlagfűnek mindössze két említésre méltó potenciális ellensége van: egy molylepke (Tarachidia candefacta) és egy levélbogár faj (Zygogramma suturalis). Mindkettő monofág, azaz mai tudásunk szerint legfeljebb elvétve fanyalodik a parlagfüvön kívül más fajokra.
A lepkekabócáról
Az elmúlt hetekben a hazai média által felkapott lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) mindenevő, nem specifikusan fogyaszt parlagfüvet, ha ez elfogy, átáll másra. Matus Gábor ennek igazolására egy idézetet hozott fel: "az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa Say) a kertészeti növények gyorsan terjedő kártevője Magyarországon.
Az amerikai lepkekabócát mint a kertészeti növények új kártevőjét először Budapesten 2004-ben figyeltük meg, azóta jelentős terjedését és elszaporodását tapasztaltuk. A fajt 1979-ben Amerikából hurcolták be Észak-Olaszországba, Veneto tartományba, majd hamarosan elterjedt egész Itáliában. Tekintettel arra, hogy a Metcalfa pruinosa melegigényes faj, Európa déli részén terjedt el legelőször, és zömmel fás szárú növényeken, főként díszfákon károsított. Dél-Franciaországban 1984-ben figyelték meg, majd további európai terjedését egyre több közlemény igazolta. Megfigyelték a fajt Szlovéniában (1991), Horvátországban (1995), Ausztriában (1996) és Csehországban (2001). (Forrás: http://www.uni-corvinus.hu)
Irtani kell a parlagfüvet! De nem könnyű
Továbbra is irtani kell a parlagfüvet, nemcsak azért, mert a hatályos jogszabályok ezt előírják, hanem mert ez önvédelem. Aki naponta parlagfű közt jár-kel, annak sajnos naponta kell valamit tennie. Aki parlagfüvet lát, lépjen oda, húzza ki, szóljon rá arra, akinek a kertje tele van vele és lármázzon az illetékes helyeken, ahol tehetnek valamit. Nem lesz rövid csata: a növény magjai legalább 40 évig életképesek a talajban, nem lehet tehát arra számítani, hogy a probléma eltűnik. Nem fog, évtizedekre be kell kalkulálni a védekezés költségeit, de ez még mindig kevesebb, mint az allergiások, asztmások kezelési költsége és a kieső munkaidő ára.
| Igaz a hír: A kosz hasznos allergia ellen! |
| Ma már egyre több szülő szembesül azzal, hogy gyereke tüsszög, köhög, törölgeti a szemét. Egyre gyanúsabbá válik: ez már nem nátha. A szakorvos egy-két vizsgálatból látja, hogy allergiáról van szó. Vezet a poratka az ellenségek toplistáján. Igaz a hír: A kosz hasznos allergia ellen! |
Hasznos tanácsok parlagfűirtáshoz
Mivel a növény stratégiája olyan, hogy elsősorban a talaj ismételt bolygatásával lehet számára kedvező csírázási-fejlődési körülményeket teremteni, ezért lehetőleg kerüljük a bolygatást és igyekezzünk zárt, összefüggő vegetációt kialakítani. Ahol a gyepesítés megoldható, hosszú távon mindenképpen olcsóbb, és megnyugtatóbb, mint az ismételt kaszálás. Ha ez nem lehetséges, ott a megfelelő agrotechnika alkalmazandó (pl. minimum kétszeri kaszálás, a második közvetlenül a virágzást megelőzően). Felkészületlenül nem javasolt a virágzáskori irtást, legfeljebb esős időben, amikor a pollent nem szórja.
| Allergia: a szobanövények is okozhatják |
| Kerti- és szobanövényeink tudatos megválogatásával sokat tehetünk azért, hogy a csökkentett allergén-mennyiséggel allergiás tüneteink is enyhüljenek. Allergia: a szobanövények is okozhatják |
Aszályos években több parlagfüvet termesztünk, mint haszonnövényt
Abban igaza van a szövegnek, hogy a növényzet természetes fejlődési mechanizmusa előbb-utóbb oda vezet, hogy a parlagfű kiszorul a színről és átadja a helyét másnak. Kérdés, tétlenül ki kell-e ezt várni, ha közben a fél család pollenallergiában szenved? Például a zárt gyep telepítésével éppen ezt a természetes folyamatot gyorsítjuk fel, saját érdekünkben. Nagyon problémás egyes mezőgazdasági kultúrák kezelése: a napraforgó különösen nehezen védhető meg.
(WEBBeteg - Czibere Anikó)
