Allergia: a túlbuzgó immunrendszer

Az allergiában szenvedők szervezetének immunrendszere szélsőségesen reagál olyan anyagokra, amelyek egészséges emberre nézve ártalmatlanok. Szakemberek szerint az ilyen reakciók során a védekezés túllő a célon.

A virágpor, az állati szőr, a házi poratka és egyéb hasonló anyagok semmilyen valós veszélyt nem jelentenek az egészséges szervezetre nézve - ellentétben a kórokozókkal, mint a baktériumok és vírusok. Az allergia kiváltói többnyire olyan fehérjék, melyek állatoktól vagy növényekből származnak. Az allergének érintkeznek a bőrfelülettel, vagy a száj és az orr nyálkahártyáján, illetve a szemen keresztül jutnak a szervezetbe.

Allergének széles palettája

Eddig körülbelül 20.000 allergiát kiváltó anyagot ismerünk. Közülük sok megtalálható az élelmiszerekben, ezért ezeket manapság a csomagoláson egyértelműen fel kell tüntetni. Az olyan heves ételallergiás reakciókat kiváltó összetevőket, mint amilyen a gabona, a tej vagy a különböző rákok, minden esetben fel kell tüntetni a címkén.

Az allergia tipikus tünetei

Allergiás tünet például az orrfolyás (pollenallergia, szénanátha), a könnyező, viszkető szem (allergiás szemirritáció), viszkető kiütések (bőrallergia, csalánkiütés) vagy asztmás rohamok. Ugyanaz az anyag az egyik embernél kiütéseket, a másiknál asztma kialakulását okozhatja, míg egy harmadik személynél esetleg egyáltalán nem vált ki reakciót. Extrém esetben az allergiás reakció életveszélyes anafilaxiás sokk kialakulásához vezethet.

Egy kis kosz jobb a túlzott higiéniánál

Az allergia előfordulási gyakorisága elsősorban az ipari országokban nő. Ennek az oka mindmáig tisztázatlan. Feltehetőleg ugyanis a gének felelősek az allergiára való hajlamért. Szakértők szerint mára az allergiások száma Magyarországon meghaladja a kétmillió főt. A túlontúl higiénikus életkörülmények valószínű kedveznek a gyermekkori allergia kialakulásának. A kutatók felfedezték, hogy az egyszerűbb higiéniás szabályokat betartó családokban ritkábban fordul elő allergia. Egy kis kosz gyermekkorban feltehetően hosszú távú védelmet nyújt az asztmával és az allergiával szemben.

Az immunrendszer memóriája

Mikor az allergia már kialakult, egyben azt is jelenti, hogy az immunrendszernek legalább egyszer kapcsolatba kellett kerülnie az allergiát kiváltó anyagokkal (allergénekkel). Ekkor az egyébként ártalmatlan anyagot veszélyes anyagként ismerte fel az immunrendszer, és egy védekezési láncreakciót indított el. Mivel az emberi immunrendszer „jó emlékezőképességgel bír”, „megjegyzi”, mi az, ami egyszer már allergiás reakciót váltott ki. Amikor újra kapcsolatba kerül ezzel az anyaggal, ugyanúgy fog reagálni. Néha a reakció hevessége idővel fokozódik.

Normál körülmények között az immunrendszer számtalan környezeti allergént képes megkülönböztetni. Egy állati szőrre allergiás személy nem feltétlenül allergiás a mogyoróra is. Néha ezek fel is cserélődhetnek, amennyiben az allergiát kiváltó összetevők nagyon hasonlítanak egymásra. Egy olyan ember, aki a kivire allergiás, hasonló módon reagálhat például az almára, vagy a nyírfapollenre is. A szakemberek ezt a jelenséget keresztreakciónak vagy keresztallergiának nevezik.

Hirtelen vagy késői reakció?

Négyféle típusú allergiás reakciót különböztetünk meg. Leggyakoribb az azonnali és a késői allergiás reakció. A két másik típus - a sejttoxikus és az immunkomplex reakció - sokkal ritkábban fordul elő.

1. Azonnali reakciós típus: Az immunrendszer azonnal reagál, mihelyt kapcsolatba került az allergénnel. Ilyen allergiás reakciót válthat ki pl. a pollen, bizonyos élelmiszerek, a rovarcsípések, a penészgombák, az állati szőr vagy a házi poratka.
2. Késői reakciós típus: Az allergiás reakció az allergénnel való kontaktust követő 24-72 óra elteltével jelentkezik. Ennek kiváltója többnyire olyan vegyszer vagy fém, ami a bőrrel érintkezve kiütéseket okoz. Ilyen pl. a latex-szel, klórral, fémekkel, gyógyszerekkel, tisztítószerekkel vagy a fénnyel szembeni allergiás reakció.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos