Allergia - A túlbuzgó immunrendszer

Az allergiában szenvedők szervezetének immunrendszere szélsőségesen reagál olyan anyagokra, amelyek egészséges emberekre nézve teljesen ártalmatlanok. Az ilyen reakciók során a védekezőrendszer túllő a célon.

A virágpor, az állati szőr, a házi poratka és egyéb hasonló anyagok semmilyen valós veszélyt nem jelentenek az egészséges szervezetre nézve – ellentétben a kórokozókkal, mint a baktériumok és vírusok, amelyek mindenkire ugyanúgy veszélyesek.

Azok, akiknek az immunrendszere tévesen veszélyesként ismeri fel az említett ártalmatlan anyagokat és védekező reakciót indít ellenük (vagyis, akik allergiásak), többnyire olyan fehérjékre érzékenyek, melyek növényekből vagy állatoktól származnak. Ezek az úgynevezett allergének érintkeznek a bőrfelülettel, vagy a száj és az orr nyálkahártyáján, illetve a szemen keresztül jutnak a szervezetbe. Az allergén elnevezés is relatív, mivel a nem allergiásoknál nem váltanak ki semmilyen reakciót.

Allergének széles palettája

Eddig körülbelül 20.000 allergiás panaszt kiváltó anyagot ismerünk. Közülük sok megtalálható az élelmiszerekben, ezért ezeket manapság a csomagoláson egyértelműen fel kell tüntetni. Az olyan heves ételallergiás reakciókat kiváltó összetevőket, mint amilyen a gabona, a földimogyoró, a tej vagy a különböző rákok, minden esetben fel kell tüntetni a címkén.

Az allergia tipikus tünetei

Allergiás tünet például az orrfolyás (pollenallergia, szénanátha), a könnyező, viszkető szem (allergiás szemirritáció), viszkető kiütések (bőrallergia, csalánkiütés) vagy asztmás rohamok. Ugyanaz az anyag az egyik embernél kiütéseket, a másiknál asztma kialakulását okozhatja, míg egy harmadik személynél esetleg egyáltalán nem vált ki reakciót. Extrém esetben az allergiás reakció életveszélyes anafilaxiás sokk kialakulásához vezethet.

A túlzott higiénia kerülendő

Szakértők szerint mára az allergiások száma Magyarországon meghaladja a kétmillió főt. Az allergia előfordulási gyakorisága elsősorban az ipari országokban nő. Amellett, hogy a gének felelősek az allergiára való hajlamért, abban, hogy a betegség kifejlődik környezeti tényezőknek is szerepük van. A túlontúl higiénikus életkörülmények valószínűleg kedveznek a gyermekkori allergia kialakulásának. A kutatók felfedezték, hogy az egyszerűbb higiéniás szabályokat betartó családokban ritkábban fordul elő allergia, mint azok körében, akik túlzásba viszik a fertőtlenítést környezetükben és szisztematikusan kerülik azokat a helyzeteket, amelyekben kapcsolatba kerülhetnének a kizárólag a valóban allergiásoknál tüneteket kiváltó anyagokkal. A természet közelsége, a háziállatokkal való korai kontaktus gyermekkorban feltehetően hosszú távú védelmet nyújt az allergiával és az asztmával szemben.

Az immunrendszer memóriája

Az allergiás személy immunrendszere az egyébként ártalmatlan anyagot veszélyes anyagként ismeri fel, és egy védekezési láncreakciót indít el. Mivel az emberi immunrendszer „jó emlékezőképességgel bír”, „megjegyzi”, mi az, ami egyszer már allergiás reakciót váltott ki. Amikor újra kapcsolatba kerül ezzel az anyaggal, ugyanúgy fog reagálni. Néha a reakció hevessége idővel fokozódik.

Normál körülmények között az immunrendszer számtalan környezeti allergént képes megkülönböztetni. Egy állati szőrre allergiás személy nem feltétlenül allergiás a földimogyoróra is. Vannak azonban olyan anyagok is, amelyek szerkezete annyira hasonlít egymásra, hogy ha valaki az egyikre allergiás, a másik is allergiás reakciót vált ki nála, ezt nevezzük keresztallergiának vagy keresztreakciónak, aminek egyik legismertebb példája, hogy aki a kivire allergiás, hasonló módon reagálhat például az almára vagy a nyírfapollenre is.

Azonnali vagy késői reakció?

Négyféle típusú allergiás reakciót különböztetünk meg. Leggyakoribb az azonnali és a késői allergiás reakció. A két másik típus – a sejttoxikus és az immunkomplex reakció – sokkal ritkábban fordul elő.

1. Azonnali reakciós típus: Az immunrendszer azonnal reagál, mihelyt kapcsolatba került az allergénnel. Ilyen allergiás reakciót válthat ki pl. a pollen, bizonyos élelmiszerek, a rovarcsípések, a penészgombák, az állati szőr vagy a házi poratka.
2. Késői reakciós típus: Az allergiás reakció az allergénnel való kontaktust követő 24-72 óra elteltével jelentkezik. Ennek kiváltója többnyire olyan vegyszer vagy fém, ami a bőrrel érintkezve kiütéseket okoz. Ilyen pl. a latexszel, klórral, fémekkel, gyógyszerekkel, tisztítószerekkel vagy a fénnyel szembeni allergiás reakció.

Tovább Mi okozza az allergiás náthát?

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos