Hogyan készítsük fel allergiás gyermekünket nyaralásra, táborozásra?

Allergológiai szakrendeléseken gyakorta elhangzik, hogy a korábban teljesen panaszmentes gyermek a nyári táborból bevörösödött szemmel, tüsszögve, sípoló tüdővel, nehézlégzéssel érkezik vissza. Hogyan lehetséges, hogy az eddig nem ismert allergia gyakran idegen környezetben, nyaraláskor, táborozáskor jelentkezik első alkalommal és a tünetmentes allergia is ilyenkor újul ki?

Tudnunk kell, hogy az iskolai nyári táborok a legerősebb hazai pollenszezonokkal esnek egybe. Ilyen a május-júniusi pázsitfűvirágzás és az augusztus közepén jelentkező parlagfűszezon. Sok városi gyereknél a szezonnal való egybeesés és a táborozás alatti fokozott természetközelség miatt jelennek meg ilyenkor életük első allergiás tünetei, de nem a nyaralás hatására alakul ki maga az allergia.

Az allergia megjelenésének előjelei

Allergiás hajlamú családban, ha a szülők közül valamelyik erősen pollenallergiás, számítani lehet a gyermeknél is a szezonális tavaszi-nyári allergia kialakulására, jellemzően kisiskoláskorban. Legtöbbször megfigyelhetőek arra utaló tünetek, hogy a gyermek valószínűleg 1-2 éven belül allergiás lesz.

Gyanús, ha gyermekünk minden nyáron megbetegszik, benáthásodik, elhúzódóan köhög, sípol a tüdeje, amikor más gyerekek hurutos betegségektől teljesen mentesek. Vagy jellemzően május-június vagy éppen augusztus hónapokban jelentkezik látszólag megmagyarázhatatlan szemhéjduzzanat, ajakduzzanat, csalánkiütés.

Ezekben a bizonytalan esetekben érdemes elvinni gyermekünket allergiavizsgálatra, pont azért, hogy felkészülhessünk a hevesebb tünetek esetleges váratlan megjelenésére.

Szezonális pollenallergia vagy más?

Nyaralás során a gyermek más környezetbe utazik (nagymamához, vidékre), ahol a szokásos lakókörnyezetétől eltérő feltételek közé kerül. A táborokban gyakoriak az elöregedett matracok, régebbi építésű házakban, régi bútorok között a fokozott poratka- és penészgomba-terhelés.

Félrevezető módon, a nem szezonális allergiák, így a poratka- és penészgomba-allergia is szezonálisnak látszó tüneteket okozhatnak ilyenkor. Ilyen, látszólag egyértelműen pollenallergiára utaló tüneteknél is feltétlenül szükséges a bőrteszt elvégzése az allergia kivizsgálására.

Hogyan készítsük fel allergiás gyermekünket nyaralására?

A már ismerten allergiás gyermeket - akár pollen, akár poratka vagy egyéb, nem szezonális allergiában szenved - utazáskor mindig el kell látni megfelelő gyógyszerekkel! Akkor is csomagoljuk be már bevált allergiagyógyszerét, ha most éppen tünetmentes és nem szed semmit. Antihisztamin gyógyszere mellé csomagoljunk gyulladáscsökkentő orrspray-t és szemcseppet is, arra az esetre, ha nagyon heves tünetei lennének!

Amennyiben valaha volt asztmatikus nehézlégzése allergiája kapcsán, akkor a nehézlégzés kezelésére alkalmas inhaláló spray-t is tegyük el csomagjába, még akkor is, ha esetleg már évek óta nem volt szükség a használatára!

Természetesen előnyös, ha a gyermek sokat tartózkodik a szabadban, azonban lehetőleg kerülje a szabadtéri programokat a kora reggeli órákban, este pedig gyakran mosson hajat, eltávolítandó az allergéneket. Asztmás gyermekeknél vegyük figyelembe, hogy a pollenek mellett más külső tényezők is előidézhetnek rohamokat, így például kockázatos lehet a tábortűz füstje.

A táboroztató tanárok az iskolai táborokban sokszor nem engedélyezik a kisiskolások mobiltelefon használatát. Orvosi szempontból ugyanakkor a napi egyszeri szülői ellenőrző telefon, amikor rákérdezhetünk gyermekünknél, minden rendben van-e, kifejezetten hasznos lehet és sok komolyabb egészségügyi problémát előzhet meg. Különösen érvényes mindez a nem krónikusan beteg, de allergiás, asztmára hajlamos gyerekeknél, akik váratlanul és gyorsan, akár súlyos állapotba is kerülhetnek.

Aggódjunk a rovarcsípések miatt?

Sok szülő panasza, hogy gyermeke allergiás a rovarcsípésekre, mert mindig hatalmas duzzanat keletkezik a csípés helye körül, ami csak lassan, hetek alatt múlik el teljesen. Ezen duzzanatok, helyi gyulladások miatt nem kell különösebben aggódnunk, ez egyéni érzékenységet jelent, de nem valódi rovarméreg-allergia. Ezekből a tünetekből egyáltalán nem következik a hajlam esetlegesen végzetes kimenetelű darázs- vagy méhcsípés allergiára.

Allergiás gyermekek esetében ugyanakkor időnként valódi rovarméreg-allergia is előfordulhat. Életveszéllyel járó rovarcsípés hazánkban csak méh- és darázscsípés allergia esetén fordul elő, hazai pókok, szúnyogok és egyéb rovarok csípése nem lehet halálos. Méh- vagy darázscsípés allergia gyanúja csak akkor merül fel, ha a csípést követően keringésromlással, vérnyomáseséssel, egész testre kiterjedő csalánkiütéssel, duzzanatokkal jelentkező súlyos állapot alakul ki.

A nagyobbra duzzadt rovarcsípéseket mindig hűtsük, kezeljük antihisztamintartalmú gyulladáscsökkentő krémekkel, és ha 3-4 nap alatt a duzzanat nem múlik el, mutassuk meg orvosnak, a fertőződés fokozott veszélye miatt.

Rovarcsípés-allergiás gyermekeknek csomagoljunk a csípés kezelésére alkalmas külsőleges gélt és előretöltött adrenalintartalmú önadagoló „tollat” (Epipen Junior/Anapen Junior), melyet igazoltan súlyos allergiás betegek részére írhat fel az orvos, ennek használata anafilaxiás reakció esetén életet menthet.

Szerző: Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus