Allergia a lakáson belül - Penészgomba és poratka

Budai Allergiaközpont
frissítve:

Sokan vannak, akik számára az allergiaszezon ősszel sem ér véget. Amennyiben a légúti panaszok fennmaradnak vagy erősödnek az őszi és téli időszakban, a háttérben beltéri allergének is állhatnak. A két leggyakoribb, lakásban található, allergiát kiváltó tényező a penészgomba és a háziporatka ürüléke.

A probléma a magas páratartalom

A fűtési szezon idején sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan a ház sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható. A probléma télen erősödik fel, amikor a külső és belső hőmérséklet különbsége miatt könnyebben kicsapódik a nedvesség a levegőből, és a hideg miatt kevesebbet szellőztetünk.

A levegő ideális relatív páratartalmának mértéke 40-60 százalék. A lakások száraz levegőjétől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A túl magas páratartalom kedvez a penészgomba megjelenésének és hozzájárul a háziporatka elszaporodásához. A magas páratartalom nem csak esztétikailag zavaró, de számos komoly betegség forrása is lehet.

Mit okozhatnak a beltéri allergének?

A legáltalánosabb tünet a penészgomba vagy a háziporatka ürüléke által kiváltott allergiás reakció, amelyre köhögés, tüsszögés, orrfolyás hívhatja fel a figyelmet. A penészgombák spóráinak, a gombák által termelt toxinok belégzése káros lehet a sérülékenyebb immunrendszerrel élő, egyébként nem allergiások számára is. Ide tartoznak a csecsemők, terhes nők, krónikus betegek, dohányosok.

A lakásban elszaporodó penészgombák és háziporatkák a légúti allergia mellett további betegségek kialakulásával hozhatók összefüggésbe. Mivel az allergének szabad szemmel nem, vagy nem mindig láthatóak, az alábbi betegségek esetén érdemes a beltéri allergének lehetőségére is gondolni:

A párás levegőben elszaporodnak az allergének

Háziporatka

A köznyelvben házipor-allergiaként ismert betegség okozója a háziporatka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló száraz széklete. Ez az ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes tüneteket okozhatja. A háziporatka az arra érzékenyekből szénanáthás, asztmás tüneteket válthat ki, de okozhat csalánkiütést, ekcémát is.

A háziporatka a magas páratartalmú (60 százalék feletti) környezetet és a 17-25 °C közötti hőmérsékletet kedveli. Fő tápláléka lakáson belül a lakásban élő ember elhalt, lehullt hámsejtjei, ennek megfelelően a legnagyobb mennyiségben az ágyneműkben, párnákban, bútorhuzatokban, szőnyegekben, plüssállatokban találhatóak.

Penészgomba

A penészgomba-allergiát a gombák által termelt spórák váltják ki. Belégzés esetén a tünetek szénanátha és asztma formájában jelentkezhetnek. Közvetlen érintkezés esetén bőrtünetek hívhatják fel a figyelmet az allergiás érzékenységre.

A nedvesebb, párásabb közeg segíti a beltéri penészgombák növekedését, erre lakásunkban a legmegfelelőbb helyet a fürdőszobában, a konyhában, a pincében vagy a mosóhelyiségben találják meg. Ezen kívül számos más pont is gombatenyészet helye lehet: a hőhidak (olyan falelemek, melyek a környezetüknél hidegebbek, általában helytelenül megválasztott szigetelési technológia miatt), nem fűtött helyiségek, akvárium, növények földje, mosógép, hűtőszekrény, légkondicionáló berendezés, tapéta, szőnyegek, fabútorok, csempefúgák, vagyis mindenhol, ahol a mikroklíma kicsit párásabb és hidegebb.

Tanácsok a lakás allergénmentesítéséhez

Páracsökkentés a szellőzés biztosításával

A páraképződés természetes folyamat, mindennapos tevékenységeink végzése közben pára képződik. A lélegzetvétel, a főzés, a teregetés, mosogatás során folyamatosan növeljük a lakásban lévő pára mennyiségét. Napjainkban a jól záródó műanyag ablakok miatt a belső levegő cseréjét rendszeres szellőztetéssel, vagy egy automatikusan működő szellőzési rendszer segítségével valósíthatjuk meg.

A páratartalom csökkentésére a lakás időnkénti szellőztetése csak átmeneti megoldást nyújt, az ajtók, ablakok bezárása után a párásodás még intenzívebben jelentkezik, emellett ez a módszer jelentősen növelheti a fűtési költségeket is. A lakás túlzott párásodása ellen egy lehetséges alternatíva egy olyan szellőztetési rendszer kiépítése, mely a belső páratartalom érzékelésével, a helyiségekben automatikusan szabályozza a légcserét, így biztosítva a belső levegő optimális páratartamát. Erre a célra megfelelő lehet a műanyag nyílászárókba építhető ún. résszellőző is.

Harc a penészgomba ellen

Rendszeresen vizsgáljuk át a lakás azon rejtett zugait, ahol a penész megjelenhet: a fürdőszobai mosdó alatt, kád mellett, a konyhában, a mosogató mögötti területet és az ajtók, ablakok környékét is. Tisztítsuk a háztartási gépeke, a mosó- és mosogatógépet is. A külső, különösen az északi falakra helyezett ágyak, beépített szekrények, falvédők és képek mögötti területek is sok esetben penészgombák telepeit rejtik.

A lakást lehetőleg ne zsúfoljuk túl növényekkel, a nedves virágföld ugyanis kiváló táptalaj a penészgomba számára.

Penészgombákkal a lakáson kívül is találkozhatunk, melyek a cipőnkön és a ruházatunkon megtapadva a lakás levegőjébe is könnyen bejuthatnak. A lábbelit ezért célszerű a lakás többi helységétől elzártan tárolnunk.

Amennyiben a penész megjelenését tapasztaljuk, az érintett területet higított hypooldattal töröljük tisztára. Bonyolultabb esetekben, ha nem tudjuk, hogy valójában mi okozza a penészedést, vagy a tisztítás ellenére a probléma kiújulásával találkozunk, célszerű szakszerű segítséget kérnünk.

Tovább Mit tehet a lakás penészesedésének megelőzése érdekében?

Atkamentesítő praktikák

A poratkák kedvenc élőhelyei a lakásban az ágynemű, a szőnyeg, a plüssállatok, a függöny, a bútorhuzat.

A háziporatka allergiában szenvedő beteg lakásának padlója ezért lehetőleg könnyen mosható, hézagmentesen záródó parketta, csempe legyen, a lehető legkevesebb szőnyeggel. A függönyök könnyű, műszálas anyagból készüljenek. Kárpitozott bútorok helyett válasszuk a bőr, illetve műbőr borításúakat.

Az ágynemű talán a legideálisabb atka-tenyészhely, ezért az ágyneműt (paplant és párnát is, nem csak a huzatot) 1-2 havonta, 60°C-on mossuk át. Nyáron sokat segíthet az ágyneműk rendszeres napoztatása, ugyanis az atkák sötétséget kedvelő lények, a napsugárzás elpusztítja őket. A már lerakott atkaürülék azonban csak mosással távolítható el.

A plüssjátékok tisztítására a 60 foknál magasabb hőmérsékleten végzett mosás mellett megoldás lehet, ha 12 órára a fagyasztóba helyezzük, ugyanis -20 °C-on az atkák elpusztulnak. Ezek a módszerek azonban csak az atka elpusztítására alkalmasak, de nem szüntetik meg az allergénként viselkedő ürülék jelenlétét.

Tovább Házi praktikák az allergénmentes otthonért

(Budai Allergiaközpont - Prof. Nékám Kristóf allergológus)

Cikkajánló

Allergia vagy nátha? - Az allergia tünetei

Dr. Brugós László, tüdőgyógyász és Dr. Horváth Balázs, általános orvos
Allergia
Az allergiás eredetű nátha a fejlett országokban igen gyakori, nagyjából az asztmások számának 2-3-szorosa. Cikkünkből megtudhatja, melyek az allergia tünetei, hogyan dönthető el, hogy egy meghűlést kell-e kikezelnünk, vagy allergológussal érdemes kivizsgáltatni magunkat.
Láz, fájdalom?
Láz, fájdalom?

Csillapítsa tüneteit együtt, egyszerűen! (x)

A megfázás szövődményei
A megfázás szövődményei

Mik lehetnek ezek?

Budai Allergiaközpont - Dr. Magyar Donát aerobiológus, Király Tamás gépészmérnök
WEBBeteg - Dr. Brugós László, tüdőgyógyász
WEBBeteg, Budai Allergiaközpont - Dr. Horváth Balázs, Dr. Augugusztinovicz Mónika
Budai Allergiaközpont - Dr. Várhegyi Csaba, gyermektüdőgyógyász

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest