Allergia a lakáson belül - Penészgomba és poratka

Budai Allergiaközpont
frissítve:

Sokan vannak, akik számára az allergiaszezon ősszel sem ér véget. Amennyiben a légúti panaszok fennmaradnak vagy erősödnek az őszi és téli időszakban, a háttérben beltéri allergének is állhatnak. A két leggyakoribb, lakásban található, allergiát kiváltó tényező a penészgomba és a háziporatka ürüléke.

A probléma a magas páratartalom

A fűtési szezon idején sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan a ház sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható. A probléma télen erősödik fel, amikor a külső és belső hőmérséklet különbsége miatt könnyebben kicsapódik a nedvesség a levegőből, és a hideg miatt kevesebbet szellőztetünk.

A levegő ideális relatív páratartalmának mértéke 40-60 százalék. A lakások száraz levegőjétől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A túl magas páratartalom kedvez a penészgomba megjelenésének és hozzájárul a háziporatka elszaporodásához. A magas páratartalom nem csak esztétikailag zavaró, de számos komoly betegség forrása is lehet.

Mit okozhatnak a beltéri allergének?

A legáltalánosabb tünet a penészgomba vagy a háziporatka ürüléke által kiváltott allergiás reakció, amelyre köhögés, tüsszögés, orrfolyás hívhatja fel a figyelmet. A penészgombák spóráinak, a gombák által termelt toxinok belégzése káros lehet a sérülékenyebb immunrendszerrel élő, egyébként nem allergiások számára is. Ide tartoznak a csecsemők, terhes nők, krónikus betegek, dohányosok.

A lakásban elszaporodó penészgombák és háziporatkák a légúti allergia mellett további betegségek kialakulásával hozhatók összefüggésbe. Mivel az allergének szabad szemmel nem, vagy nem mindig láthatóak, az alábbi betegségek esetén érdemes a beltéri allergének lehetőségére is gondolni:

A párás levegőben elszaporodnak az allergének

Háziporatka

A köznyelvben házipor-allergiaként ismert betegség okozója a háziporatka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló száraz széklete. Ez az ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes tüneteket okozhatja. A háziporatka az arra érzékenyekből szénanáthás, asztmás tüneteket válthat ki, de okozhat csalánkiütést, ekcémát is.

A háziporatka a magas páratartalmú (60 százalék feletti) környezetet és a 17-25 °C közötti hőmérsékletet kedveli. Fő tápláléka lakáson belül a lakásban élő ember elhalt, lehullt hámsejtjei, ennek megfelelően a legnagyobb mennyiségben az ágyneműkben, párnákban, bútorhuzatokban, szőnyegekben, plüssállatokban találhatóak.

Penészgomba

A penészgomba-allergiát a gombák által termelt spórák váltják ki. Belégzés esetén a tünetek szénanátha és asztma formájában jelentkezhetnek. Közvetlen érintkezés esetén bőrtünetek hívhatják fel a figyelmet az allergiás érzékenységre.

A nedvesebb, párásabb közeg segíti a beltéri penészgombák növekedését, erre lakásunkban a legmegfelelőbb helyet a fürdőszobában, a konyhában, a pincében vagy a mosóhelyiségben találják meg. Ezen kívül számos más pont is gombatenyészet helye lehet: a hőhidak (olyan falelemek, melyek a környezetüknél hidegebbek, általában helytelenül megválasztott szigetelési technológia miatt), nem fűtött helyiségek, akvárium, növények földje, mosógép, hűtőszekrény, légkondicionáló berendezés, tapéta, szőnyegek, fabútorok, csempefúgák, vagyis mindenhol, ahol a mikroklíma kicsit párásabb és hidegebb.

Tanácsok a lakás allergénmentesítéséhez

Páracsökkentés a szellőzés biztosításával

A páraképződés természetes folyamat, mindennapos tevékenységeink végzése közben pára képződik. A lélegzetvétel, a főzés, a teregetés, mosogatás során folyamatosan növeljük a lakásban lévő pára mennyiségét. Napjainkban a jól záródó műanyag ablakok miatt a belső levegő cseréjét rendszeres szellőztetéssel, vagy egy automatikusan működő szellőzési rendszer segítségével valósíthatjuk meg.

A páratartalom csökkentésére a lakás időnkénti szellőztetése csak átmeneti megoldást nyújt, az ajtók, ablakok bezárása után a párásodás még intenzívebben jelentkezik, emellett ez a módszer jelentősen növelheti a fűtési költségeket is. A lakás túlzott párásodása ellen egy lehetséges alternatíva egy olyan szellőztetési rendszer kiépítése, mely a belső páratartalom érzékelésével, a helyiségekben automatikusan szabályozza a légcserét, így biztosítva a belső levegő optimális páratartamát. Erre a célra megfelelő lehet a műanyag nyílászárókba építhető ún. résszellőző is.

Harc a penészgomba ellen

Rendszeresen vizsgáljuk át a lakás azon rejtett zugait, ahol a penész megjelenhet: a fürdőszobai mosdó alatt, kád mellett, a konyhában, a mosogató mögötti területet és az ajtók, ablakok környékét is. Tisztítsuk a háztartási gépeke, a mosó- és mosogatógépet is. A külső, különösen az északi falakra helyezett ágyak, beépített szekrények, falvédők és képek mögötti területek is sok esetben penészgombák telepeit rejtik.

A lakást lehetőleg ne zsúfoljuk túl növényekkel, a nedves virágföld ugyanis kiváló táptalaj a penészgomba számára.

Penészgombákkal a lakáson kívül is találkozhatunk, melyek a cipőnkön és a ruházatunkon megtapadva a lakás levegőjébe is könnyen bejuthatnak. A lábbelit ezért célszerű a lakás többi helységétől elzártan tárolnunk.

Amennyiben a penész megjelenését tapasztaljuk, az érintett területet higított hypooldattal töröljük tisztára. Bonyolultabb esetekben, ha nem tudjuk, hogy valójában mi okozza a penészedést, vagy a tisztítás ellenére a probléma kiújulásával találkozunk, célszerű szakszerű segítséget kérnünk.

Tovább Mit tehet a lakás penészesedésének megelőzése érdekében?

Atkamentesítő praktikák

A poratkák kedvenc élőhelyei a lakásban az ágynemű, a szőnyeg, a plüssállatok, a függöny, a bútorhuzat.

A háziporatka allergiában szenvedő beteg lakásának padlója ezért lehetőleg könnyen mosható, hézagmentesen záródó parketta, csempe legyen, a lehető legkevesebb szőnyeggel. A függönyök könnyű, műszálas anyagból készüljenek. Kárpitozott bútorok helyett válasszuk a bőr, illetve műbőr borításúakat.

Az ágynemű talán a legideálisabb atka-tenyészhely, ezért az ágyneműt (paplant és párnát is, nem csak a huzatot) 1-2 havonta, 60°C-on mossuk át. Nyáron sokat segíthet az ágyneműk rendszeres napoztatása, ugyanis az atkák sötétséget kedvelő lények, a napsugárzás elpusztítja őket. A már lerakott atkaürülék azonban csak mosással távolítható el.

A plüssjátékok tisztítására a 60 foknál magasabb hőmérsékleten végzett mosás mellett megoldás lehet, ha 12 órára a fagyasztóba helyezzük, ugyanis -20 °C-on az atkák elpusztulnak. Ezek a módszerek azonban csak az atka elpusztítására alkalmasak, de nem szüntetik meg az allergénként viselkedő ürülék jelenlétét.

Tovább Házi praktikák az allergénmentes otthonért

(Budai Allergiaközpont - Prof. Nékám Kristóf allergológus)

Cikkajánló

Allergia vagy nátha? - Az allergia tünetei

Dr. Brugós László, tüdőgyógyász és Dr. Horváth Balázs, általános orvos
Allergia
Az allergiás eredetű nátha a fejlett országokban igen gyakori, nagyjából az asztmások számának 2-3-szorosa. Cikkünkből megtudhatja, melyek az allergia tünetei, hogyan dönthető el, hogy egy meghűlést kell-e kikezelnünk, vagy allergológussal érdemes kivizsgáltatni magunkat.
A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Dr. Brugós László, tüdőgyógyász
WEBBeteg összeállítás - Cs. K., fordító és Bak Marianna, biológus szakfordító
Budai Allergiaközpont - Dr. Várhegyi Csaba, gyermektüdőgyógyász
Budai Allergiaközpont - Dr. Augusztinovicz Mónika, fül-orr-gégész

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest