Pollenallergia: tünetek, okok és kezelés

Orrfolyás, viszkető szem, duzzadt nyálkahártya, sokaknak ismerősek lehetnek az allergiás nátha (szénanátha) tünetei.

Ha jellemzően az év egy adott időszakában jelentkeznek a tipikus tünetek, amilyen a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, akkor felmerül a szezonális allergia gyanúja.

Fontos, hogy az allergiás tüneteket meg tudjuk különböztetni a tavaszi-őszi időszakban gyakori meghűléses náthától. Tudnunk kell, hogy az allergia nem okoz hőemelkedést, sem lázat.

Néhány ember számára az allergiaszezon csak nyáron indul a fűfélék virágzásának kezdetével. A legismertebb allergén a parlagfű pollenje. A növény késő nyáron, ősszel virágzik. A pollenallergiától szenvedőknek ezért érdemes tisztában lenniük a panaszaikat kiváltó növények virágzásának szezonjával, ebben lehet segítségükre a pollennaptár.

A tulajdonképpeni problémát nem az a viszonylag nagyméretű virágpor okozza, amit a méhek, a poszméhek, a lepkék vagy a szél szállít virágról virágra. Az allergiás reakciót a fák, füvek és egyéb virágos növények finomabb, szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák. A szél ezeket az apró virágporszemcséket akár 400 km-es távolságba is elszállíthatja. A szélmegporzású növények gyakran óriási mennyiségű pollent termelnek, és szétszórják a szélrózsa minden irányába. Csupán egyetlen mogyoróbokor 600 millió pollent termel. A belélegzett pollen a légutak nyálkahártyáján megtapad.

Ne higgye, hogy a szénanátha ártalmatlan!

A szénanátha ellentétben azzal, ahogy sokan gondolják, nem ártalmatlan, hanem krónikus betegség, amit komolyan kell venni!

A pollen típusától függetlenül az allergiás reakció majdnem mindig ugyanolyan. A pollen egy immunológiai láncreakciót indít el. A szervezet természetes védekező rendszere (antitestek) működésbe lép. A tulajdonképpen ártalmatlan virágport veszélyes anyagként ismeri fel. Ez a hibás programozás nem marad következmények nélkül, mert a virágporral való következő találkozáskor a szervezet a pollent tévesen kórokozóként ismeri fel és harcol ellene.

Miközben az allergén az antitestekhez kötődik, bizonyos sejtek hisztamint szabadítanak fel. Ezek a hírvivő anyagok átjárhatóvá teszik az érfalakat a folyadékok, a fehérjék és egyes sejtek számára, ezzel duzzanatokat, kivörösödést, viszketést és tüsszögési rohamokat kiváltva. Többnyire az orr-garatüreg és a szemek érintettek. Emellett légszomj, gyomor-bélrendszeri panaszok, migrén, fáradtság, alvászavarok és depresszió is jelentkezhet.

Kezelés hiányában az allergia az alsó légutakra is átterjedhet

A vírusok vagy baktériumok okozta egyszerű náthával ellentétben az allergiás nátha nem múlik el egyszerűen. Ha allergiás tüneteket észlel, mielőbb forduljon szakorvoshoz, mert az allergiás nátha kezelés nélkül elhúzódhat és idővel allergiás asztma lehet a szövődménye.

A szénanátha és az asztma gyakran egy életen át megmaradnak. A környezetben található pollenek hatására a már kialakult allergiás asztma okozta panaszok is felerősödnek.

Aki az említett tünetektől szenved, minden esetben orvosi kezelést igényel. A tüneti kezelés eszközei a gyógyszerek (antihisztamin, kortizontartalmú orrspray). Ezekkel megakadályozható, hogy a betegség súlyosbodjon.

Bővebben Szénanátha: gyógyszeres kezelés

Bizonyos esetekben segíthet az allergénspecifikus immunterápia, ami tartós megoldást jelenthet

Néhány esetben segíthet a hiposzenzibilizáció (specifikus immunterápia (SIT)). A fűpollennel szembeni allergia esetében például ez bizonyítottan hatékony eljárás. Szakértők szerint a pollenallergiák egyéb típusainál is beválhat. A hiposzenzibilizáció hosszú távon enyhíti a panaszokat és megakadályozza a szövődmények kialakulását.

Tovább Keresztreakciók - Mit ne együnk?

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos