Fruktózfelszívódási zavar (malabszorpció)
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász frissítve:
Ha a gyümölcsök fogyasztását követően rendszeresen kellemetlen tüneteket tapasztalunk, érdemes utánajárni, mi okozza a panaszokat. Fruktóz malabszorpció esetén a fruktóz emésztése elégtelenül megy végbe, és számos emésztési panasz előidézője lehet.
A fruktóz és a felszívódás zavarai
A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, más néven fruktóz adja. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt szacharóz nevű kettős cukrot alkot, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe.
A fruktóz-felszívódási zavar kialakulásának másik lehetséges oka lehet a fruktóz felszívódását segítő GLUT-5 fehérje hibás működése, mely következtében a fruktóz félig emésztetlen formában jut a vastagbélbe, ahol erjedni kezd. Az erjedés fokozott gázképződéssel jár együtt.
A fruktózmalabszorpció tünetei
Fruktózfelszívódási zavarban szenvedőknél a fruktóztartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A betegség általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, hasi diszkomfort érzés, hasi görcsök, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is.
Mivel a szacharáz enzim hiánya öröklődik, a fruktózfelszívódási zavar tünetei gyakran fél éves kor körül, a hozzátáplálás megkezdésével észlelhetők. Ebben az életkorban a legjellemzőbb tünet a hasfájás, puffadás, robbanásszerű vizes hasmenés. A gyermekek idővel összekötik az adott ételt a kellemetlen mellékhatásokkal és előfordulhat, hogy emiatt nem szívesen fogadják a gyümölcsöket, gyümölcslevet.
Fruktózfelszívódási zavar esetén azonban nemcsak a gyümölcsök, de akár az édesítéshez használt kristálycukor is hasfájást okozhatnak. Fontos, hogy ilyen esetben ne erőltessük az étel elfogyasztását, mivel a súlyos hasmenés akár kiszáradáshoz is vezethet.
A szénhidrátok |
| Talán iskolai tanulmányainkból még rémlik, hogy milyen anatómiai útvonalon halad az étel, és milyen biokémiai folyamatok mennek végbe lebontásuk során, de most itt nem a száraz tények közlése a célom, hanem az, hogy rávilágítsunk az egyes élettani és biokémiai folyamatok mindennapi életünkben betöltött jelentőségére. A táplálkozás élettana és biokémiája I. - A szénhidrátok |
Vizsgálatok és fruktózszegény diéta
A fruktózfelszívódás zavarát H2-kilégzéses teszttel határozhatjuk meg. A fruktózzal való terhelés hatására a vékonybélben a nem megemésztett és nem felszívódott fruktóz a vastagbélben savakká, gázokká alakul – a kilélegzett levegőből pedig műszerrel kimutatható a magasabb hidrogénszint.
A kezelésben a diéta, a magas szacharóz- és fruktóztartalmú ételek kerülése az elsődleges. Fruktózmalabszorpció esetén a megengedett napi gyümölcscukor-bevitel 0 és 50 gramm között van, egyéni érzékenység alapján. A terápia mindig egyénre szabott, a diéta időtartama a kiváltó okon múlik: attól is függ, a panaszok öröklött szacharáz zavar, vagy a bélnyálkahártya komplex károsodása miatt jöttek-e létre.
Ami magas fruktóztartalma miatt egyértelműen mellőzendő: az alma, a körte, a birsalma, a füge és a szőlő. A mindennapos használatban levő kristálycukor, porcukor répa-cukrot, szacharózt tartalmaz, aminek része a fruktóz (glükóz és fruktóz keveréke), ezért ez, továbbá a méz is kerülendő. Az ételek összetevői között figyelni kell az invertcukrot, izocukrot is. Fruktózmalabszorpcióban mindkettő panaszt okozhat. Az inulin is főként fruktózból épül fel.
Több megfigyelés van arra vonatkozóan, hogy az édesítőszerek közül a xilit és az eritrit (illetve egyéb cukoralkoholok, pl. szorbit) lassítják a fruktóz felszívódását, ezáltal fokozva a tüneteket.
A fruktózmalabszorpció kezelésében szóba jöhet még egy ún. xilóz-izomeráz tartalmú készítmény, amely a vékonybélben segít a fruktózt glükózzá alakítani.
Fruktózintolerancia vagy -malabszorpció?
A fruktózintolerancia és a fruktózmalabszorpció két külön betegség. A fruktózintolerancia előfordulása igen ritka, a májban lévő egyik enzim nem megfelelő működésekor jön létre. Tünetei közé tartozik a fruktóztartalmú ételek fogyasztását követően fellépő alacsony vércukorszint, hasmenés, hasi görcsök. Gyermekeknél figyelmeztető jel lehet még a növekedés elmaradása is. Kezeletlen esetben a későbbiekben májmegnagyobbodás és a máj kóros szöveti átépülése (cirrózis) is létrejöhet. Fruktózintolerancia esetén egész életen át tartó, nagyon szigorú fruktóz-, szacharóz- és szorbitmentes étrendre van szükség, hogy a súlyos tünetek ne alakuljanak ki.
Ezzel szemben fruktózfelszívódási zavar (malabszorpció) esetén az emésztési folyamat elégtelenül megy végbe, de a fruktóz mérsékelt fogyasztása lehetséges. Fontos megjegyezni, hogy az emésztőrendszeri tüneteken túl fruktózmalabszorpcióban fejlődésben való elmaradástól nem kell tartani, mint fruktózintolerancia esetén.
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
További felhasznált forrás: Dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológus (Budai Allergiaközpont)
