Mit kell tudni a tejfehérje-allergiáról?

Sokan nem tudják, hogy az ételallergia és az ételintolerancia különböző fogalmak, így a tejallergia (tejfehérje-allergia), azaz a kazeinallergia sem keverendő össze a tejcukor-érzékenységgel, azaz a laktózintoleranciával!

Tejallergia akkor áll fenn, amikor a szervezet az elfogyasztott tejben lévő tejfehérjét (kazeint) allergénként észleli és ellene kóros immunválaszt ad.

Előfordulása, kialakulásának okai

A tejallergia kialakulásában az örökletes tényezők fontos szerepet játszanak, a kórkép ezért családi halmozódást mutathat: akiknek mindkét szülője atópiás (allergia kialakulására hajlamos), és azonos típusú allergiában szenved, azok 60-80%-ban maguk is allergiásak lesznek. Akiknek szülei eltérő allergiában szenvednek, 40-60%-ban, akiknél pedig csak az egyik szülő allergiás, azok 20-40%-ban válnak allergiássá. Az ételallergia kisgyermekek 6%-ában, felnőttekben már csak 1-2%-ban fordul elő. A tejallergiát a kisgyermekek 90%-a három éves korára kinövi.

Míg laktóz intoleranciát a laktáz emésztőenzim csökkent működése vagy hiánya okozza, és a szervezet maradék laktáz aktivitása képes a kis mennyiségű tej bevitele esetén történő bontásra, így kis mennyiségű tej esetleg nem okoz tüneteket, addig tejallergia esetén a betegség tünetei bármely kis mennyiségű tej bevitelét követően, rövid időn belül kialakulnak. A tejallergia a tehéntej kazein vagy laktalbumin alkotórészeivel szembeni azonnali típusú túlérzékenységi reakció, amely immunválasz során IgE antitest termelődik a szervezetben.

Tünetei

A tejallergia változatos tüneteket okoz közvetlenül a tejfogyasztás után. Jellemzőek a bőrtünetek (viszkető, vörös foltok, csalánkiütés, ekcéma), az emésztőrendszeri tünetek (hasmenés, görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, haspuffadás) és a légúti tünetek (fulladás, asztma, gégevizenyő), súlyos esetben ún. anafilaxiás roham alakulhat ki, ami perceken (maximum egy órán) belül kialakuló, hasi fájdalommal, az ajak, a gége és a nyelv dagadásával járó erőteljes allergiás reakció. A keringés összeomlásáig fokozódó életveszélyes, azonnali sürgősségi ellátást igénylő állapottá fajulhat.

Kivizsgálása

A tejallergia vizsgálata bőrpróbával és vérvizsgálattal lehetséges. Biztosak lehetünk a diagnózisban, ha az elimináció (néhány hétig minden tejet tartalmazó étel kizárása az étrendből) során a tünetek megszűnnek, majd a terhelés (a tej fokozatos újra bevezetése) során ismét kialakulnak.

A tejallergia kezelése és megelőzése

A kezelés egyetlen módja az allergén, azaz a tejfehérje teljes kiiktatása az étrendből. Ez azt jelenti, hogy kerülni kell nemcsak a tejet, de minden tejből készült ételt, gyógyszert, táplálékkiegészítőt és tápszert is.

Tejfehérjét tartalmazhatnak a sós- és édesipari termékek, a sós és édes sütemények, a péksütemények, a zacskós kenyerek, a ropik, a chipsek, a csokoládék, a lekvárok. A felvágottak, a sonkák, a virslik, a szalámik, a félkész, és a kész termékek szintén tartalmazhatnak tejet. Vigyázni kell a levesporokkal, a snackekkel, az ételízesítőkkel, sőt a nővényi tejszínhabokkal is, valamint figyelni kell az üdítőitalokra is.

A táplálkozásból az összes olyan terméket is ki kell zárni, amelyre rá van írva, hogy tejet nyomokban tartalmazhat. Fontos továbbá, hogy a szoptató anya is szigorú tejfehérje diétát tartson, mivel a tejfehérje kiválasztódik az anyatejbe. A tejallergiát időbeni felismerése lehetővé teszi a kórkép kezelését, ugyanis az egy-két éves szigorú eliminációs diéta után a gyerekek többségében megszűnik az allergiás reakció.

A megelőzés célja, hogy a gyerek minél később találkozzon az idegen fehérjével. Ezért ha tejallergiás van a családban, célszerű minimum egy-két éves korig a tejfehérjét kiiktatni a kisgyermek és a szoptató anya étrendjéből. Sajnos gyakran előfordul az ún. atópia, ami azt jelenti, hogy az ételallergiás gyerekek fokozottan hajlamosak légúti allergiára és ekcémára.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus