Fontos kérdések az allergológushoz a pollenallergiáról
frissítve:
Egyre többen tüsszögnek a pollenszezonban. Dr. Pintér Judit allergológust a szénanáthával kapcsolatos, fontosabb tudnivalókról kérdeztük.
Milyen növények okozhatnak szénanáthát?
A lakosság több mint 20 százaléka pollenallergiás, az érintetteknél eltérő súlyosságúak a tünetek. Van, aki csak egyet-kettőt tüsszent az allergiát okozó növény virágzásának idején, de vannak, akik tavasztól-őszig az összes pollenre érzékenyek és súlyos, az életminőséget rontó tüneteik vannak. Ezek az ún. outdoor pollenek okozzák a legtöbb panaszt, hiszen nem lehet őket elkerülni.
Tüneteket februártól-októberig több növény is okozhat, ezeket részletesen a pollennaptár tartalmazza. Ott megtalálhatjuk a virágzásuk időpontját is, ami segíthet felkészülni a tünetekre. A legtöbb panaszt kétség kívül a parlagfű okozza, augusztus közepétől-október végéig.
Milyen tünetekkel jelentkezik a betegség?
A szénanátha, nevéből adódóan náthás tünetekkel jelentkezik, a „széna” valamikor a füvekre jelentkező náthának az első elnevezése volt, de gyakorlatilag ma ezt használjuk az összes pollen okozta allergiás náthás tünetre. A betegeknél szemviszketés, könnyezés, orrfolyás, orrdugulás, torokkaparás, tüsszögés jelentkezhet. Ebben az időszakban gyakori az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás, a pollenek a bőrre jutva pedig kiütéseket, az ekcémás tünetek rosszabbodását is előidézhetik.
Gyerekeknél milyen életkortól jelentkezhet?
Sajnos az allergiás megbetegedések nagyon összefolynak egymással. Ismerjük azt, hogy gyermekkorban először megjelenik az ekcéma, a tejallergia, majd sokszor az asztma, tehát van egy ún. allergiás menetelés. Minden korosztályban van az allergiás megbetegedéseknek egy jellegzetes megjelenése. A szénanátha általában 10-12 éves korban szokott kezdődni. Manapság azonban az allergiák terjedésével eltolódnak ezek az időpontok, egyre gyakoribb, hogy szénanáthás tünetekkel már 3-4 éves gyerekeknél is találkozunk.
Tovább A gyermekkori szénanátha tünetei
| Milyen keresztallergiák fordulhatnak elő? |
| A pollenallergiásoknál előfordulhat úgynevezett keresztallergia, amelynek során az elfogyasztott gyümölcs- vagy zöldségféle váltja ki a szokványos allergiás tüneteket. Parlagfűallergia esetében a dinnyefélék, paradicsom, az ukorka és a cukkíni, míg fekete üröm allergiánál a zeller vagy a petrezselyem, számos fűszernövény, a sárgarépa, a paradicsom és a paprika. Részletesen a keresztallergiáról |
Miért nem segít allergia ellen az immunrendszer erősítése?
Elterjedt és gyakori tévhit, hogy az allergia ellen az immunrendszer erősítésével védekezhetünk, de azt kell mondjam, hogy ez nem segít. Próbáljuk meg elképzelni az allergiát úgy, mint egy vonatot, ami egy rossz váltás miatt a pályaudvaron egy másik sínre megy át. Az immunrendszer jól működik, minden fertőző betegséget legyőz, tehát semmi gond sincs vele, csak bizonyos fehérje természetű anyagokra nem toleranciával válaszol, hanem túlműködéssel. Nincs tehát mit erősíteni, valójában arról van szó, hogy az allergiás szervezete az immunrendszer egy részének félresiklásából adódóan, egy egyébként ártalmatlan fehérjére, például a parlagfű allergénjére tünetekkel reagál.
Érdemes orvoshoz fordulni pollenallergiával?
Az allergia kezeléséhez javasolt szakorvos tanácsát kérni, aki receptre kapható készítményeket is felírhat a panaszok kezelésére. A recept nélkül kapható készítményeket is már kivizsgált, beállított terápia esetén célszerű alkalmazni. Panaszok esetén a kivizsgálás azért is fontos, mivel a nem megfelelően kezelt allergiás betegnél újabb allergiák jelentkezhetnek, vagy súlyosabb szövődmény, asztma alakulhat ki.
A már hosszabb ideje allergiás beteg számára is javasolt a szakorvost még a parlagfű virágzása előtt felkeresni. Esetükben 2-3 évente ajánlott az allergia vizsgálat ismétlése, amennyiben idő közben újabb panaszokat észlelt magán. A gyógyszeres terápia módosítására is szükség lehet. Az allergia kezelése ugyanis szezononként változhat, különösen, ha a korábban használt készítményekkel nem érhető el megfelelő életminőség. Várandósság esetén különösen fontos, hogy kerüljük a gyógyszerek szedését, ekkor szintén módosítanunk kell a korábbi kezelést.
Létezik-e hatásos gyógymód a tünetekre?
A hagyományos, tüneti kezelés mellett a hatásos gyógymód az lenne, ha a tüneteket kiváltó pollent elkerülnénk, de ez aligha megvalósítható.
A tartós állapotváltozás az immunterápia segítségével érhető el. A lényege az, hogy az allergént emelkedő adagban adjuk a betegnek, azért, hogy toleranciát váltsunk ki.
Régebben is kezeltünk betegeket fű- és parlagfű ellen, az akkori módszer szerint bőr alá adott injekció formájában, ami veszélyt is jelentett és nem is volt annyira hatásos, mint a ma elérhető korszerű készítményekkel. Napjainkban a terápia hatékonyabb az elődjénél, és nem is kell hozzá injekciót adni, hanem a szájnyálkahártyára lehet csepegtetni emelkedő dózisban az allergént.
Az immunterápia kivizsgálást követően a szezonon kívüli időszakban kezdhető el, így parlagfűallergiások az ősz végi, téli hónapokban jelentkezhetnek rá.
Forrás: Budai Allergiaközpont - Dr. Pintér Judit, fül-orr-gégész allergológus és klinikai immunológus)
