A hisztamin intolerancia

Hisztamin intolerancia esetén a bélfalban található DAO enzim nem, vagy korlátozottan képes a felszabaduló, illetve élelmiszerekkel bevitt hisztamin lebontására. A szervezetben ennek hatására megnő a hisztaminszint, különböző - elsősorban az allergiás reakciókra jellemző - tüneteket okozva.

A hisztamin és szerepe a szervezetben

A hisztamin a szervezetben a legnagyobb mennyiségben az úgynevezett hízósejtekben és a bazofil sejtekben termelődő és raktározódó vegyület, amely az immunrendszer védelmi részeként szabadul fel. A hisztamin felszabadulását előidézhetik kórokozók, illetve az általuk elindított gyulladásos reakció, továbbá a test által potenciálisan veszélyesnek vagy károsnak érzékelt ingerek is: allergének, fizikai vagy pszichés stressz, gyógyszerek, alkohol, bizonyos ételek, oxigénhiány stb. Kisebb mennyiségben élelmiszerekkel is juttatunk hisztamint a szervezetünkbe.

A hisztamin a simaizomból felépülő szervekben izomösszehúzódást vált, ez vezet a tipikus tünetekhez:

• légutakban: nehézlégzés, köhögés;
• gyomor-bélrendszerben: hasi fájdalom, görcsök, émelygés, hányinger, hasmenés, puffadás;
• méhben: fájdalmas menstruáció.

A hisztaminfelszabadulás kitágítja a kis ereket, fokozza az érfal áteresztőképességét, amelynek hatására ödémás duzzanat, bőrpír, csalánkiütés, a nyálkahártyákon fokozott váladékképződés (szem-orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés), súlyosabb esetben vérnyomásesés, szapora szívdobogás, szívritmuszavarok alakulhatnak ki. Az idegvégződések ingerlése miatt a hisztamin helyi fájdalmat, viszketést és fejfájást is kiválthat.

Mi a hisztamin intolerancia?

A hisztamin lebontásáért a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim felelős, így a kisebb mértékben felszabaduló, illetve a táplálkozással bevitt hisztamin elegendő enzim esetén nem okoz komoly panaszokat. Ha a bélfalban található DAO enzim működése csökkent, vagy túlságosan nagy mennyiségű hisztamin jut be, amit nem képes lebontani, akkor különböző tüneteket okozhat. Ezt nevezzük hisztamin intoleranciának.

Hisztamin intolerancia jelentkezhet öröklötten, vagy szerzett módon, így szinte bármely életkorban kialakulhat. A szerzett módon kialakuló hisztamin intolerancia bekövetkezhet valamilyen betegség (például gyulladásos bélbetegségek, béldaganat, vagy kemoterápia okozta károsodás), gyógyszer- vagy alkoholfogyasztás miatt. A szerzett hisztamin intolerancia lehet átmeneti és ebből adódóan visszafordítható, ha a kiváltó ok megszűnik. A genetikai okok miatt kialkuló öröklött forma nem gyógyítható.

A hisztamin intolerancia tünetei

A vérben 0,3-1,0 ng/ml hisztaminkoncentráció tekinthető normál értéknek, így az alacsony hisztaminszint élettani esetben nem okoz panaszokat. Emelkedett hisztamint esetén (bár az egyéni tolerancia eltérő lehet), minél magasabb szintet ér el a vérben a hisztamin, annál súlyosabb tünetek jelentkezhetnek.

• 1,0-2,0 ng/ml-es szint fokozott gyomorsav-termelődést okoz.
• 3-5 ng/ml szapora szívverést, kipirulást, bőrviszketést, csalánkiütést, fejfájást okozhat
• Az 5 ng/ml fölötti érték vérnyomáseséssel, hörgőgörccsel járó súlyos reakciót is előidézhetnek. Akár anafilaxiás sokk is kialakulhat, amely az életet veszélyeztető állapot.

Bár a hisztamin intolearncia tünetei hasonlók lehetnek az ételallergiához, a két kórkép nem azonos. Allergia esetén kis mennyiségű allergén bejutása is kiváltja a tüneteket, és egy más típusú, úgynevezett IgE-mediált immunreakció zajlik le. Hisztamin intoleranciában ezzel szemben a tünetek jelentkezése szempontjából a saját és a szervezetbe bejutott hisztamin mennyisége a döntő. Kb. 75 mg hisztamin szájon át történő elfogyasztása már minden második embernél tüneteket okozhat akkor is, ha korábban nem volt hisztamin intoleranciája.

Hisztamin intolerancia és táplálkozás

Nemcsak a szervezetünk által termelt saját hisztamin válthat ki biológiai hatásokat. Különböző táplálékok alkotórészeként a bélből is felszívódhat hisztamin. Egyes élelmiszereknek különösen magas lehet a hisztamintartalma, másoknak szinte jelentéktelen.

Általánosságban elmondható, hogy minél inkább erjesztett vagy hosszabb ideig érlelt egy élelmiszer, annál magasabb lehet a hisztamintartalma. Ennek oka, hogy a hosszas érlelés, tárolás során szabad aminosavak szabadulhatnak fel az ételekből, amit bizonyos baktériumok, élesztőgombák hisztaminná alakítanak.

Magas hisztamintartalmú élelmiszerek:

• érett sajtok
• savanyúságok (káposzta, uborka stb.)
• borok
• feldolgozott, füstölt húsok, halak, konzervek
• nem megfelelő élelmiszeripari feldolgozás miatt baktériumokkal szennyezett ételek,

Bár valamivel kisebb mennyiségben, de ezek az élelmiszerek is tartalmaznak hisztamint:

• friss tejtermékek
• friss húsok, hal
• friss zöldségek, gyümölcsök
• fagyasztott zöldségek

Az alábbi ételek - bár önmagukban kevés hisztamint tartalmaznak - serkenthetik a hízósejtekből a hisztaminfelszabadulást:

• citrusfélék, eper, paradicsom, spenót, mogyoró, dió
• élelmiszer-adalékanyagok, ízfokozók

Hasznos lehet diétás napló vezetése is, amely segítségével kimutatható, hogy összefüggésben állnak-e a panaszok az elfgyasztott élelmiszerekkel.

Hisztamin intolerancia és gyógyszerek

Gyógyszerek is előidézhetnek hisztaminfelszabadulást vagy gátolhatják a DAO enzimet:

• izomlazítók
• fájdalomcsillapítók (pl. a nemszteroid gyulladásgátlók, acetil-szalicilsav, morfium)
• vérnyomáscsökkentők (pl. verapamil)
• antibiotikumok (cefuroxim, klavulánsav)
• köptetők (acetyl-cisztein, ambroxol)

A hisztamin intoleranca kivizsgálása

A hisztamin intolerancia gyanúja fennáll, ha

• kettő vagy több jellegzetes, hisztamin okozta tünet észlelhető, továbbá
• a panaszok hisztaminmentes diéta hatására vagy antihisztamin hatású gyógyszerekre javulnak.

A hisztamin intolerancia a vérmintából elvégzett teszttel, labor vizsgálatokkal igazolható. A betegségre a diamino-oxidáz (DAO) enzim alacsony aktivitása és a magas hisztaminszint utalhat. 4 hét hisztaminmentes diéta után orvosi ellenőrzés mellett úgynevezett hisztamin provokációs tesztet lehet végezni, amely a diagnózist megerősíti.

Fontos megkeresni a hisztamin intolerancia okát, pl. a háttérben álló lehetséges betegségeket, gyógyszereket, és kizárni az egyéb allergiás eredetet.

Hogyan kezelhető a hisztamin intolerancia?

Szerzett hisztamin intolerancia esetén a kiváltó ok kezelése jelenti a kezelés alapját. A bélbetegség kezelése, a panaszokat okozó gyógyszerek orvosi utasításra történő váltása a panaszok spontán javulásával járhatnak.

Az öröklött, genetikai eredetű hisztamin intolerancia esetén a kezelés alapja a szigorú, következetes hisztaminmentes étrend. A nem friss élelmiszerek hisztamintartalma magasabb, mint a friss élelmiszereké. Ezért lényeges, hogy a megvásárolt élelmiszert minél hamarabb fogyasszuk el, ne együnk feldolgozott húsokat, se ütődött gyümölcsöt. A főzött ételből csak aznap fogyasszunk. A hűtőből elővett élelmiszereket csak abban az esetben együk, ha hisztamintartalmuk eleve nulla (pl. brokkoli, cukkini, jégsaláta, spárga, sütőtök, vaj).

A terápia kiegészíthető gyógyszeres és enzimpótló kezeléssel is. A hisztamin hatását gátló úgynevezett antihisztamin gyógyszerek hozzájárulnak a panaszok csökkentéséhez. Csökkent enzimtermelés esetén a DAO enzim kapszula formában is pótolható, amely étrendkiegészítő formájában patikákban és drogériákban is kapható.

Célszerű kerülni a DAO enzimet gátló gyógyszerek alkalmazását, továbbá a beteg minden új típusú gyógyszer szedése előtt konzultáljon orvosával hisztamin intoleranciájával kapcsolatban.

Tovább Sajt és bor: Kellemetlen tüneteket okozhat

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Földi Ildikó
Felhasznált irodalom: Gergely János-Erdei Anna: Immunbiológia; Histamine and histamine intolerance; Laura Maintz, Natalija Novak: The American Journal of Clinical Nutriton 2007.