Ételallergia: Ne állítson fel öndiagnózist!
megjelent:
Egyre több tudományos kutatás igazolja, hogy az ételallergia divatjelenséggé lett, és sokkal több ember tartja allergiásnak magát, mint amennyien valójában azok.
Durván túlbecsüljük az ételallergiát
Az Allergy szaklapban megjelent tanulmány szerint, míg a szülők 34%-a állítja a gyermekéről, hogy ételallergiában szenved, addig a klinikailag kimutatható ételallergiás gyermekek aránya csupán öt százalék – írja a Receptneked.hu.
És ez nem az egyetlen tanulmány. Neves szaklapokban megjelent kutatások sora bizonyítja, hogy az öndiagnózis rendkívül félrevezető lehet. Többek között német és angol tanulmányok sora bizonyítja, hogy a vélt ételallergiások közül csak nagyjából minden tizedik érzékeny valamilyen élelmiszerre. Az ételallergia egyértelműen divat lett.
Marketingfogás lenne?
| Ételallergia vagy intolerancia? |
| Mivel az ételallergia és az étel-intolerancia részben hasonló tüneteket okoz (émelygés, hányás, görcsös hasi fájdalom, hasmenés), gyakran összekeverik a kettőt. Ételallergia vagy intolerancia?>> |
Ma már boltok százai foglalkoznak kifejezetten az élelmiszerallergiásokkal, és a nagy áruházláncok polcain is egyre több a termék az ételallergiások számára. Az allergénmentes élelmiszerek forgalma két számjegyű növekedést mutat, és Nagy-Britanniában csak a gluténmentes élelmiszerek százmilliárd forintos piacot jelentenek. De valóban ennyi allergiás lenne?
A kutatások szerint a felnőttek nagyjából 1százaléka szenved lisztérzékenységben, a tejre pedig a felnőtt lakosság 0,1-0,5 százaléka allergiás. Gyermekeknél kicsit magasabb az arány. Egy éves korig a csecsemők 2-3%-a szenved valamilyen ételallergiában.
A valóban ételallergiások száma tehát igen alacsony és nem is mutat dinamikus növekedést. Más a helyzet az étel-érzékenység esetében, ami egy sokkal nehezebben megfogható fogalom, és lényegesen nehezebben is diagnosztizálható. Sőt, az Amerikai Allergia és Asztma Társaság szerint nem is létezik megbízható diagnosztikai módszer.
Csak azt hisszük
Peter Gibson ausztráliai gasztroentrológus professzor érdekes kísérletet végzett. Glutén-, de nem lisztérzékeny embereknek adott gluténmentes- és magas gluténtartalmú ételeket. Az étrend gluténtartalmától függetlenül, a kísérletben résztvevők állapotuk romlásáról számoltak be.
Az eredményeket az egyik legnevesebb szaklapban is publikálta, és következtetésében utalt rá, hogy olyan betegség, mint glutén-érzékenység önmagában talán nem is létezik.
Egy neves szakíró ennél is tovább ment. Michael Pollak szerint, a gluténmentes diéta, a lisztérzékenyeket leszámítva, ma inkább egy hóbort:
„Ez egyfajta társadalmi járvány. Egyre több ember beszél róla, de a valóságban keveseknek van szüksége gluténmentes diétára. Ráadásul a glutén-mentes élelmiszerek jelentős része erősen feldolgozott élelmiszer, igen sok mesterséges anyaggal, például xantán gumival. Én ezeket nem szívesen enném meg.”
Tejérzékenység vagy tejhiány?
Hasonló a helyzet a laktózérzékenység esetében is. Egy brit felmérés szerint, a 44 százaléka azoknak, akik laktózérzékenynek tartják magukat, valójában soha nem vizsgáltatta meg magát, és csak újságcikkek és internetes források alapján álltak át tejmentes diétára. Ez pedig komoly probléma.
Ian Givens a Reading-i Egyetem professzora szerint a foszfor- és kalciumbevitelünk 60%-a tejtermékekből származik: ”Ha ezt kiiktatjuk, az csontfejlődési rendellenességeket eredményezhet.”
Ráadásul a kalcium csökkenti a cukorbetegség, de a keringési és egyes daganatos megbetegedések kockázatát is.
