Mi a különbség az allergia elleni készítmények között?

Az allergia kezelése általában tüneti, de súlyosabb vagy hosszan tartó, illetve visszatérő allergia esetén tartós gyógyszeres terápia is alkalmazható. A allergia elleni helyi hatású szerek (pl. orrcsepp, krém, szemcsepp) mellett a leggyakrabban használt és talán legismertebb készítmények az antihisztamin tabletták.

Hogyan hatnak az antihisztaminok?

Az antihisztaminok az allergiás reakciókért felelős molekulák egyikének, a hisztaminnak a felszabadulását, illetve receptorához való kötődését gátolják, így akadályozva meg az allergiás reakció kialakulását vagy súlyosbodását. Ezek a hatóanyagok szelektívek, ami azt jelenti, hogy csak egyféle receptoron hatnak, így csupán allergia esetén használhatóak ki előnyeik.

Mind rövid-, mind hosszú távú kezelésre alkalmasak a szájon át alkalmazható antihisztamin készítmények (pl. tabletta, szopogató tabletta), a tüneti kezelésre alkalmas allergia elleni szerek esetén azonban nem szabad túllépni az ajánlott kezelési időtartamot!

Az antihisztamin tabletták típusai: melyik a legjobb választás?

Az antihisztamin típusú allergia elleni hatóanyagokat két nagyobb csoportba soroljuk:

• Az első csoportba az úgynevezett első generációs, legkorábban felfedezett hatóanyagok tartoznak (pl. dimetinden, promethazin, chlorpheniramin). Ezek a hatóanyagok könnyen átjutnak az ún. vér-agy gáton, így befolyásolhatják a központi idegrendszer működését, ezért esetükben kell a leginkább számolni az álmosító, fáradékonyságot, fejfájást fokozó mellékhatásokkal. A fent említett mellékhatások miatt alkalmazásuk visszaszorult. Amennyiben mégis az ilyen típusú készítményeket kellene használnunk, más, nyugtató-altató hatású készítménnyel együtt alkalmazva fokozott óvatosságra van szükség, illetve ki kell tapasztalni az egyéni reakciót az adott készítményre.

• A második generációs antihisztaminok kevesebb mellékhatással rendelkeznek. Sokkal kevésbé szedatív (nyugtató) hatásúak, mivel nem kerülnek be a központi idegrendszerbe, emellett ritkábban okoznak fáradékonyságot, valamint fejfájást. Figyelni kell azonban az alkoholfogyasztásra a második generációs antihisztaminok szedésekor, mert az alkohol fokozhatja a gyógyszer mellékhatásait. Ennek ellenére az egyéni válaszreakciók nem mindig egyformák, így nem zárható ki az említett mellékhatások megjelenése.

Ezt olvasta már? A desloratadin alapú antihisztaminok és a gyógynövények interakciói

• A második generációs antihisztaminokat két csoportra oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak pl. a cetirizin és loratadin tartalmú készítmények, ezeknél valamivel jobban érzékelhető az álmosító hatás. Ezek a készítmények vény nélkül is elérhetőek. A második csoportba sorolhatjuk az egészen új hatóanyagokat, mint pl. desloratadin, levocetirizin, fexofenadin, bilasztin. Ezeket gyakran már „harmadik generációs” készítményekként is emlegetik, mivel gyakorlatilag egyáltalán nem rendelkeznek álmosító hatással, így alkalmazásuk ebből a szempontból biztonságos. A fexofenadin tartalmú készítményeknél azonban figyelembe kell venni, hogy hatásuk az alkalmazott dózistól is függ. Az alacsonyabb hatóanyag-tartalmú készítmény szénanáthás tünetek kezelésére ajánlott, míg allergiás bőrkiütések kezelésére a magasabb hatóanyag-tartalmú készítmény alkalmas. A csoport bizonyos készítményei vénykötelesek, mert más gyógyszerekkel egyszerre alkalmazva kölcsönhatások alakulhatnak ki, így használatuk mindenképp orvosi konzultációt igényel.

A tüneti kezelésre alkalmas készítmények

Rövidtávú tüneti kezelésként alkalmazhatóak az antihisztamin tabletták mellett a szemcseppek, orrcseppek és orrspray-k, illetve kenőcsök és gélek.

Szemcseppek

Az allergiaszezonban gyakori panasz az allergiás kötőhártya-gyulladás, illetve a szemviszketés és -kivörösödés. Az allergia elleni szemcseppek csökkentik a szem égő, viszkető érzését, irritációját, pirosságát, illetve a fokozott könnyezést is. Alkalmazásuk során azonban néhány szempontot érdemes szem előtt tartani:

• Fontos, hogy cseppentés után bármilyen jármű vezetése vagy kezelése veszélyes lehet, hiszen átmenetileg elhomályosulhat a látás a szemcsepp hatására, ezért ilyen esetekben fokozott elővigyázatosság szükséges.

• Kontaktlencse használata a kezelés során nem ajánlott.

• Érdemes figyelembe venni azt is, hogy még a szemcseppek esetén is bejuthat minimális mennyiség a vérkeringésbe, ami más betegségre szedett gyógyszerek hatását befolyásolhatja.

• Tévhit, hogy ezek a készítmények hosszútávon használhatóak! Amennyiben néhány napon belül nem történik javulás az állapotában, függessze fel a szemcsepp használatát, és forduljon orvoshoz.

Bővebben Gyakori kérdések a szemészeti készítményekről

Orrcseppek és orrspray-k

Ezek a készítmények az allergiás szénanátha, és orrnyálkahártya-gyulladás tüneteit csökkentik, mint pl. a tüsszögést, orrdugulást, orrfolyást, az irritált, viszkető érzést. Alkalmazásuk során két fontos dolgot kell figyelembe venni:

• Az egyik, hogy bizonyos mértékben bekerülhetnek a vérkeringésbe, így más gyógyszerekkel együtt alkalmazva elővigyázatosságot igényelnek.

• A másik szempont a kezelés időtartama: a vény nélkül kapható készítményeket 7 napnál tovább ne alkalmazzuk, mert hatásuk pont az ellentétére fordulhat, és a tünetek enyhülése helyett azok erősödését tapasztalhatjuk.

A vényköteles, szteroid tartalmú készítmények hosszabb kezelési periódusban is alkalmazhatóak, de mellékhatás-profiljuk elég széles, így amennyire lehet, érdemes lecsökkenteni a szükséges adagokat (természetesen orvosi felügyelet mellett).

Az asztmaszerű tüneteket mutató allergia komplexebb, tartósabb kezelést is igényelhet, így érdemes orvossal konzultálni, ha ilyen probléma merül fel.

Krémek és gélek

Allergiás bőrtünetek esetén az enyhébb tüneteket magunk is kezelhetjük házilag bizonyos allergia elleni krémekkel, gélekkel, azonban makacsabb vagy tartós allergiás reakció esetén érdemes szakorvosi segítséget kérni.

A bőrtünetek kezelésére leggyakrabban dimethinden és diphenhidramin hatóanyagú géleket alkalmazunk, melyek antihisztamin hatásúak. Ennek köszönhetően gyorsan megszüntetik a viszkető, égő érzést, és csökkentik a bőr kipirosodását. Mire figyeljünk?

• A dimethinden tartalmú gélek esetén fontos szem előtt tartani, hogy a kezelés ideje alatt érdemes kerülni a napsütést a tünetek kiújulásának megakadályozása érdekében.

• Fokozott elővigyázatossággal fogyaszthatók a terápia ideje alatt egyes gyógynövények, mert befolyásolhatják a készítmény hatását.

Mikor ellenjavallt az antihisztaminok alkalmazása?

Mint minden gyógyszernél, az antihisztaminok esetében is vannak bizonyos szempontok, amelyekre oda kell figyelnünk a biztonságos alkalmazás érdekében.

• Terhesség és szoptatás: Akármilyen típusú antihisztamint használunk, terhesség alatt csak megfelelő óvatossággal és orvosi ellenőrzés mellett tegyük azt, szoptatás ideje alatt pedig egyáltalán nem ajánlott a terápia folytatása, mert bizonyos mennyiség kiválasztódhat az anyatejbe. Erre a lokálisan alkalmazandó készítményeknél (krém, gél) is kell figyelnünk, mert ezek is bekerülhetnek a keringésbe. Gélek esetén ez csak akkor okoz problémát, ha nagyobb kiterjedésű bőrfelületen, hosszabb ideig alkalmazzuk az adott készítményt.

• Vesekárosodás: Az antihisztaminok óvatossággal alkalmazandók vesekárosodás vagy elégtelen veseműködés esetén is. Ha ilyen probléma áll fenn, mindig beszéljünk kezelőorvosunkkal, mert a használandó gyógyszeradagok módosítására lehet szükség.

Szintén elmondható, hogy bizonyos mértékben minden készítmény esetében előfordulhat mellékhatásként aluszékonyság, fáradékonyság, kimerültség-érzet. Ez az első generációs készítmények esetében gyakoribb jelenség, de minden más készítménynél is ki kell tapasztalni a szervezet egyéni válaszreakcióját. Az ilyen mellékhatás esetleges kialakulása miatt kerülni kell a kezelés során az alkoholfogyasztást, mert a gyógyszer és alkohol központi idegrendszerre kifejtett hatása (tehát a nyugtató-altató hatás is) felerősödhet, veszélyessé is válhat.

Kölcsönhatás más készítményekkel

A legtöbb antihisztamin esetében nem kell különösebb gyógyszerkölcsönhatással számolnunk, habár azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyógyszerekre adott reakció minden esetben egyéni, így saját szervezetünk válaszreakcióit kell kitapasztalnunk. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy a legújabb típusú készítmények, főleg a fexofenadin tartalmúak esetében kialakulhat kölcsönhatás pl. gombaellenes készítményekkel (ketokonazol, eritromicin), illetve alumínium- és magnézium-hidroxidot tartalmazó savlekötőkkel is, amely a várt hatás csökkenéséhez vezethet. Ennek elkerülése érdekében érdemes a gyógyszerek bevétele közt legalább 2 óra szünetet tartani.

Az allergia napjainkban egyre több ember napjait nehezíti meg, és sosem tudhatjuk, mikor alakulnak ki, vagy erősödnek fel annyira a tünetek, hogy felismerjük az állapotot. Tudnunk kell, hogy az allergia nem játék. Ritkán, de bizonyos esetekben az egész szervezetre kiterjedő allergiás reakció is kialakulhat, mely a szervezet sokkos állapotához is vezethet, ez az úgynevezett anafilaxiás sokk, amely akár az életet is veszélyeztetheti. Mivel az allergiás tünetek gyakran visszatérőek, vagy akár folyamatosan fennállnak, így minden esetben érdemes orvosunkkal konzultálni a legmegfelelőbb kezelés alkalmazásáról, hogy nyugodtan teljenek napjaink.

Tovább Megoldás az allergiára: immunterápia

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész