A körömrágás és az ujjszopás csökkenti az allergia kockázatát
megjelent:
Azok a gyermekek, akik kisiskolás korukban rágják a körmüket vagy szopják az ujjukat, kamasz- és felnőttkorukra társaiknál kevésbé hajlamosak a gyakori allergénekkel szembeni érzékenységre. Az asztma és a szénanátha veszélyét ugyanakkor látszólag nem befolyásolja a két rossz szokás.
Az eredmények egy Új-Zélandi populációbázisú születési kohorsz tanulmányból származnak. Összesen 1037, 1972 és 1973 folyamán a tengerparti Dunedin város környéki, vidéki területeken született résztvevőt vontak be. Etnikai szempontból az alanyok zöme Új-Zélandi európai volt, és a szerzők szerint a csoport a terület valamennyi szocioökonómiai státuszát reprezentálta.
Az 5 és 11 éves kor között végzett követéses vizsgálatok alkalmával a gyermekeket kikérdezték, hogy rágják-e a körmüket vagy szopják-e az ujjukat. 13 éves korban a résztvevők 70%-ánál, 32 éves korban 90%-ánál végeztek bőrpróbát, mely során ellenőrizték a poratka, fűfélék, macska és kutyaszőr, lószőr, kapokfa vagy gyapotfa (Ceiba pentandra) továbbá az Aspergillus fumigatus, Alternaria, Penicillium, és Cladosporium gombafajokkal szembeni érzékenységet. 32 éves korban a csótányallergia jelenlétét is ellenőrizték.
Nagyobb az ellenállás
A szülők elmondása szerint a rendszeresen körömrágó vagy ujjszopó gyermekek 31%-a legalább egy allergénnel szemben kevésbé volt érzékeny 13 éves korban és 32 éves korban, mint azok, akik gyermekkorukban egyik rossz szokást sem gyakorolták.
A kutatók elvégezték az atopiával (veleszületett túlérzékenységgel) köztudottan összefüggő tényezők szerinti korrekciót is (pl. a gyermek legalább négy hetes koráig anyatejes táplálásban részesült-e, van-e a háztartásban kutya vagy macska, illetve szerepel-e a szülők kórtörténetében atopiás megbetegedés). Emellett elvégezték a háztartás zsúfoltsága, a szocioökonómia státusz és a szülői dohányzás szerinti kiigazítást is.
Az elmondásuk szerint szénanáthás vagy asztmás résztvevőknél 13 éves korban a két betegség nem függött össze az ujjszopással vagy a körömrágással. A szerzők ennek kapcsán megjegyezték, hogy az asztma kialakulása az atopiához képest vélhetőleg kevésbé szorosan kapcsolódik az immunműködéshez, és hogy a gyermekkori asztmás esetek csupán egyharmada kapcsolódott látszólag atopiához.
Ne bátorítsuk a gyereket a rossz szoksára!
Amennyiben jövőbeni tanulmányok is megerősítik az említett kapcsolatot, akkor a szerzők szerint az allergiák megelőzésében a körömrágás és az ujjszopás hosszú távon hasznosnak tekinthető. Azt azonban mégsem javasolják, hogy gyermekeinket ezekre a rossz szokásokra ösztönözzük, hiszen az ujjszopás fogsor deformitáshoz, míg a körömrágás a kéz és a körömágy elfertőződéséhez vezethet.
Úgy tűnik, hogy az eredmények alátámasztják a higiénia hipotézist, mely szerint a környezeti mikrobiális expozíció csökkenti a belélegzett allergénekkel szembeni érzékenységet – számolt be Stephanie Lynch, az Új-Zélandi Dunedin Orvostudományi Egyetem kutatója a Pediatrics című orvosi szakfolyóirat online kiadásában.
Forrás: WEBBeteg
E.M.M., fordító, medicalnewstoday.com
