Ételallergia csecsemő- és gyermekkorban

A táplálékallergia csecsemő- és gyermekkorban ma már nem számít ritka betegségnek, ennek oka egyrészt az allergiás betegségek gyakoriságának általános emelkedése, másrészt a csecsemőkre és gyermekekre jellemző életkori sajátosságok.

Éretlen immunrendszer...

A táplálékallergia gyermekkori megjelenése a csecsemők és gyermekek gyomor-bélrendszerének sajátosságaival (áteresztőképesség, renyhébb bélmozgások), az immunrendszer éretlenségével (a bélfalban termelődő védő hatású immunglobulin, az IgA mennyisége csecsemőknél kevesebb) áll összefüggésben, melyeket még inkább felerősíthet az anyatejes táplálás elhagyása, illetve tejfehérje alapú tápszerrel történő helyettesítése. A gyomor-bélcsatorna nyálkahártyája óriási felszívó felületet jelent, csecsemőkorban a nem tökéletesen lebontott fehérjék könnyebben átjutnak a bélfalon, és találkozva bizonyos immunsejtekkel az egész szervezetet érintő immunválasz kialakulását indítják el. Az állati eredetű fehérjék jobban allergizálnak, mint a növényi fehérjék.

Ugyanúgy, ahogy egyéb allergiás betegségeknél, a táplálékallergia esetében is igaz, hogy az allergia hajlam fokozódik, ha mindkét szülő azonos allergiás betegségben szenved.

A csecsemők, gyermekek esetében a tej, tojás, búzaliszt és a szója fehérjéi a leggyakoribb allergizáló tápanyagok, de előfordul a citrusfélék (banán, kivi) iránti túlérzékenység is. Nagyobb gyermekek esetében gyümölcsök, zöldségek allergizáló hatásával kell inkább számolni (pl. zeller, paradicsom, földimogyoró).

Keresztallergiák

Fontos, hogy tudjunk a keresztallergiákról. Ilyenkor különböző eredetű allergének hasonló allergiás reakciót váltanak ki. Például különböző tejtermelő állatok (tehén, juh, kecske) tejfehérjéi között jöhet létre keresztreakció. Ezért nem javasolt pl. hogy a tehéntej fehérjére érzékeny gyermeknek kecske- vagy juhtejet adjunk. Erős a keresztreakció a szárnyasok tojás fehérjéi között, így előfordulhat, hogy pl. a tyúktojás fehérjére érzékeny gyermek a csirkehúsra, illetve a madártollra is túlérzékenységi reakcióval válaszol.

A légúti és a táplálékallergének közötti keresztreakció is ismert, pl. a parlagfű-dinnye, tökfélék vagy pl. a nyír-alma, őszibarack, körte vonatkozásában. A burgonya, mogyoró, élesztő, búza és paradicsom fűpollenre érzékenyeknél adhat keresztreakciót. A tenger gyümölcsei egymással is keresztreakciót idézhetnek elő, de pl. poratka és rákok közötti keresztreakció is ismert.

Részletesen a tünetekről

A táplálékallergia tünetei sokfélék lehetnek, érinthetik az emésztőrendszert, a légutakat és a bőrt, lehetnek azonnaliak, vagyis az étel elfogyasztását követően akár néhány perccel már jelentkezhetnek, de az is lehetséges, hogy csak órák múlva észlelhetők. Az emésztőszervi tünetek a leggyakoribbak (hányinger, hányás, vízszerű hasmenés, véres széklet, görcsös hasi fájdalom, tartós étvágytalanság, vashiányos vérszegénység, haspuffadás). Az orális allergia szindróma (OSA) esetében pl. elegendő, ha az allergizáló étel az ajkakhoz ér, máris kialakul az allergiás reakció, ajkak körüli vörösség, apró bőrkiütés, duzzanat, viszketés formájában.

Előfordul, hogy az allergiás reakciót okozó étel fogyasztása bőrtünetet okoz, ezek a csalánkiütés, arc, szemhéj körüli duzzanat, ekcéma lehetnek leggyakrabban. Ritkábban légzőrendszeri és egyéb tünetek is jelentkezhetnek táplálékallergia következtében, pl. rekedtség, nehézlégzés, fulladás, esetenként egyes táplálékok migrént is okozhatnak.

Legfontosabb a kivizsgálás

Az ételallergia gyanúja mindig megköveteli az allergológiai kivizsgálást, majd az oki diagnózis birtokában a megfelelő kezelést és a gondozást. A kivizsgálás részei a különböző allergia vizsgálatok: a Prick-teszt, vérből végzett össz és sepcifikus IgE tesztek, valamint az újdonságnak számító, még pontosabb diagnózist nyújtó úgynevezett molekuláris allergia diagnosztika (MAD).

A gondozás fontos eleme a szükséges diéta beállítása, illetve az étel naplók vezetése és rendszeres értékelése. A szakorvosi vizitek mellett fontos a társszakmákkal (pl.: bőrgyógyász, gasztroenterológus, fül-orr-gégész) történő konzultáció, valamint a dietetikai tanácsadás is.

A dietetikus az allergológiai diagnózis alapján olyan, személyre szabott étrend összeállításában tud a szülőknek segíteni, amely az allergizáló anyagok kihagyásával, azok helyettesítésével biztosítja a megfelelő, növekedéshez szükséges tápanyag bevitelt a gyermekek számára.

Nagyon fontos momentum az ételallergia kialakulásának megelőzése, ami főként a magas kockázatú családok gyermekeire való fokozott odafigyelést jelenti. Az ilyen csecsemőknél az anyatejes táplálás forszírozása javasolt, elengedhetetlenül fontos a korai antibiotikus kezelés kiküszöbölése, valamint a passzív dohányzás mellőzése is.

Fontos, hogy a táplálékallergiák elkülönítésre kerüljenek egyéb, hasonló tüneteket és panaszokat okozó betegségektől, így pl. a táplálék intoleranciáktól, a gluténérzékenységtől. Az elkülönítésben is kulcsszerepe van az allergológiai kivizsgálásnak. A táplálék allergiák a többi allergiás betegséghez hasonlóan krónikus betegségnek tekinthetők, így a betegek allergológiai gondozása, folyamatos tanácsadással, betegtámogatással is kiegészül.

Dr. Bánfi Andrea PhD. főorvos
A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet szakmai vezetője, gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász