A nem-cöliákiás gluténérzékenység
frissítve:
A régóta ismert lisztérzékenység mellett egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el.
Mi a nem-cöliákiás gluténérzékenység?
A nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS, non-celiac gluten sensitivity) a gabonafélék fogyasztása során jelentkező tünetegyüttes, amit az 1980-as években írtak le először, majd 2011-ben fogadta el a szakmai konszenzus kórképként. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a gabona fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a gluténérzékenységet (más néven lisztérzékenység, cöliákia), sem pedig a búzaallergiát (gabonaallergiát).
- A lisztérzékenység autoimmun eredetű betegség, a genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, ami következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.
- A búza- vagy gabonaallergia során a panaszok létrejöttének az oka a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz, allegiás reakció. Ebben az esetben tehát az immunrendszer érintettségéről beszélünk, a betegség megjelenésében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak.
- A nem-cöliákiás gluténérzékenység esetében a glutén fogyasztásának hatására a fenti eltérések nem igazolódnak, ám mégis kellemetlen emésztési panaszok jelennek meg gabonafélék fogyasztása során. A tünetek megjelenésében a bél áteresztő képességének fokozódása - és ennek következtében bizonyos fehérjék bejutása az immunsejtekhez - játszik szerepet.
Részletesen A gabonafélék fogyasztásával összefüggő panaszokról
Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint akár a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, akár a még ritkább gabonaallergia.
A gluténfogyasztás esetén jelentkező tünetek
A valódi cöliákia, azaz a liszt- vagy gluténérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, csak ezek alapján nem lehet megkülönböztetni a két betegséget. Mindkét betegség esetén jellemzőek a típusos hasi tünetek:
- puffadás,
- hasi fájdalom,
- hasmenés és székrekedés,
- böfögés és hangos bélmozgások.
Eltérés a tünetek megjelenési idejében mutatkozik:
- NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, napokkal jelentkeznek,
- lisztérzékenység esetén ez hosszabb idő, napok-hetek, akár hónapok is eltelhetnek.
Felnőttkorban egyre gyakrabban a nem típusos, nem-hasi tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek: krónikus fáradtság, koncentrációzavar, fejfájás, fokozott hajhullás, szájnyálkahártya afták, csont és ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, kezekben és lábakban zsibbadás érzés, bőrgyulladás, nehezített vagy sikertelen teherbeesés, vetélés, korai menopauza és nem akaratlagos fogyás vagy hízás. Mivel a panaszok nem specifikusak, a nem-cöliákiás gluténérzékenység felismerése igen nehéz.
| A panaszok irritábilis bél szindrómát, fruktánintoleranciát is takarhatnak |
| Szakértők szerint jóval többen gondolják magukat gluténérzékenynek, mint ahányan valóban azok. Az irritábilis bél szindrómában (IBS) tünetfokozó lehet a búza fogyasztása, ezért sokaknál jelentkezhetnek emésztási panaszok gabonatermékek fogyasztását követően, de az ő esetükben nem a glutén a felelős mindezért, hanem a búzában lévő szénhidrátok. Lehetséges ok a fruktánintolerancia, az NCGS-ként azonosított esetek jelentős része mögött ez a kórkép áll. A gabonafélékben is megtalálható fruktán nevű szénhidrát (a fruktóz egyik formája) emésztési képtelensége az arra érzékenyeknél szintén kellemetlen emésztési panaszokat idéz elő. Fruktánt ugyanakkor a gabonaféléken kívül tartalmaz a fejes káposzta, hagymafélék, brokkoli, spárga, csicseriborsó is, így amennyiben ezen ételek fogyasztása után is hasonló tüneteket tapasztal, a fruktánemésztés problémája valószínűsíthető. Amennyiben a gabonafélékben található szénhidrátok okozzák a panaszokat, a kellemetlenségeket kiváltó ételek kerülése ajánlott, de nem szükséges a szigorú gluténmentes étrend követése! Tovább Biztosan lisztérzékenység? Szükséges a gluténmentes étrend? |
Kivizsgálás és a betegségek megkülönböztetése
A lisztérzékenység kivizsgálásának része a vérvétel - antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal, továbbá a gyomortükrözés - vékonybél biopsziás minta szövettani vizsgálata. Nem-cöliákiás gluténérzékenység gyanúja esetén is el kell végezni ezeket a vizsgálatokat annak érdekében, hogy a cöliákiát és a búzaallergiát ki lehessen zárni. Ha ez megtörtént és ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, akkor lehet elkezdeni a nem-cöliákiás gluténérzékenység irányába történő kivizsgálást.
A kórkép diagnosztizálásának fő eszköze a kizárásos diéta. Ennek során a beteg megadott ideig szigorú gluténmentes diétát folytat, majd megfigyeli, hogy a tünetei javulnak-e ez idő alatt. Ha minden egyéb betegség lehetőségét kizártuk, amely a tünetei hátterében állhatnak és a panaszai a diéta hatására megszűnnek, akkor abban az esetben kimondható az NCGS diagnózisa.
Gluténmentes étrend a megoldás
A diagnózis birtokában a nem-cöliákiás gluténérzékenység kezelése is a cöliákiával azonos gluténmentes étkezéssel történik, ez mindkét betegség esetén javítja a panaszokat. A bél fokozott áteresztőképessége miatt gyakran átmenetileg más, panaszt okozó élelmiszereket is ki kell zárni az étrendből, ezek idővel visszaépíthetőek.
Fontos különbség azonban, hogy valódi autoimmun lisztérzékenység esetén már kis mennyiségű glutén fogyasztása komoly bélrendszeri elváltozásokat és felszívódási zavarokat okoz a vékonybélben, addig a nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén az emésztési panaszok ellenére nem történik hasonló szöveti károsodás.
Az új étkezési szokások kialakításában, az alapanyagok helyettesítésében dietetikus is segítséget nyújthat.
Tovább A gluténmentes diéta
.jpg "Dr. Sárdi Krisztina, belgyógyász, gasztroenterológus")
