Tények és tévhitek a szezonális allergiáról

Az allergiák különböző formáiban rengeteg ember szenved, az allergiás betegségek a krónikus megbetegedések egyik leggyakoribb csoportját képezik. Talán gyakoriságuknak is betudható, hogy számtalan tévhit kering az allergiákkal kapcsolatban, így fontos tisztában lennünk azzal, melyek is ezek a téves információk. Melyek a leggyakoribb tévhitek, és mik a tények?

A gyermekkorban jelentkező szezonális allergiát ki lehet „nőni”.

Hamis. A legtöbb gyermek felnőtt korában is tapasztal allergiás panaszokat, főleg szénanátha, vagyis allergiás rinitisz esetén. Egy svéd tanulmányban 82 allergiás gyermeket követtek, akiknek 99%-ánál 12 év után is jelentkeztek a panaszok, bár 39%-uk a tünetek javulásáról számolt be.

A pollenkoncentrációból megjósolható az allergiás tünetek súlyossága.

Igaz. A pollenkoncentráció mérése során azt határozzák meg, hogy adott időintervallumban milyen magas a levegőben keringő pollenek száma. Amennyiben ez a szám magas, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki allergiás panaszok.

A vágott virágok gyakran okoznak allergiás tüneteket.

Hamis. Az allergiás tüneteket általában a fűfélék, fák, gyomnövények váltják ki, ezekből azonban jellemzően nem készülnek virágcsokrok.

A helyi termesztőktől vásárolt méz csökkentheti az allergiás panaszokat.

Hamis. Sokan azt gondolják, hogy a méz fogyasztásával mérsékelhetőek az allergiás panaszok. A pollenallergiát azonban általában nem a mézben található típusok okozzák, így fogyasztásával nem erősíthetjük immunrendszerünket a pollenek ellen.

A tengerparton nincsenek pollenek.

Hamis. Az allergiás panaszokkal küzdők számára az alacsony pollenkoncentráció miatt egy kis felüdülést jelenthet ugyan a tengerpart, a fűfélék azonban ezeken a helyeken is gyakoriak. Sőt, a parttól több, mint 500 km-re a tengeren is találtak parlagfű pollent a levegőben, így teljes megváltást a parti levegő sem jelent.

Az eső elmossa a polleneket.

Igaz. A hőmérséklet, napszak, páratartalom és az eső is befolyásolja a pollenkoncentrációt. Az allergiás panaszokkal küzdők számára a legideálisabb időszak a sétára rögtön esőzés után adódik, mivel ilyenkor igen alacsony a levegőben a pollenszám. A hideg, párás időben szintén jelentősen alacsonyabb a pollenkoncentráció, mely egyébként általában délelőtt 10 és délután 4 között a legmagasabb, főleg meleg, száraz, szeles napokon.

A penészallergia csak zárt terekben jöhet elő.

Hamis. A penészgombák spórái igen aprók, így bárhol előfordulhatnak. A földben, lehullott leveleken, korhadó fákon is nőnek a penészgombák, melyeknek elsősorban a párás idő kedvez. Nyáron sokkal gyakoribbak az allergiás reakciók penészre, mivel télen a legtöbb penészgomba inaktív, tavasszal azonban a természettel együtt a penészgombák is újjáélednek.

Ha gyermekkorban nem alakult ki allergia, felnőttkorban nem is fog.

Hamis. Az allergiás panaszok sokszor gyermekkorban kezdődnek, azonban felnőttkorban is kialakulhatnak. Sokszor költözés, környezetváltozás váltja ki az allergiát, mikor szervezetünk új allergénekkel találkozik.

Az allergia elleni „oltások” (immunterápia) segíthetnek.

Igaz. Bár az immunterápia az allergia ellen nem jelent teljes gyógymódot, a meghatározott időközönként ismételt immunterápiával csökkenteni lehet az allergiás tünetek súlyosságát bizonyos allergének esetén. Ma már nem csak injekció formájában beadható, de szájon keresztül alkalmazható formák is léteznek.

Tovább Allergia: miért van egyre több beteg?

Forrás: DRportal