Húsallergia - okok, tünetek és kezelés

Ha húsfogyasztást követően bedugul az orrunk, vagy épp folyni kezd, hányingerünk támad, vagy bőrkiütéseink lesznek, akkor elképzelhető, hogy húsallergiánk van.

Bármilyen állat húsa a sejtjeinek bizonyos fehérje alkotórészei ellen az arra allergiás ember szervezetében termelődő antitest útján kiválthat allergiát. Ugyan a húsallergia ritka, az elmúlt néhány évben mégis több esetet is jelentettek és a számok továbbra is növekednek annak következtében, hogy egyre többször tudják felállítani a pontos diagnózist.

A húsallergia bármely életkorban kialakulhat. Ha az egyik húsfélére allergiások vagyunk, akkor elképzelhető, hogy más húsokkal szemben is kialakul az allergia (például egy csirkehúsra allergiás egyénnél a többi baromfi húsával szemben is, így pl. a pulykáéra, a kacsáéra).

Kutatások kimutatták, hogy a tejallergiás gyermekeknek egy nagyon kis hányada allergiás a marhahúsra is. Mielőtt azonban a tejallergiás gyermekünk étrendjéből eltávolítanánk a marha- vagy sertéshúst, vizsgáltassuk ki allergológus szakorvossal.

Ez is érdekelheti Csecsemőtáplálás és ételallergia

A húsallergia tünetei

Ételallergia akkor alakul ki, amikor az immunrendszer érzékennyé válik és szélsőségesen reagál leggyakrabban az étrendben található fehérjékre (ritkábban szénhidrátokra, zsírokra), amik rendszerint a legtöbb ember számára nem okoznak problémát. A tünetek az alábbiak lehetnek:

• hányás,
• gyomorgörcsök,
• emésztési zavar,
• hasmenés,
• ziháló légzés,
• légszomj, nehézlégzés,
• szüntelen ismétlődő köhögés,
• szorító érzés a torokban, rekedt hang,
• gyenge pulzus,
• sápadt vagy kékes színű bőr,
• csalánkiütés
• duzzanat, ami érintheti a nyelvet és/vagy az ajkakat,
• szédülés,
• zavartság,
• anafilaxia, ami egy súlyos, potenciálisan életveszélyes allergiás reakció.

Ezt olvasta már? Ön tudja, mit tegyen anafilaxiás sokk esetén?

Ez a cikk is érdekelheti A gyermekkori ételallergiáról általánosságban

A húsallergia kiváltó okai

A húsallergiát emlősállatok és esetenként a baromfifélék húsának fogyasztása válthatja ki.

Ha valaki allergiás a húsra, akkor a szervezete fizikai fenyegetésnek tekinti a húst. Az első alkalommal, amikor ez az immunválasz jelentkezik, akkor az immunrendszer specifikus immunglobulin E (IgE) antitesteket termel, hogy leküzdje ezt a fenyegetést; és ezek az antitestek a szervezet immunsejtjeihez kapcsolódnak.

Ezt követően minden húsfogyasztás alkalmával az allergén az IgE antitestekhez kötődik, aminek hatására a sejtek hisztamint és egyéb kémiai anyagokat szabadítanak fel, ezáltal próbálva védekezni.

Attól függően, hogy az antitestek mely szövetben termelődnek, ezek a kémiai anyagok enyhe vagy akár súlyos tüneteket is okozhatnak. Súlyos allergiás reakció lehet az anafilaxia, ami egy potenciálisan életveszélyes reakció, amit azonnal epinefrinnel kell kezelni.

A ’Lone star’ (magányos csillag) elnevezésű kullancs csípése - mely az Egyesült Államokban és túlnyomórészt Amerika délkeleti részén fordul elő Texastól Iowaig és New Englandig - allergiát válthat ki a vörös húsokkal szemben, ideértve a marha- és a sertéshúst is. Ez a speciális allergia az úgynevezett alfa-gal szénhidráthoz kapcsolódik, és legjobban vérvizsgálattal diagnosztizálható. Bár az élelmiszerekre adott válaszreakciók rendszerint azonnal jelentkeznek, az alfa-galra adott allergiás reakciók esetében a tünetek kialakulása gyakran több órába is beletelik. A vörös hús elfogyasztása és az allergiás reakció megjelenése között eltelt jelentős idő következtében kihívást jelenthet a tüneteket kiváltó élelmiszerek és a tünetek közötti kapcsolat felfedezése. Ezért ajánlott a betegséget ismerő allergológus szakvéleménye.

A húsallergia diagnosztizálása

A húsallergia tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, és elképzelhető, hogy nem minden esetben tapasztalhatók ugyanazok a tünetek. Az élelmiszerekkel szembeni allergiás reakciók érinthetik a bőrt, a légutakat, a gyomor- és bélrendszert, és a szív- és érrendszert is.

Ha felmerül a húsallergia gyanúja, akkor ideje felkeresni egy allergológus szakorvost, aki meg tudja határozni, hogy milyen vizsgálatok elvégzésére van szükség, és hogy fennáll-e valamilyen ételallergia, majd ezt követően segíthet az allergia kezelésében.

A diagnózis felállításához az allergológus alaposan kikérdezi a beteget a kórelőzményekről és a tünetekről. Többek között az alábbi kérdésekre lehet számítani:

• Mit és mennyit evett?
• Mennyi időbe telt a tünetek megjelenése?
• Milyen tüneteket tapasztalt, és azok mennyi ideig tartottak?
• Előfordult-e, hogy ismét evett ugyanolyan húst, akár más formában, anélkül, hogy tünetek jelentkeztek volna?

Az allergológus szakorvos általában bőrpróbát és/vagy vérvizsgálatot rendel el. Ezek jelzik, hogy az ételspecifikus IgE antitestek jelen vannak-e a szervezetben.

A bőrpróbák eredménye rendszerint nagyjából 15 percen belül megjelenik. Az alkar vagy a hát bőrét megkarcolják egy kis mennyiségű ételallergént tartalmazó pici, steril tűvel. A nem fájdalmas, de időnként kellemetlen vizsgálat eredménye akkor tekinthető pozitívnak, ha egy elég nagy méretű (szúnyogcsípéshez hasonlatos) duzzanat alakul ki az allergén bejuttatásának helyén.

A vérvizsgálat során az ételspecifikus IgE antitestek mennyiségét mérik meg a vérben. Az eredmények általában egy hét alatt állnak rendelkezésre és számértékkel jelenítik meg őket.

Az allergológus szakorvos ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit a beteg által megadott kórelőzményekkel együttesen használja fel a diagnózis felállításához. Míg a kórelőzmény és a diagnosztikai eredmények ételallergiára utalhatnak, az allergológus szakorvosnak elképzelhető, hogy további vizsgálatokat kell végeznie, mielőtt megerősíti a diagnózist.

Bizonyos esetekben az allergológus ételterheléses tesztet javasolhat, ami az ételallergia diagnosztizálásának aranystandardja. Ez költséges és időigényes lehet. Bizonyos esetekben pedig potenciálisan veszélyes, ezért nem szokták rutinszerűen végezni az allergia igazolására, ha a kórelőzmények és az egyéb vizsgálatok valószínűsítik az ételallergiát. Leginkább akkor kerül sor az alkalmazására, amikor a kórtörténet és/vagy a vizsgálatok eredményei nem eléggé következetesek vagy meggyőzőek az ételallergia igazolására.

Az ételterheléses teszt során a beteg a feltételezetten allergiát kiváltó ételt fogyasztja el kis mennyiségben, növekvő dózisokban, egy adott időtartamon belül, az allergológus szakorvos szigorú felügyelete mellett. A sürgősségi gyógyszerek és felszerelések kéznél vannak az eljárás alatt.

Az ételterheléses vizsgálatok később annak megállapítására is elvégezhetők, hogy a beteg esetleg „kinőtte-e” az ételallergiát.

A húsallergia kezelése és a tünetek megjelenésének megelőzése

Ha az orvos húsallergiát diagnosztizál, akkor a legjobb gyógymód az allergiát kiváltó élelmiszerek kerülése. Gondosan ellenőrizzük az élelmiszeripari termékek címkéit az összetevőket illetően. Tanuljuk meg és jegyezzük meg a kerülendő összetevők egyéb elnevezéseit is.

Étkezésnél legyünk különösen körültekintőek. A pincérek és időnként a konyhai személyzet sincs tisztában minden esetben az étlap összes ételének minden összetevőjével.

Annak, akinek ételallergiája van, minden bizonnyal változtatnia kell azt illetően, hogy mit fogyaszt. Az allergológus szakorvos hasznos információforrásokat javasolhat, ideértve a speciális szakácskönyveket, a betegtámogató csoportokat és a regisztrált dietetikusokat, akik segíthetnek összeállítani az étrendet.

Súlyos ételallergia kezelése epinefrinnel

Az ételallergia, beleértve a húsallergiát is, okozhat enyhe vagy akár életveszélyes tüneteket is; az egyes reakciók súlyossága megjósolhatatlan. Azoknál, akik korábban csak enyhe tüneteket tapasztaltak, hirtelen súlyosabb reakciók jelentkezhetnek, ideértve az anafilaxiát is, bár az anafilaxia nem számít gyakori kórképnek.

Az epinefrin az anafilaxia elsővonalbeli kezelése. Anafilaxia akkor következik be, ha egy allergén hatására a kémiai anyagok áradata a szervezetet azonnali kezelés hiányában sokkos állapotba juttatja. Az anafilaxia másodpercek vagy percek alatt jelentkezhet, gyorsan súlyosbodhat és halálos is lehet.

Anafilaxia esetén csak az epinefrin segít, de enyhébb tünetek esetén más szerek jönnek szóba

Az ételallergia enyhe tüneteinek kezelésére más gyógyszerek is felírhatók, ideértve az antihisztaminokat és a salbutamol hatóanyag-tartalmú készítményeket, de fontos megjegyezni, hogy az epinefrinnek nincs helyettesítője: ez az egyetlen olyan hatóanyag, ami visszafordíthatja az anafilaxia életveszélyes tüneteit. Az egyéb gyógyszerek az epinefrin alkalmazását követően adhatók, míg az antihisztaminok alkalmazhatók önmagukban is az enyhébb allergiás reakciók esetén.

Tovább Rák- és halallergia

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; Meat Allergy (acaai.org)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus