Allergiás reakciót okozhat a csótány és a zöld vándorpoloska is az arra érzékenyeknél
megjelent:
Kevésbé ismert, hogy számos, a környezetünkben élő rovar is kiválthat allergiás reakciókat az arra érzékenyek körében - tudtuk meg a közelmúltban a Semmelweiss Egyetem által rendezett online konferencián.
A rovarokkal szembeni allergiás reakciókra is ugyanaz érvényes, mint más allergiákra, vagyis hogy az egészséges szervezet számára valójában ártalmatlan anyagokról van szó, ezekre csupán az allergiások szervezete reagál túlzott immunreakcióval.
A lehullott hámsejtjeinken táplálkozó házi poratkától is sok millióan szenvednek (a világon élő emberek 1-2%-a). Az ő allergiájukat az észrevehetetlen (0,2-0,3 mm-es) állat széklete váltja ki. A háztartásokban szinte mindig, mindenhol megtalálható pornak egy kis kanálnyi adagjában 250 ezer atkaszékletcsomót lehet a speciális mikroszkóp alatt összeszámlálni a laboratóriumban. Az orvos tanácsa elsősorban is az, takarítsunk sűrűn és aludjunk hálóruhában, akkor kevésbé kerül a levált hámsejtünk a matracba, kevesebb táplálékot nyújtunk a közelünkben megtelepedett atkának.
Ez is érdekelheti Immunterápia a háziporatka-allergia ellen
Az atka mellett az élelmiszer-látogató kártevők: a csótány (német, konyhai, amerikai), a hangya (házi, vörös-, fáraó-) is nehezítik az életünket. Ezek mind „kozmopolita fajok”, azaz kedvelik az emberi lakhelyeket – némelyik a meleg, mások a magas páratartalom miatt. A vöröshangya kifejezetten agresszív, csípése fájdalmas is lehet. A fáraóhangyák kivételével a kolóniák nem a lakásban élnek.
Kevésbé ismert állati allergiák is léteznek
Viszonylag kevés szó esik a csótányokról, holott veszélyesek, mert fertőző ágenseket hordozhatnak. Sokakat allergizál is ez a rovar. Az allergénre adott válaszreakció vizsgálatakor az amerikai gyerekek 60%-át találták érzékenynek. Bár hazánkban részletesen még nem vizsgálják, de a jelenség már itt is igazolt.
A légúti allergizáló invazív poloska faj, a zöld vándorpoloska Etiópiából érkezett – a kereskedelmi forgalom, az áruk szállítása révén. Az USA-ban 1998-ban jelent meg, Európában először Zürichben tűnt fel 2002-ben. Nálunk előbb Baranyában, majd ezután Pest megyében látták, 2013-ban. Gyorsan szaporodnak – a számukra kedvezőbb melegebb klíma miatt várhatóan egyre több lesz belőlük. Allergizáló szerepükkel számolni kell, mert az elpusztult rovar testével szemben a vizsgáltak magas százaléka mutat érzékenységet. Amit megtehetünk, annyi, hogy próbáljuk megakadályozni ősszel az áttelelésre készülődő poloska lakásunkba való beköltözését (pl. szúnyogháló felhelyezésével az ablakokra).
Az allergia nem szüntethető meg, tünete viszont csökkenthető – ismétli meg az alapvetően jól ismert tételt Erdélyi doktor. Próbáljuk kerülni a találkozást az allergizáló állatokkal. Az, hogy ki mire érzékeny, többféle módon vizsgálható: bőrpróbával (Prick teszt), vagy allergénspecifikus IgE-szint ellenőrzésével, utóbbi arra szolgál, hogy lássuk, van-e a vérben immunglobulin. Ismert még a provokációs teszt, a légzésfunkciós vizsgálat. Erős tünetekre antibiotikumot, szteroidkészítményt adnak. Kezelési lehetőség a hiposzenzibilizáció – ekkor éveken át (3 év a folyamat) kis, majd egyre nagyobb mennyiséget juttatnak – a bőr alá, nyelv alá – injekcióval az allergiát kiváltó anyagból. Várhatóan idővel tompul az érzékenység az allergénnel szemben.
Tovább Hogyan zajlik az immunterápiás kezelés?
WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Semmelweis Egészség Napok, 2020. november 26.
