A pollenallergia és a koronavírus okozta betegség felismerése, elkülönítése

A pollenekre érzékeny allergiás emberek közül immár mind többen észlelik a kellemetlen tüneteket a különböző napszakokban. A COVID-19 betegség és az allergia közti különbség pontos megkülönböztetése sok esetben félelemmel tölti el elsősorban azokat, akik még nincsenek beoltva a COVID-19 elleni vakcinával.

A tünetek egy része lehet hasonló jellegű, de a szakemberek mégis pontos különbözőségekre hívják fel a figyelmet.

Ugyancsak érdemes az asztmás betegek tüneteire is kellő felelősséggel tekinteni, hiszen ők is a veszélyeztetett csoportba tartoznak. Az asztmás betegek légútjai fokozottan érzékenyek a légutakra ható irritációkra, allergénekre. A pollen vagy más, a levegőben szinte láthatatlan irritáló anyagok belégzése során az allergiában szenvedők nagy része megtapasztalta, hogy a kínzó köhögés gyakorta asztmás állapotot is előidézhet. A szakorvosi beavatkozás, kezelés elkerülhetetlen!

Magyarországon ma már minden ötödik embernél diagnosztizáltak valamilyen allergiás betegséget, amit a tavaszi és nyári időszakok egyre intenzívebbé tesznek. Ebben a statisztikában nem szerepelnek azok, akik nem fordulnak orvoshoz, csupán elszenvedik a kellemetlen tüneteket, és helytelenül, öngyógyítással kísérleteznek, ami az allergiás betegségek esetében valódi könnyebbséget sajnos nem hoz a beteg életében. Az egészségi állapotuk azonban fokozatosan rosszabbodik.

Ennek egyik legkritikusabb következménye az asztma, amely súlyos, ugyan kezelhető, de nem gyógyítható légúti betegség, s a páciens állapotromlását nagyban veszélyezteti, ha valaki koronavírussal fertőződik meg. Az asztma bármely életkorban kialakulhat, de gyermekkorban a leggyakoribb, és az allergia következményeként is tartóssá válhat, a szüntelen köhögés miatt. Az allergiás asztmát a levegőben lebegő allergének (pollenek, spórák, atkák stb.) provokálhatják. Az asztma minden egyes oka, kialakulásának módja nem teljesen ismert még az orvostudományban.

Dr. Pap Mária, tüdőgyógyász főorvos elmondta azt is: - Az asztma krónikus betegség, egyebek mellett a hörgők gyulladásos állapotával jár. Az asztmás és allergiás páciensek fokozottabb légúti tüneteket tapasztalhatnak allergiaszezonban az allergénhatások miatt. A COVID-19 megjelenése, világjárvánnyá alakulása előtt is a legtöbb allergiás, asztmás beteg nagyon megszenvedte a kora tavasztól egészen októberig elhúzódó allergiás időszakot. Az időben elkezdett speciális gyógyszerek, orr- és garatspray, légzéskönnyítő készítmények előírás szerinti használata, fokozott figyelemmel, sokkal nagyobb szerepet kap a koronavírus-járvány miatt, mint bármikor idáig. Az asztmások, allergiások immunrendszere gyengébb, sajnos a fertőződésekre is hajlamosabbak, ezért különös óvatossággal kell vigyázniuk magukra. A COVID-19 elleni védőoltás beadatása számukra is ajánlott, megóvja őket a nagyon súlyos kimenetelű koronavírus-fertőzéstől. Az allergiás betegeknek mindenkor időben kell kérniük szakorvosuk vizsgálatát, s ugyancsak a pollenszezon kezdete előtt elkezdeni a szervezetük védelmét, a részükre felírt készítményekkel.

- Egyre több allergiás embertől hallható a kétségbeesett kérdést: „Honnan tudom megkülönböztetni, hogy a panaszaim az allergiám tünetei-e vagy esetleg megfertőződtem a koronavírussal?” Milyen alapvető jó tanácsokkal szolgál részükre főorvosnő?

- A koronavírus-fertőzés leggyakoribb tünetei közé tartozik: a láz, a száraz, kínzó köhögés, a torok- és a fejfájás, a légszomj, ami a betegek beszámolója alapján is félelmetes állapotnak tűnő érzés, az erős végtag- és izomfájdalom, a végtelen gyengeség, elesettség érzése, a szaglás és ízlelés elvesztése, a tüdőgyulladás, valamint a mellkas fájdalma, nyomása, amit a tüdőérintettség idézhet elő, ezzel összefüggésben a gyötrő köhögés is. Sokan arról számolnak be, hogy a felsorolt tünetek miatt gyakorta elaludni is nehezen tudnak, vagy szaggatottá és minimálisra csökken a korábbi pihentető alvásidő. Ezek a tünetek ilyen formában nincsenek jelen az allergiás páciensek esetében.

A pollenallergia esetében viszont a vízszerű orrfolyás, a tüsszögés, a szem viszketése a jellemző, illetve a torokkaparás érzése, torokirritáció következtében a nehézlégzés is gyakori, vagy a hónapokon át elhúzódó allergiás terheltség mellett a sípoló hang légzéskor, főként fekvő helyzetben, amennyiben a köhögés nem enyhül, s asztmává alakul át. A különbség tehát jól elválasztható akkor is, ha minden allergiás beteg megvívja a maga harcát a pollenszezon idején, főként akkor, ha stresszesebb életet él, és immunrendszere gyengébb, mint máskor.

Akinek mégis kételye támad, és elbizonytalanodik a tünetek miatt, ne késlekedjen felhívni a szakorvosát, s beszéljék meg a tüneteit és a teendőket.

- Sajnos a koronavírustól való félelem miatt egyre többen vannak, akik pánikba esnek, és nem tudják gyorsan és jól koordinálni panaszaikat.

- Azt tanácsolom a betegeimnek, hogy a pánikhelyzet elkerülése érdekében nézzenek szembe azzal az adott állapottal, amiben épp vannak, s ami számukra aggodalomra ad okot. Muszáj tudniuk, hogy melyek a koronavírus-fertőzés pontos tünetei, s melyek az allergia tipikus jellemzői. Senki nem dughatja a homokba a fejét csak azért, mert fél és pánikra hajlamosabb. Aki nem feledi megkülönböztetni a két kórság közti alapvető tüneteket, bizonyosan nem esik pánikba. Követni kell a szakorvos minden jellegű előírását, gyógyszerezési szabályait. Attól önkényesen egyetlen allergiás betegnek sem szabad eltérni, vagy más készítményre váltani.

- Milyen szabályokat kell fokozottan figyelembe venniük a koronavírus-járvány idején az allergiában szenvedő embereknek?

- Azt pontosan tudni kell, hogy a SARS-CoV-2 vírus cseppfertőzéssel terjed, ezért az alapvető higiénés szabályokat kötelező betartani. Így a szájmaszk helyes használatát, annak rendszeres cseréjét, ha kell naponta többször, főként, ha abba tüsszentett valaki, vagy erősen beizzadt alatta a bőre, és ha többször hozzáért napközben. Lehet, belefáradtunk már a figyelemfelhívó üzenetekbe, de ezek értünk vannak, és mindaddig velünk maradnak, amíg a koronavírus itt van a mindennapjainkban. A többszöri, alapos szappanos kézmosás, a kihelyezett kézfertőtlenítők használata, a sajátunk kéznél tartása, a gyakori szellőztetés, az 1-2 méteres távolság betartása mind a prevenció részei. A teraszok megnyitásával nem a védelmi szabályok megszegése az „üzenet”. A lazítások pedig nem azt jelentik, hogy feje tetejére állhat a világ, s mindenki mindenkivel érintkezhet, mint a koronavírus előtti időszakban, vagy épp tavaly nyáron, amikor boldog, boldogtalan nyaralni indult, külföldre utazott, és nem tartotta be a higiénés szabályokat, óvintézkedéseket sem!

Ősszel ezt szenvedtük meg hosszasan, és drasztikusan, majd a második hullám még le sem zárult, már érkezett a harmadik is, a brit mutáns megjelenésével.

Az oltakozás az egyetlen prevenciója a COVID-19 betegségnek. A védőoltás későbbi ismétléséről még nincsenek pontos adatok, de vélhetően azok meghatározott időszakonkénti beadása valószínűsíthető.

Egyelőre a jelenlegi célkitűzés, hogy a magyar emberek legalább kétharmada megkapja a koronavírus elleni oltást. S az is lehet, hogy aki decemberben vagy januárban már oltakozott, ősszel újra sorra kerül. A kutatások még tartanak ezzel kapcsolatosan is. Az oltásellenesek pedig sajnos kis valószínűséggel „menekülhetnek meg” a fertőződéstől, s a majdani nyájimmunitás sem lesz garancia a teljes védelemre.

- Az előbb azt mondta főorvosnő, hogy a gyakori szellőztetés nagyon fontos a járvány idején, ami köztudottan igaz, csakhogy az allergiás emberek a szabad levegőn s a lakásban is szenvednek a pollenektől vagy az őket megbetegítő allergénektől. Mi a jó megoldás számukra?

- Ezt sajnos a nagyszámok törvénye igazolja. Ezzel együtt az irodák, lakások, iskolák s bármely közösséget befogadó helyiségek szellőztetése elengedhetetlen. A szájmaszk viselése védettséget ad a légutaknak, az orrüregnek, de felvetődik a gyakori orrfújás kérdése, a nehéz levegővétel, ami szintén az allergiások kínzó tünete, s a maszk alatt az oxigénellátásuk is hamarabb gyengül. Mégsincs más opció, mint annak a viselete. Ha bizonyos időnként el tudnak vonulni olyan helyre, ahol mással nem érintkeznek, némi levegőhöz is juthatnak, ha a szájmaszkot elhúzzák az orruktól. Ügyelve a higiénés előírásokra. Közösségben ez nem megengedett! Valóban lehetnek a lakásban is allergének: penészgomba, poratka.

Ez is érdekelheti Allergiás a poratkára? Ne válasszon rákféléket az étlapról!

- Miként tudják erősíteni az immunrendszerüket az allergiás betegek?

- A vitaminpótlásról, az ellenálló képesség erősítéséről is a szakorvossal kell konzultálni, mert a keresztallergia is veszélyt jelenthet egyes esetekben. Igaz, a primőrök, friss gyümölcsök, zöldségek vásárlása kisebb vagyon, de azt, ami határozottan az allergiás, asztmás ember ellenálló képességét javítja, érdemes alkalmanként megvenni és beiktatni az étrendbe. A parlagfű-allergiásoknak például nem ajánlott sem a paradicsom, sem a görögdinnye fogyasztása, mivel keresztallergiát idézhet elő. Ezért is kell pontosítani a kezelőorvossal, az étrend-kiegészítőket tekintve is.

- Most mit javasol az immunrendszer erősítésére az allergiás betegeknek, hogy könnyebben viseljék a kínzó tüneteket, s erősítsék immunrendszerüket a COVID-19-világjárvány idején?

- A kiegyensúlyozott, szénhidrátszegény táplálkozás nagyon fontos, a megfizethető friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, amennyiben ezek elérhetőek. A hagyma, a fokhagyma, a répa, a salátafélék, a savanyú káposzta, az alma, a citromból készült limonádé, a cékla nem megfizethetetlenek, és sok vitamint tartalmaznak. De! Mindenképpen egyénenként beszéljük meg kezelőorvosunkkal, hogy ezek közül mit fogyaszthatunk, ahogy mondtam, az allergiánk típusától függően. A nagyobb dózisú, 1000 mg-os C-vitamin, a 3000 NE D-vitamin napi bevitele a koronavírus-járványra való tekintettel szintén fontos, továbbá a szelénnek is jótékony hatása van. Ezt a 18 éven felüli korosztálynak javaslom, de ismét azt mondom, az allergiás beteg konzultáljon szakorvosával, hogy mit szedhet a speciális gyógyszere, az orr-, garatspray-je, a szemcseppje használata mellett. A nem megfelelően kezelt légúti allergia tartós gyulladást okoz az orrnyálkahártyán, ez pedig a légúti kórságokra, betegségekre is hajlamosabbá teheti a pácienseket. A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás ugyancsak elkerülhetetlen. Az alkoholfogyasztást kerüljük!

Ez is érdekelheti COVID-19-járvány - Milyen vény nélküli szereket szedjünk immunerősítésre? - A háziorvos ajánlásával

A koronavírus sajnos az orrot, a melléküregeket is megfertőzheti, s akár hosszabb időre is a szaglást, az ízlelés érzékelését is elveszítheti a SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzött ember, ugyanis ez a vírus vélhetően a központi idegrendszer szaglóközpontját támadja meg. Ismétlem, ez az allergiás betegre nem jellemző! Az allergia ugyanis olyan anyagokra adott túlzott mértékű immunválasz, amelyek egyébként az egészséges emberek számára teljesen ártalmatlanok. Az allergiát tehát nem kórokozó okozza, hanem az allergiás szervezet túlzott immunreakciója, melyet főként pollenekre vagy egyéb allergénekre ad. Ha pedig a nyálkahártyát bármi irritálja, a szervezet mindent „megtesz”, hogy azt az immunrendszer bevonásával eltávolítsa. Az ennek következtében kialakuló gyulladás sajnos gyengíti a nyálkahártya védekezőképességét, ezért is hangsúlyoztam, hogy a szakorvos által felírt készítményeket kell alkalmazni az allergiaszezon idején, mivel azok segítenek abban, hogy az immunrendszer kevéssé gyengüljön.

- Kijelenthetjük-e, hogy az allergia önmagában nem fokozza a koronavírus-fertőzésre való hajlamot, kockázatot?

- Legtöbb esetben nem fokozza, ha nincs nagyon „lemerülve” az immunrendszer. Ugyancsak akkor igaz a kijelentés, ha az allergiás ember szakorvossal kezelteti betegségét, és nem öngyógyításra adja a fejét, netán a szomszédasszony piruláiból vesz be olykor, ha gyötri a torokkaparás, szemviszketés, orrfolyás. Ez teljességgel helytelen és megengedhetetlen. Ha pedig karanténban, azaz otthon lábadozik a COVID-19-ben szenvedő ember, nagyon fontos, hogy az allergiás hozzátartozó ne érintkezzen vele, s fokozottan tartsák be a higiénés szabályokat, s ilyenkor otthon is érdemes maszkot viselni, saját szappant, törölközőt, kézfertőtlenítőt használni, s jobban odafigyelni a lakáson belüli fertőtlenítésre. Sajnos sokan legyintenek erre, de mindaddig csupán, amíg a kórság fogságába nem esnek. Nehezíti az allergiás betegség elviselését, ha felülfertőződik a páciens egy szezonális vírusos náthával. Ez az idén kevéssé volt érzékelhető épp a szájmaszk viselése s az egyéb prevenciós központi intézkedések miatt.

A dohányzás, a túlsúly, a kevés mozgás, a vegyszerek napi használata, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás az immunrendszert gyengítik, így rosszul hatnak a koronavírussal fertőzött embereke és az allergiásokra is. A nyálkahártya tartós gyulladása a hörgők falának károsodásához vezet, ami a hörgök túlérzékenységét váltja ki. A beteg reakciója erre, hogy a tüdőhörgők különféle ingereke gyorsabb tempóban szűkülnek be.

Ilyen allergén lehet a füst, a hideg levegő, a pollenek, a háziporatka, a penészgombaspóra belélegzése, vagy épp a tollpárna használata, amire ugyancsak sokan allergiásak, valamint a vírusokkal való fertőződés is a veszélyforrások közé tartozik.

Tovább

• A pollenek fogékonyabbá tehetnek a koronavírus-fertőzésre
• Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 első tünetei
• Pollenallergia: tünetek, okok és kezelés
• A kezeletlen pollenallergiások fogékonyabbak a koronavírus-fertőzésre

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Pap Mária, tüdőgyógyász főorvos