Az ételallergia és tünetei

Bár sok ember rosszul bír bizonyos ételeket, a valódi ételallergia (amely az immunrendszer túlérzékenységét jelenti bizonyos anyagokra) nem olyan gyakori, mint ahogy azt gondolnánk.

Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka valódi ételallergiás. Sok embernek van viszont intoleranciája (elviselési képtelenség, amelyhez az immunrendszernek nincs köze) bizonyos ételek iránt, amely kellemetlen tünetek kialakulását jelenti az adott étel fogyasztása után.

Az ételallergiát (étel-túlérzékenységet) azért fontos elkülöníteni az étel-intoleranciától, mert az ételallergia veszélyesebb, akár halálhoz is vezethet. Az ételallergiát és az intoleranciát nem mindig könnyű felismerni és elkülöníteni, de ha gondolnak rá, megfelelő vizsgálatok segítségével egyértelműen felállítható (vagy kizárható) a diagnózis, ezáltal lehetőség nyílik a hatékony megelőzésre.

Önnek fokozott kockázata van az ételallergia kialakulásával szemben, ha az allergiás megbetegedések (a szénanátha, az asztma vagy ekcéma) gyakoriak a családban. Az a gyerek, akinél az egyik szülő allergiás, 50 százalékos valószínűséggel fog allergiában szenvedni. Ha mind a két szülő allergiás, akkor 70 százalék az allergia kialakulásának valószínűsége.

Ételallergiás reakció bőrön

Ételallergia leggyakrabban gyerekkorban, különösen csecsemőknél és kisdedeknél (tipegők) jelentkezik. A kor előrehaladtával az emésztőrendszer beérik és egyre kevésbé szívódnak fel olyan anyagok, amelyek allergiát hozhatnak létre. A gyerekek általában kinövik a tej, szója, búza illetve tojás allergiájukat.

Ezzel szemben laktózintolerancia csecsemőkorban igen ritkán, inkább más betegségek következményeként (például hasmenés után) fordul elő. Ilyen esetekben a bélnyálkahártya regenerálódása érdekében gyermekorvosunk átmeneti időre diétás tápszert írhat fel a tejalapú helyett.

A kor előrehaladtával viszont megjelenik az ilyen alkatú emberekben. Ha az allergia már gyermekkorban is makacs illetve súlyos volt, továbbá ha dióval, mogyoróval, hallal vagy rákkal szemben van meg, valószínűleg egész életen át megmarad.

Milyen tünetekkel jár az ételallergia?

Az allergiás reakció lehet kellemetlen, de veszélytelen, bizonyos esetekben azonban életveszélyes is. Az ételallergia tünetei általában az adott étel elfogyasztását követően néhány perccel vagy néhány órával alakulnak ki. A valódi ételallergia leggyakoribb tünetei az alábbiak, amit befolyásol az ételallergia típusa is:

• a száj zsibbadása;
• a bőr viszketése;
• csalánkiütés - gyorsan kialakuló, helyüket (több óra alatt) változtató, nyomásra elhalványuló, kiemelkedés nélküli piros foltok a bőrön;
• az ajkak, az arc, a nyelv és a torok, vagy akár a test egyéb részeinek megduzzadása;
• ziháló légzés, az orr nyálkahártya megduzzadása, súlyos esetben légzési nehezítettség;
• hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás;
• szédülés, ájulás;
• ekcéma - lassan kialakuló, helyét nem (vagy alig) változtató, durva felszínű bőrmegvastagodás, amely általában ott alakul ki, ahol a bőr az allergiát okozó anyaggal kapcsolatba került.

Az allergia súlyos megjelenési formája az úgynevezett anafilaxia, amely életveszélyes tünetekkel jár és azonnali orvosi ellátást igényel! Az anafilaxia tünetei az alábbiak:

• a légutak szűkülete, ide értve a torok duzzanatát (gombócérzést a torokban) és a hörgők, hörgőcskék összehúzódását, ami megnehezíti a légzést;
• vérnyomáscsökkenés (általános értágulat miatt), ami először gyengeséget, szédülést, súlyos esetben eszméletvesztést, esetleg halált okoz (keringési sokk);
• gyors pulzus (a szervezet válasza az értágulatra, ellensúlyozandó annak vérnyomáscsökkentő hatását).

Mozgás által kiváltott ételallergia. Vannak, akiknél az élelmiszerallergia tüneteit a mozgás váltja ki vagy súlyosbítja. Ahogy a szervezet a mozgás során stimulálódik, viszketés, bizonytalanságérzés és csalánkiütés alakul ki, súlyos esetekben anafilaxia is jelentkezhet.

Szájallergia. Egyes embereken bizonyos nyers gyümölcsök és zöldségek enyhe allergiás reakciót váltanak ki: a száj zsibbadását, viszketését és nyálkahártyájának átmeneti megduzzadását. Ez keresztreakció, vagyis a gyümölcsök és zöldségek azon fehérjéi váltják ki, amelyek nagyon hasonlítanak olyan virágpor (pollen) fehérjékhez, amelyekre az illető valójában allergiás.

Mi vezet az ételallergiához?

A valódi ételallergiában az immunrendszer egyes élelmiszerek bizonyos alkotóit célszerűtlenül ("tévedésből") káros anyagnak tartja és védekezik ellenük. Ezekkel szemben termelődhetnek "E" típusú antitestek (IgE), de antitestet nem termelő immunsejtek is működhetnek célszerűtlenül.

Ha az IgE antitestek találkoznak az allergiát kiváltó anyaggal, hozzájuk kötődnek és ez a komplex más immunrendszeri sejtekből (hízósejtek) hisztamin kibocsátását váltja ki. Döntően a hisztamin felelős a csalánkiütésért, a viszketésért, a légutak szűkületéért, a hasi fájdalomért és hasmenésért, a vérnyomásesésért és annak következményeiért (gyengeségérzet, szívdobogásérzet, szapora pulzus, ájulás). A hisztamin orrfolyást és könnyezést is okozhat, de ezek inkább a pollenallergiára jellemzőek.

Az ételallergiák döntő többségét bizonyos fehérjék váltják ki. Az allergiát leggyakrabban okozó élelmiszerek a következők (a lnkekre kattintva bővebben is írtunk az egyes ételallergiákról):

• tojás,
• hal, rákfélék,
• olajos magvak (például a dió, a földimogyoró és a török mogyoró)
• egyéb ritka ételallergiák: élesztőgomba, húsfélék,
• továbbá meg kell említeni az allergiát okozó élelmiszer-adalékokat is.

Gyerekeknél a fentiekhez társulhatnak még a következő allergiák:

• tehéntej (tejfehérje allergia);
• eper, málna;
• gabona, búza;
• szójabab.

A csokoládé, amit korábban gyakran hoztak gyanúba, csak ritkán allergizál.

Folytatás Ételallergia vagy intolerancia?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus