Gyermekkori ételallergiára gyanakszik? Ne IgG alapú tesztet csináltasson!

szerző: Dr. Balogh Ádám, gyermekgyógyász, allergológus - Budai Allergiaközpont
megjelent:

Az elmúlt években egyre több szülőben felmerült a gyermek esetleges ételallergiájának gondolata, különösen sokan gondoltak erre a tejfehérje kapcsán. A számos diagnosztika lehetőség közül a szülők egy része az IgG alapú teszteket alkalmazva arra jutott, hogy az eredmény szerint a gyermek tejfehérje allergiás, és ehhez kezdték formálni az étkezést.

A legújabb hivatalos állásfoglalások kapcsán azonban dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a tesztek nem ajánlhatók ételallergia diagnosztizálására.

Mit jelez valójában az IgG típusú ellenanyag?

Az IgG valójában egy ellenanyag, ami a szervezet válaszreakcióként termel egy bejutó új fehérje hatására. Az IgG termelődése tehát valójában egy normális reakció a szervezet részéről, amely mindössze azt jelzi, hogy a szervezet találkozott egy új, korábban ismeretlen anyaggal. Az Európai Allergológiai és Immunológiai Társaság állásfoglalása szerint ugyanez igaz az IgG4 szintre is, amelynek emelkedett volta nem jelent élelmiszer-allergiát vagy intoleranciát. Mindkét érték arra utal csupán, hogy az immunrendszer adott egy normális, fiziológiás választ bizonyos élelmiszer összetevőre.

Ennek fényében másképpen kell tekinteni például a gyakran felmerülő tejfehérje-allergiára vonatkozó tesztekre is, hiszen amíg az IgG alapú tesztek 50-60%-ban pozitívnak bizonyultak tejfehérjére, addig a terheléssel hitelesített gyakoriág csupán 1%!

Éppen ezért a friss, számos szakmai szervezet által jóváhagyott állásfoglalás lényege, hogy az IgG és az IgG4 tesztek nem validáltak és nem ajánlhatók élelmiszer-allergia diagnosztizálására. (Ugyanez igaz az olyan alternatív módszerekre, mint a hajelemzés, a kineziológia, az iridológia, a biorezonancia és az ún. toxikus tesztek.)

Miért baj, ha tévesen diagnosztizálunk táplálék-allergiát?

A Magyar Gyermekorvosok Társasága által is jegyzett állásfoglalásból kiderül, hogy a nem validált tesztekkel „bizonyított” táplálék-allergiák legfontosabb következménye, hogy az eképpen diagnosztizált gyermekektől megvonják az adott tápanyagot (igen gyakran a tejfehérje tartalmú élelmiszereket), amely részben fölösleges lépés, részben növeli a hiányállapotok kialakulásának esélyét, sőt, akár fokozza is az allergiák megjelenésének, súlyosbodásának kockázatát. Arról nem is beszélve, milyen extra odafigyelést, munka- és anyagi terhet ró az ilyen étrend a családra.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottsága éppen ezért deklarálta, hogy az IgG és az IgG4 teszteknek nincs klinikai hasznuk sem a táplálékallergia, sem a nem immunmediált táplálékérzékenységek diagnosztikájában, és az ételallergiának vagy intoleranciának gondolt tünetek hátterében gyakran funkcionális vagy pszichoszomatikus kórképek állnak. Ha pedig ebből indulunk ki, könnyen belátható, hogy a speciális étrend nem fog segíteni a gyermek tünetein, viszont elodázhatja a valódi megoldás lehetőségét.

Merre lehet indulni a tünetek okának kiderítésében?

A legfontosabb lépés, hogy ha a szülő arra gyanakszik, hogy a gyermek tünetei összefüggésbe hozhatók valamilyen élelmiszerrel, még ha nem is tudja pontosan, mi az, mindenképpen a témában járatos szakorvoshoz forduljon, és még csak véletlenül se essen az házilagos diagnosztizálás és a nem validált módszerek csapdájába. Így rendkívül sok tévutat, fölösleges erőfeszítést és időt spórolhat a gyermeknek és a családnak is – hangsúlyozza dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus.

A hivatalos, elfogadott szakmai álláspont szerint az élelmiszer-allergia kivizsgálásának oszlopai a bőrteszt és a vérvételes allergiavizsgálatok. Azonban még ezeknél is érdemes tudni, hogy a negatív eredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden rendben, de ebben az esetben a szakorvos a kórelőzmény és a kikérdezés alapján el tudja dönteni, milyen irányban kell tovább lépni.

Fontos tudni, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben a felnőttek csupán 2-3%-ának, a gyerekek 5-6%-ának van valamilyen valódi élelmiszer-allergiája. Ha ez valóban diagnosztizálható, a megoldás az adott élelmiszer kivonása az étkezésből (bár ez például az ún. rejtett allergén esetén nem megvalósítható), a súlyos reakciót átélt beteget pedig sürgősségi készlettel kell ellátni.

Balogh doktor külön felhívja a szülők figyelmét a megelőzés területén történt paradigma váltásra is. Azok az ajánlások ugyanis, hogy például a földimogyorót teljesen értékben kerülni kell, oda vezethet, hogy nem fejlődik ki a tolerancia. Ezzel szemben a friss ajánlások az élelmiszer-allergia forrásoknak a gyermek étrendjébe való, lehetőleg korai bevezetését szorgalmazzák.

(Szerző: Dr. Balogh Ádám, gyermekgyógyász, allergológus - Budai Allergiaközpont)

Cikkajánló

Ételallergia
Bár sok ember rosszul bír bizonyos ételeket, a valódi ételallergia (amely az immunrendszer túlérzékenységét jelenti bizonyos anyagokra) nem olyan gyakori, mint ahogy azt gondolnánk.
A töredezett haj
A töredezett haj

Hogyan kezelhető a hajtöredezettség?

Szemészeti készítmények
Szemészeti készítmények

Íme, néhány fontos dolog.

WEBBeteg - Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus
WEBBeteg, Budai Allergiaközpont - Dr. Horváth Balázs, Dr. Augugusztinovicz Mónika
Budai Allergiaközpont - Dr. Balogh Katalin, allergológus, fül-orr-gégész
Budai Allergiaközpont - Dr. Balogh Katalin, allergológus, fül-orr-gégész
WEBBeteg összeállítás - Dr. Berki Lucia, tüdőgyógyász, belgyógyász

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest