Nikkelallergia: kiütés, fejfájás és fáradékonyság

Hazánkban a lakosság 30 százaléka szenved a nikkelallergia tüneteitől, közöttük is különösen magas, mintegy 80-90 százalék a nők aránya. A nikkelallergia tüneteit számos, a hétköznapok során is használt eszközzel történő érintkezés is kiválthatja.

A nikkelallergia tünetei

Nikkelt tartalmazhatnak nem csak egyes ékszerek, piercingek, de övcsatok, rozsdamentes acélból készült tárgyak, pénzérmék, sőt akár a szemüvegkeretek, telefonok és egyes kozmetikumok (pl. szemhéjtus vagy hajfesték) is. A nikkellel történő érintkezés helyén vörös foltok, kiütések, viszketés jelentkezhet az arra érzékenyeknél.

Nyáron a lengébb öltözet miatt nagyobb az esélye, hogy a melltartó, vagy fürdőruha fémcsat, övcsat közvetlenül érintkezzen a bőrünkkel. Színesebben öltözködünk, s ez a kiegészítőkben is megmutatkozik, szívesen választunk az aktuális ruhákkal színben harmonizáló ékszereket. A bizsuk viselése pedig az arra érzékenyeknél kellemetlen tünetekkel is járhat. Gyakori a fülcimpákon, a nyaklánc vonalában, vagyis a fémmel történt érintkezés helyén megjelenő vörösség, bőrpír, égő érzés.

Kevesen tudják, hogy a nikkel allergia nem csak bőrtüneteket okozhat és nem csak a fémmel történő érintkezés útján alakulhat ki. Létezik egy, a nikkel allergiás betegeken jelentkező, általános tüneteket okozó „nikkel allergia szindróma”. Ez a tünetcsoport, amelyre jellemző lehet a hirtelen megjelenő kiterjedt csalánkiütés, kiterjedt ekcéma, sajátságosan bőrérintkezés nélkül alakul ki - hívja fel a figyelmet Dr. Balogh Katalin allergológus főorvos.

A tünetek könnyen összetvéveszthetők a „tavaszi fáradtság” okozta panaszokkal, mivel a nikkel allergia is okozhat fejfájást, fáradékonyságot, vérszegénységet. Amennyiben a felsorolt tünetek mellett hasi fájdalom, puffadás, hányinger, hányás, étkezést követő fulladás, hasmenés, székrekedés is jelentkezik, mindenképpen gondolnunk kell nikkel allergiára is.

Ez esetben ugyanis a tünetek okozója az étkezéssel bevitt nikkel, amely a tápcsatornából felszívódva hoz létre általános allergiás tüneteket. Számos, egyébként egészséges élelmiszer nikkeltartalma magas:

• Magasabb mint 1000µg/kg (mogyoró, zab, kakaó (csokoládé), paradicsom koncentrátum, lencse, mandula, dió).

• 200-1000 µg/kg (fémedényben főzött ételek, spárga, káposzta és karfiol, bab és zöldbab, korpás kenyér, instant élesztő, margarin, kagyló, osztriga, krumpli, borsó, paradicsom , spenót, aszalt szilva).

• 50-200 µg/kg (kajszibarack, homár, brokkoli, hagyma, kukorica, körte, mazsolaszőlő, avokádó, répa, fejes saláta, füge, gomba, hajdina, édesgyökér, hering, tea, rebarbara).

Megelőzés: a nikkel elkerülése

Az allergiás tünetek megelőzésének eddigi egyetlen módja a nikkel kerülése. A betegek igen találékonyak, legyen szó akár a problémás övcsat leragasztásáról, vagy melltartó átszabásáról annak érdekében, hogy a nikkel tartalmú fém ne érintkezzen közvetlenül a bőrfelülettel – számol be tapasztalatairól a Dr. Balogh Katalin főorvosnő.

A táplálékkal bevitt nikkel esetében azonban még ez is kevés a tünetek megelőzéséhez, hiszen sokan nem szívesen mondanak le az olyan igen magas nikkel tartalmú ételek fogyasztásáról, mint a kakaó, a csokoládé, mogyoró, dió, mandula, paradicsom, spárga, káposzta és karfiol, bab és zöldbab, korpás kenyér, instant élesztő, margarin, borsó, spenót, vagy a burgonya. A fenti listát látva, érthető, hogy a kizárásos diéta ez esetben nem lehet megoldás, mivel ezen élelmiszerek a beteg táplálkozásából való teljes száműzése egyrészt nehézségekbe ütközhet, másrészt hiányoznának az egészséges étrendből.

Nikkel deszenzitizáció

Létezik a nikkelallergia szindróma általános tüneteitől szenvedők számára is egy olyan kezelés, amely szájon át, szigorúan ellenőrzött emelkedő dózisban adagolt nikkelt tartalmazó készítmény szedésével hozzászoktatja az allergiás beteg immunrendszerét az allergiás tüneteket kiváltó nikkel elviseléséhez.

A nikkel deszenzitizációként definiált folyamat lényege, hogy a beteget folyamatosan szoktatjuk hozzá a nikkelhez, így az többé nem okoz majd panaszokat. Ilyen típusú kezelést a pollen, atka és állatszőr allergiás betegek kezelésében is sikerrel alkalmazunk - számol be a Budai Allergiaközpont főorvosa.

A kezelés nikkelt tartalmazó kapszulákkal, szájon át alkalmazva történik. Nagyon alacsony dózissal, 0,1 nanogramm mennyiséggel kezdünk, fokozatosan emelve az adagot, majd beállunk egy fenntartó dózisra, melyet legalább egy éven át kell szedni.

A vizsgálatok szerint a terápia mind a bőrtüneteket, mind pedig a nikkel allergia szindróma által okozott panaszokat hatékonyan szünteti meg. A kezelést kezdetben kombináljuk nikkel szegény étrenddel, majd a fenntartó adag elérése után fokozatosan visszavesszük ezeket az- egyébként egészséges és a szervezet számára szükséges - élelmiszereket a táplálkozásba.

A kezelés megkezdése előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy a panaszokat valóban nikkeltúlérzékenység okozza, szükséges tehát a nikkelallergia igazolása, és esetleg terheléses vizsgálattal bizonyítani a tünetek és a szájon át történő nikkelbevitel közötti összefüggést.

Szerző: Budai Allergiaközpont - Dr. Balogh Katalin, allergológus, fül-orr-gégész